Karácsonyallergia és bejglisokk: mi fán terem a karácsonyológia?

Emberek százmilliói ünneplik a karácsonyt. Az összevágó trendek társadalomformáló hatással bírnak. Épp ezért az utóbbi időben egyre több olyan tudományos kutatás zajlik, amely a karácsony folyamatainak rejtett összefüggéseit vizsgálja. Lássuk, milyen témákkal foglalkozik ez az új, furcsa tudományág!

Sok műhó semmiért

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő műhó számos veszélyt rejt. Két széles körben elterjedt fajtája van: a permetezett aeroszolos és a porváltozat. Mivel a porkészítmények nedvességre kitágulnak, ezért ha por formájában lenyeli ezeket valaki, fulladásveszélyt és bélelzáródást is okozhatnak. A rápermetezett műhó metilén-klorid nevű oldószert tartalmazhat, amely bár gyorsan elpárolog, közel sem ártalmatlan.

A másik esetben, mint minden aeroszolt, ezt sem szabad olyan helyen permetezni, ahol gyenge a légáramlás, ugyanis a metilén-klorid belélegzése a mennyiségtől függően mérgezést okozhat. Az enyhe tünetek közé tartozik a fejfájás, hányinger, enyhe álmosság, szédülés vagy járási nehézség. Súlyos mérgezés esetén olyan tünetek jelentkezhetnek, mint az ájulás, szívdobogásérzés, görcsrohamok és mellkasi fájdalom. A bőrre kerülő mesterséges hó irritáló hatással bírhat, különösen az érzékeny bőrű embereknél. Ha a műhó a szembe kerül, enyhe fájdalmat és bőrpírt okozhat, és fennáll a súlyos szemsérülés lehetősége, ha a terméket közvetlenül az arcra permetezik. Azt javaslom,

ne próbáljunk meg helyettesíteni egy helyettesíthetetlen csodát!

A hó úgy különleges, ahogyan a természet megalkotta, és mint látható, közel sem veszélytelen, ezért igencsak átgondolandó, megéri-e mesterséges változattal pótolni. Fehér karácsonyunk pedig így is, úgy is csak akkor lesz, ha Földanya úgy látja jónak…

 

Amikor a karácsonyfa a ludas

Egy amerikai, allergiával asztmával és immunológiával foglalkozó intézmény (American College of Allergy, Asthma and Immunology) szerint a karácsonyfa-allergia, bár meglehetősen ritka, mégis létező jelenség. Valószínű, hogy tüneteit a fán található apró penészspórák, por vagy pollen, esetleg a csodálatos illatért felelős terpének (kémiai vegyületek) okozzák. A mesterséges karácsonyfákat, díszeket és lámpákat évről évre tetőtérben, pincében, mászóterekben és garázsokban tárolják. Sajnos ezekben a tárolóhelyekben könnyen összegyűlik a por és a penész, így ha nem tartják őket tisztán, az komoly gondokat okozhat – például köhögést, zihálást, orrfolyást vagy orrdugulást, viszkető, könnyező szemet. 

Mindazok számára tehát, akiket érinthetnek a fentiek, azt javaslom, fontolják meg, milyen karácsonyfát választanak. A témával foglalkozó szaklapokban már remek gyakorlati tanácsokat kaphatunk a fenyő típusának kiválasztásával kapcsolatban, és műfenyőkhöz mindig mellékelnek útmutatót, amelyben tájékozódni lehet a helyes tárolásról.

Karácsonyallergia és bejglisokk

A hagyományosan összeállított ünnepi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmaz, amelyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Egy nem valódi allergiás reakcióról van szó, hiszen az immunrendszer nem vesz részt a tünetek kialakulásában. Ez az álallergia valójában emésztési probléma, amely a túl sok hisztamint tartalmazó vagy a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat. A tünetek kialakulása az étkezés után legkésőbb egy órával már jelentkezik, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével érezzük a kellemetlenségeket.

Így fordulhat elő a bejglisokk vagy a töltöttkáposzta-intolerancia, de a pezsgő, az újévi lencse és a tojáshab is megkeseríthetik az ünneplést. 

Nem biztos tehát, hogy csak a túlzásba vitt vacsora okozza a gondot, ezért érdemes jobban odafigyelnünk testünk jelzéseire, és alkalomadtán utánajárnunk, hogy mely ételek milyen valós hatással vannak emésztőrendszerünk és szervezetünk működésére. Legyünk mértékletesek az evés terén, hogy az ünnep felhőtlen lehessen, hiszen az ünnep a közös együttlétről szól, nem a kanapén összegörnyedős, hasfájós estékről.

Karácsonyszindróma

Az elmúlt évtizedek vizsgálatai egy új mentális zavart is leírnak, amely Christmas syndrome néven került be a köztudatba. A karácsonyszindrómát szorongásos-depresszív zavarnak tekintik, amelynek kezdő tünetei a folyamatosan növekvő nyugtalanság, ingerlékenység, fáradékonyság és a kilátástalanság érzése.

A szakemberek szerint a szindrómát akkor diagnosztizálhatjuk, ha tartós alvászavar, étvágytalanság vagy kóros falánkság, folyamatos aggodalmaskodás, szorongásrohamok és a leküzdhetetlen vásárlási kényszer tünetei közül legalább három egy időben fennáll. A karácsonyszindrómás betegeket gyakran jellemzi önvádlás, csökkent önértékelés vagy fokozott megfelelni vágyás.  Az ünnepszindrómák olyannyira komolyan veendők, hogy már a Nemzetközi OCD Alapítvány is aktívan foglalkozik velük.

 

Csomagolási kényszer

Egyes beszámolók szerint nemrégiben középkorú nőkön megfigyelték, hogy csomagolási kényszer uralkodott el rajtuk. Ezt a „betegséget” a karácsony szindróma „csomagolós” („wrapping”) altípusaként sorolták be. A betegek rengeteg pénzt költöttek csomagolóanyagokra, majd módszeresen nekiláttak a csomagolásnak: először becsomagolták a lakásukban található összes tárgyat, bútort, majd miután már nem volt mit csomagolni, különféle rokonaiknál folytatták a csomagolást. Állítólag egy súlyosan zavart asszony odáig is elmerészkedett, hogy idegen lakásokba hatolt be csomagolási kényszerétől hajtva, s ennek csak hathatós rendőri beavatkozás tudott véget vetni.  

A csomagolási kényszert férfiaknál még nem írták le, viszont férfispecifikus tünet lehet a fenyőfavásárlás vagy -kivágás szenvedélye. Állítólag egy London melletti kisvárosban egy férfi a lakásán körülbelül 150 kivágott fenyőfát halmozott fel. A férfi tettét semmivel nem tudta megindokolni. A mai napig viták folynak arról, hogy ez impulzuskontroll-zavar-e, vagy a karácsonyszindróma férfiaknál megjelenő altípusa. 

 

Karácsonyológia, de csak óvatosan!

Bár valóban számos tudományos kutatás foglalkozik a karácsonnyal több tudományterületen is, mindannyian tudjuk, hogy mennyi félrevezető, téves információval lehet találkozni... tehát aki beleásná magát a témába, mindig ellenőrizze a tényeket, amelyeken az adott állítás alapszik. 

Élvezzük a fenyő frissítő illatát, a mézeskalács édes ízét, mindenekelőtt pedig a boldog, kiegyensúlyozott pillanatokat. Ha mégis valamilyen kellemetlen tünetet tapasztalunk, figyeljünk testünk jelzéseire, és tegyük meg a szükséges lépéseket!