A mézeskalács díszítése nem is nehéz, mutatjuk, hogyan csináld!

Nálunk sok-sok éve hagyomány a mézeskalácssütés. Fontos, hogy ehhez elegendő időre van szükség, sietséggel nem lehet mézest sütni (ehhez receptet itt találtok). Kell legalább egy nap arra, hogy pihenjen a nyers tészta, azután ki kell szaggatni, megsütni, végül megvárni, hogy kihűljön. Díszíteni csak ezután lehet, tehát erre is érdemes várni egy napot.

Meghitt hangulatra is szükség van: szóljon ünnepi zene a háttérben, érezzük a zsigereinkben az ünnep közeledtét!

A máznak száradni kell, mielőtt becsomagoljuk és fára akasztjuk a díszt. Tehát a mézeskalács elkészítésére gyakorlatilag egy hetet érdemes tervezni, mert úgyis meg fog csúszni az ember az idővel. Amúgy három nappal mindenképpen számolj!

Lássuk, hogyan lesz a mézes gyönyörű: egy tojásfehérjét tegyél egy keverőtálba és verd habosra, apránként szitálj bele 200 gramm porcukrot, és közben keverd szüntelenül. Adj hozzá egy csipetnyi sót, ettől szép fehér lesz. Csöpögtess bele 2-3 csepp citromlevet, ettől pedig megfényesedik. Ha biztosra akarsz menni, egy kiskanálnyi étkezési keményítőt is szitálj bele, majd keverd öt percen át, hogy a cukor szépen elolvadjon. Jó sűrű tejföl állagúnak kell lennie.

 

Lehet vásárolni megtölthető dekoráló tollat is, de a legegyszerűbb megoldás a zacskó: töltsd a mázat egy kisebb nylon- vagy fagyasztózacskóba, nyomkodd össze, csomózd be. A sarkát vágd ki ollóval, de vigyázz, egészen picike legyen a lyuk! Fogd úgy, mint egy vastagabb ceruzát vagy filctollat. Hamar bele fogsz jönni a működésébe, ne aggódj, szépen lehet vele díszíteni. Az elkészült mézeseket hagyd legalább 24 órán át száradni, és csak azután csomagold be őket.

Ha az egész mézest be akarod fedni, akkor készíts kicsit hígabb mázat, a kontúrhoz pedig inkább sűrűbb keverékre van szükség: ezt hagyd megszáradni, majd töltsd ki hígabbal. Vannak hagyományos minták, amelyeket néprajzi könyvekből érdemes kimásolni, de készíthetünk feliratokat is: a díszítés tényleg egy szép alkotómunka. 

A cukormázat lehet színezni is, ételfestékkel. A por alakú jobb, mert a folyékony hígabbá teszi a mázat – erre akkor is ajánlott figyelni, ha aromát használunk. Választhatunk olyan növényeket, ételeket is, amelyek szép természetes színeket eredményeznek, mint a céklapor, a sáfrányos szeklice, a málnaszörp, a machateapor.

 Ha az ételfestékbe fogpiszkálót mártasz, a fehér mázban gyönyörű, márványos mintát hozhatsz létre.

Lehet készen vásárolni színes dekortollakat, amelyekkel nincs más dolgod, mint szép, cirkalmas mintákat rajzolni. A készen kapható cukorgyöngyök, cukorvirágok, szórócukrok is mind alkalmasak a dekorálására, ezeket a cukormázzal lehet rögzíteni, mintegy ragasztónak használva azt. Ugyanígy magokat is tapaszthatunk a mézeskalácsra, ezek természetesebb hatásúak, és egészségesebbek is.

Mit ronthatsz el? Ha a cukrot nem szitálod át, kis csomócskák maradhatnak benne. Ezek eltömítik a nyomózsák száját, nem fog kijönni a máz. Ha pedig túl híg a máz, szétfolyik. Ezen azonban könnyű segíteni, szitálj bele még cukrot!

Szükség esetén mellőzhetjük a tojásfehérjét, bár nélküle a máz picit törékenyebb lesz, mint a hagyományos verzió. Ehhez 50 gramm szitált porcukorhoz adjunk másfél teáskanál kukoricakeményítőt. Csöpögtessünk bele egy teáskanálnyi citromlevelet, majd folyamatosan kevergetve annyi szójatejet (vagy más, növényi alapú italt) adjunk hozzá, hogy tejföl sűrűségű masszát kapjunk. Ez maximum három teáskanálnyi lesz, szóval adagoljuk vigyázva!

 

Magát a mézeskalácsot készíthetjük cukor nélkül is, ilyenkor az édes ízét a tésztában fellelhető temérdek aszalt gyümölcs határozza meg. Ám a cukormáz cukor nélkül nem működik. Így ezeket a mézes süteményeket magvakkal díszítsük, jó móka a nyers tésztadarabkákat csinosan kirakosgatni tök-, és napraforgómaggal, belenyomkodni dióbelet, mandulát, mogyorót. De megszórhatjuk mákkal, szezám- vagy lenmaggal is.

A mézeskalács sütésében van valami varázslat.

Nem csupán a méz, a fűszerek és a formák teszik felejthetetlenné az otthon sütött karácsonyi mézes süteményt. Benne van a szeretet, a tűzhely melege, az együvé tartozás.

A cikk megjelenését a Metro támogatta.