Gombócból jósolt szerelem – tizenegy szilveszteri hagyományt mutatunk, amit jó megélni

Mint minden ünnepünkhöz, az óévbúcsúztatáshoz, újévköszöntéshez is sok hagyomány kapcsolódik széles e világból. Távoli népek ünnepi szokásairól, számunkra furcsa kulturális örökségeiről írtunk már. Ebben a cikkben azonban olyan hazai, népi, nemzetiségi szokásokat kerestünk, amelyeket könnyedén beépíthet Szilveszterébe bárki. Mert a lényeg az apróságokban rejlik: a menü megválasztásában, a munkavégzés sorrendjében, a másiknak mondott jó szavakban.

Mit együnk szilveszterkor?

Pogácsa

Szilveszterkor süthetjük meg a legértékesebb pogácsákat – érdemes időt szakítanunk rá! A pogácsák egyikébe helyezzünk el egy pénzérmét, és aki ezt falatozás közben megtalálja, az örülhet, mert nagy szerencse éri az új esztendőben! De figyeljünk oda, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon, ugyanis ha marad belőle az új évre, akkor minden fáradtságunk kárba veszett, a sikereket hiába várjuk!

Hal

A hallal kapcsolatban viszont bajban vagyunk: egyes területeken a hal pikkelyei a pénzt szimbolizálták, ezért gazdagon fogyasztottak belőle, más helyeken azonban úgy vélték, hogy a hallal elúszik a szerencse, úgyhogy semmiképpen sem ettek belőle Szilveszterkor. Igazságot tenni nem tudunk, ezért csak azt javasolhatjuk, aki biztosra akar menni, maradjon a lencse-malac kombónál!

Rétes

Ha szeretnénk fokozni az áldásokat, akkor szolgáljunk fel rétest desszertként, hiszen a gazdagságot rétessel lehet jól megnyújtani.

Lencse

A szemes ételek bőséget hoznak a házhoz, ezért terjedt el a lencse főzésének szokása, de azoknak sem kell aggódni, akik nem szeretik a lencsét, a bab ugyanannyira hatásos szerencsehozó. Egy dologra azonban nagyon ügyeljünk: pontban éjfélkor kerüljenek az asztalra, máskülönben a szerencse elmarad… És lencsét ne csak a szerencse és gazdagság miatt fogyasszunk! Őseink szerint ugyanis azért érdemes ilyenkor is lencsét enni, hogy „szépek lögyünk”! 

Malac

Nem maradhat ki a felsorolásból a drága jó malac. Mivel a disznó sosem mozog hátrafelé, az új évben az előre jutást szimbolizálja, ráadásul kitúrja nekünk a szerencsét! De nem mindegy ám, hogyan! A rántott karajjal nem sokra megyünk, mert pont a legértékesebb részeket hagyjuk el: a köröm, a csülök, a farok és a fül ugyanis egészen elképesztő erővel rendelkezik a néphagyomány szerint, ha szerencsevarázslásról van szó. Ennek hátterében az áll, hogy a malac a bőség jelképe: mindent képes felfalni és hasznosítani, és ha négylevelű lóherét is rejtünk a szájába, akkor tényleg mindent megtettünk az új év sikereiért. Ismét csak, figyeljünk: csak az új évben együnk a malacból, mert a december utolsó napján felszolgált malac nem hoz szerencsét.

Vega-szerencse

A vegetáriánusoknak sem kell aggódniuk, a szerencse mindenki számára elérhető, ugyanis a tejberizs, köleskása és még a pattogatott kukorica fogyasztásáról is úgy tartották, jót hoz fogyasztója fejére.

Tizenegy hagyomány, amit akár már ezen a Szilveszteren kipróbálhatunk

1. Ha szilveszter éjszakáján bulizás helyett aludni térünk, akkor az éjszaka megálmodottak az új évben valóra válnak.
2. Az új év első napján semmit se adjunk kölcsön, ne adjunk ki hazulról! A babona ugyanis úgy tartja, hogy ha ezt megtesszük, akkor egész évben csak költekezni fogunk.
3. Ha vendégségbe megyünk az újév első napján, akkor mindenképpen a család egyik férfi tagja kopogtasson be a vendéglátókhoz, mert ha asszony az első vendég, akkor az szerencsétlenséget hoz a házra. Legyünk figyelmesek vendéglátóinkkal, elvégre nem mindegy, mit viszünk magunkkal…
4. Az ünnepen minden házimunka tiltott: ne mossunk, ne vigyük ki a szemetet, mert az bajt hoz a házra. De tiltott a veszekedés is, hiszen ha felülünk a harag hangos vonatára, akkor nem lesz nyugodt az új évünk!
5. Viszont szilveszter délutánján ne maradjon semmi a szárítón, mert akinek a ruhája ott marad, annak nagy szerencsétlenségben lesz része. 
6. Lányos háznál érdemes kipróbálnunk egy izgalmas párválasztási játékot is: tervezzünk a menübe gombócokat, amiket úgy főzzünk ki, hogy kis papírszeletekre írjunk fel férfineveket, majd rejtsük a gombócokba. Amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a lány jövendő férjének neve.
7. Van, ahol szilveszterkor dől el a lányok sorsa. A lányok tálak alá pénzt, szenet, kenyeret tesznek. A házhoz udvarlók jönnek, és aki a pénzt rejtő tálat fedi fel, annak férje gazdag, aki a szenet takaró tálat borítja fel, annak ura csúnya, aki pedig a kenyeres tálat emeli fel, annak kedvese nagy gazda lesz az oláh hagyományok szerint. 
8. Egy újabb szerelmes szíveknek szóló babona: ha valaki a párnája alá tükröt tesz, és az éjszaka felébredve belenéz, meglátja benne jövendőbelijét. A népi hiedelem szerint a másvilágról egy évben csak egyszer lehet visszatérni, méghozzá szilveszter éjjelén. Ilyenkor az emberek fánkot sütöttek távozott szeretteiknek, hogy visszalátogatva legyen mit enniük, mellé egy pohár tettek az asztalra. Kinyitották az ablakot, és lefeküdtek aludni. Elődeink szerint eltávozott szeretteik ilyenkor visszatértek a házba, és nyugodt lélekkel győződtek meg arról, hogy odabent minden élő jól van. Fontos kapcsolódás volt ez a távozottakkal, és különleges léleknyugtató ereje is volt. 
9. Számunkra az egyik legkedvesebb ünnepi hagyomány a köszöntés. Egykor az emberek jobban hittek a kimondott szó erejében, ezért az új évben olyan köszöntőket mondtak, amelyek jókívánsággal voltak teli.
10. Az újév első napjának cselekedetei állítólag egész évben ismétlődnek, ezért érdemes ezt a napot az emberségnek áldoznunk.

Bárhogyan is döntünk, akárhogyan is ünneplünk, szívből kívánjuk, hogy jövőre mindenkinek malaca legyen!

Nyitókép: Fortepan / Hangosfilm
Jelenet az MTV 1963. szilveszteri műsorában sugározott, Slágermúzeum című revüfilmből. Balra, háttal, sötét pulóverben Bodrogi Gyula, vele táncol Lehoczky Zsuzsa, a jobb szélen Psota Irén és Alfonzó (Markos József) színművészek.