Ünnep

Hogyan szervezzünk úgy esküvőt, hogy ne égjünk ki a nagy napra?

Többször hallottam a rémtörténetet, miszerint egy menyasszony annyira izgult a lakodalmán, hogy nem volt képes letáncolni az első táncot, hiába vettek órákat a párjával azelőtt. Más elmondásokból kiderült, vannak arák, akik egy falatot sem esznek az ünnepi menüből, mert az emberek reakcióit figyelik a teremben. Azt pedig mind tudjuk, hogy olykor a pár megsínyli anyagilag a lagzit, mert annyi mindent akarnak, hogy nem bírják lóvéval. Nem értettem, hogy lehet ez... aztán menyasszony lettem.

Esküvőt szervezni nem egyszerű. Gondoskodni kell egyszer a megható ceremóniáról, a hangulatos helyszínről, a boldog vendégsereg meghívásáról és persze későbbi szórakoztatásáról. Nyilván azt akarjuk, hogy minden tökéletes legyen. Mivel fontos a barátok és a család véleménye, ezért legtöbben már hónapokkal a kijelölt dátum előtt nekifogunk, intézkedünk, szervezkedünk – és akaratlanul is elveszünk a részletekben.

Sokszor kérdeztem magamtól, megéri egyetlen napért a hatalmas energia és pénzbefektetés?

Válaszom nincs, de türelmes barátaim vannak, akik segítettek nekem. Azt hiszem, miattuk is lehetett végül esküvőm; olyan, amilyet szerettünk volna.

Néhány tipp, amit megtanultam a lakodalom előtt:

  1. A Pinterest tényleg jó ötleteket ad, de ne vigyük túlzásba a nézegetést

Tele van az internet jobbnál jobb ötletekkel. Rusztikus, különleges, egyedi díszítéseket látunk, ötletesebbnél ötletesebb ajándékokat, szebbnél szebb fogásokat, gyönyörű tányérokon. És akkor még nem is beszéltünk a ruhákról, sminktől, körömről, hajról...

Szerintem manapság nincs menyasszony, aki nem nézte volna meg, mit ajánl a Pinterest ilyen-olyan díszítés ügyben. A sok részlet – hiszen ebben van az esküvő varázsa! – már-már idegesítően összeáll ezen az oldalon. Minden csodálatosan mutat (a fullba-filterezett) képeken, mi pedig csak ülünk a képernyő előtt, és epekedünk, bárcsak nekünk is ilyen lehetne majd a nagy nap!

Ilyenkor érdemes félretenni a telefont, és átgondolni kicsit, amit látunk. Rájöhetünk, hogy a rusztikus fakorongok az asztalokon nem találnak az elegáns márvány oszlopokkal, ami a teremben található, és lehet, hogy a parafa dugóban nem áll meg az asztalszám, így semmi értelme órákat bajlódni velük... Mert lehet, hogy ami a Pinteresten csodaszép, a való életben nem működik, vagy egyszerűen több időt elvesz el a napjainkból az irántuk való vágyakozás, mint amennyit megérdemel. (Ennek ellenére érdemes körülnézni, ötletelni. Ésszel.)

  1. Ne szálljunk el anyagilag

Első ízben, mikor szembesültem a tényekkel, konkrétan kiakadtam, mekkora biznisz folyik az esküvőszervezés körül. A virágos, a fotósok, a videósok, az éttermek, a zenészek, a ruhaboltok, a koktélbárok, a cukrászdák és a candybárok, a dizájnerek, stb. – holnapig sorolhatnám, kik vannak még benne ebben az óriási iparágban – pontosan tudják, hogy egy fiatal pár képes igen mélyre nyúlni a zsebében, ha az esküvőjéről van szó.

De ne higgyünk minden szolgáltatónak! A lagzi tökéletes lehet a 60 másodperces füst nélkül is, tánc közben, akármennyire próbálják elhitetni velünk, hogy nem így van. És ha júniusban van az esküvő, nincs kőbe vésve, hogy a menyaszonyi ruha januárban meg kell, hogy legyen – akkor sem, ha a boltos fejét fogva rohangál, hogy túl későn fogtunk neki a keresésnek. Ne feledjük, hogy ezek az emberek mind-mind a sikeres üzletben bízva próbálnak cselekedni.

Érdemes mérlegelni, összeírni mi az, ami igazán fontos számunkra, és mi az, ami bár jó lenne, de nagyon drága, és igazából könnyedén le tudunk mondani róla.

  1. Elcsépelt de annál fontosabb tanács: kezdjük el időben a melót!

Az időzítés tényleg minden problémát megoldhat. Ha időben foglalunk termet, időben találunk zenészt, fotóst, időben rendeljük vagy készítjük el a meghívónkat, időben szólunk az embereknek, a stressz egy része feloldódik. Hiszen érezzük a kontrollt, és ha hamar gondolkodunk, nagyobb választékunk is lesz, ami anyagilag segíthet. Ráadásul a tudat, hogy időben vagyunk, mindent megér! 

  1. Beszéljünk mindenről egymással – és ne szégyelljünk segítséget kérni másoktól

A férjem kijelentette a kezdet kezdetén: „én megkértem a kezed, az én munkámnak itt vége”. Annak, hogy rám hárult a szervezés, megvolt a a pozitív és a negatív oldala is: örültem, hogy szabad kezet kapok, de megtanultam, hogy stresszhelyzetben a legjóindulatúbb „nekem mindegy, kincsem, csináld ahogy akarod” is kiverheti a biztosítékot. Így mégsem egyedül szerveztem meg az esküvőnket. 

Szerintem fontos, hogy a párunkkal együtt intézzünk mindent. Osszuk fel a munkát, együtt mérlegeljünk, együtt döntsünk. Akármennyire fárasztó és kényelmetlen tud lenni sokszor a szervezkedés, ha tudjuk hogy együtt megyünk keresztül rajta,  jobb szájízzel emlékezünk vissza a kisebb-nagyobb vitáinkra.

Ezzel párhuzamosan arra is érdemes felkészülni, hogy mindenki segíteni akar majd. Szülők, közeli barátok, (jobb esetben) mind ott vannak mellettünk. Ha szükség van rá, ne szégyelljünk segítséget kérni, de ha úgy érezzük, hogy valaki túlságosan bele akar szólni a szervezésbe, tudjunk nemet mondani!

  1. Higgyük el, hogy ez „csak egy nap”!

A lényeg, hogy el tudjuk hinni, ez a nap tényleg rólunk szól, és azok az emberek tényleg miattunk vannak ott. Ha ebben segít a dekor, a virág, a galambok, a bármi, akkor nyert ügyünk van – de valójában nem ezektől lesz jó egy esküvő.

Egészen biztos vagyok abban, hogy egy jó zenekar vagy DJ, egy jó ceremóniamester és

a jó társaság az, ami utólag bármilyen lakodalmas bakit feledtet.

Évek múlva már senkit nem fog érdekelni, hogy a töltött káposzta nem a torta után jött és hogy a koktélbáros 20 percre kifogyott. Éppen ezért próbáljunk arra koncentrálni, ami a bulit igazán egyedivé teszi, és úgy szervezzük, hogy elsősorban nekünk legyen jó. 

A szervezkedés stressze bennem akkor kezdett feloldódni, amikor beismertem: nem lesz mindenkinek tökéletes, és ez rendben van. Mi úgy döntöttünk, olyan esküvőt szervezünk, hogy nekünk legyen jó. Visszagondolva, semmit nem változtatnék. 

Ajánljuk még:

Ma már inkább a barátság a lényeg: átalakulóban a leány- és legénybúcsúk

A lány- és legénybúcsúk megtartása elmaradhatatlan szokássá vált, ilyenkor az ifjú pár bulizik még egyet külön a másiktól a barátok és barátnők társaságában. A sztriptíz és a féktelenség kezd kimenni a divatból, amit talán egyik fél sem bán annyira: helyüket átveszik a különböző, közös programok és élmények megszervezése, bár az alkohol még mindig szerves részét képezi a lányság és legénység búcsújának.