5 tudnivaló az előttünk álló ünnepről

1. Mit ünneplünk pünkösdkor? 

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni” – olvashatjuk az Újszövetségben, az Apostolok Cselekedeteiben az első pünkösd történetét. 

A keresztény kultúrkörben pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A Biblia tanítása szerint Jézus halálát és feltámadását követően a hívek ekkor kapták meg a Szentlelket, aki az Atya és a Fiú mellett a Szentháromság harmadik tagja. 

A zsidó vallásban is ünnepnapot tartanak ilyenkor; ekkor van a Sávuót, a törvényadás emléknapja és az új kenyér ünnepe. 

2. Mikor van pünkösd?

Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon van, így a húsvéthoz hasonlóan mozgó ünnep. A keresztény rend szerint a pünkösdi ünnepkör áldozócsütörtökkel kezdődik, ami Krisztus mennybemenetelének a napja, éppen 40 nappal húsvét után. Ezt követően a tizedik napon – vagyis húsvét után 50 nappal – ünnepeljük pünkösd vasárnapját. Magyarországon kétnapos ünnepnek számít, és pünkösd hétfője is munkaszüneti nap.

3. Milyen pünkösdi hagyományaink vannak? 

Télbúcsúztató, tavaszköszöntő: pünkösd idejére jellemzően megérkezik a jóidő, így a tél utolsó zöngéit is igyekeztek elűzni a régiek, a tavaszt pedig méltó módon köszöntötték. Volt, ahol a telet jelképező szalmabábot dobták vízbe, volt, ahol pedig zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat. A frissen virágzó bodza is helyet kapott ezekben a díszítésekben: asztalokra, kerítésekre, ablakokra tették, majd az ünnep elteltével az ágakat eltették, és különböző betegségek ellen hatásos szerként őrizték. A pünkösdi rózsa is teljes pompában díszelgett ekkorra, levelét megszárították, és később beteg állatoknak adták.

Pünkösdi királyok: faluhelyen pünkösdkor a fiatal legények vetélkedőkön – jellemzően lovaspróbákon, bothúzással vagy kakaslövéssel – mérték össze erejüket, és aki győztesen került ki a megmérettetésben, abból lehetett a falu első legénye, a legénybíró egy éven keresztül. Őt hívták pünkösdi királynak. Vidékenként eltérő kiváltságokkal rendelkezhetett „uralkodása” idején: volt, ahol minden mulatságra meghívták, másutt a tilosban járó lováért nem kapott büntetést, de több helyütt bált sem lehetett rendezni az ő engedélye nélkül. A szokás már a 19. században a múlandóság jelképévé vált, hiszen csak egy évig élvezhette a dicsőséget a pünkösdi király. Így lett a rövid ideig tartó dicsőség metaforája a pünkösdi királyság, és innen ered a mondás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”.

Pünkösdi királynék: termékenységvarázsló és adománygyűjtő népszokásként terjedt el a magyar nyelvterület különböző vidékein a pünkösdölés vagy pünkösdjárás, melynek szereplői fiatal lányok. pünkösd reggelén négy kislány közrefog egy ötödiket, a legkisebbet, aki rózsaszirmokkal teli kosarat visz, majd amikor a házak udvarára érnek, egy kendőt feszítenek ki a kislány feje fölött, és mondókát mondanak, miközben körbejárják a kisebbet, aki eközben virágszirmokat szór áldásként a jó termésért, egészségért. A mondóka végén felemelték a magasba. Egyes vidékeken nem az adománygyűjtő, sokkal inkább a szokás avatási próbatétel jellege dominált: a pünkösdi királynénak nem volt szabad nevetnie a mondókázás és virághintés közben.

4. Miket ettek az emberek pünkösdkor? 

Elődeink jól ismerték a komatál fogalmát: a szomszédba, barátkozás és kapcsolatápolás céljából ételkosarat küldtek, amiben tojással, pereccel és kaláccsal ajándékozták meg egymást. De pünkösdkor eper- és cseresznyeérés is van, így a frissen sült piték, a nyár ízeit hozó édességek is az asztalra kerülhettek. Ugyanígy a friss bodza is főszerephez juthatott, akár bodzaszörp, akár bodzabor, de még desszertként készített bodzavirág formájában is.

Ünnep lévén sok helyen készült húsleves és rántott hús, de tehetősebb családokban nem egyszer liba került az asztalra. A juhokkal foglalkozók ilyenkor gyakran sült bárányt vagy birkapörköltet készítettek. 

5. Ikonikus pünkösdi helyszínek 

Ha pünkösd, akkor búcsú. A Kárpát-medencében híres a csíksomlyói búcsúünnep, a magyar keresztények legnagyobb éves összejövetele. Persze nemcsak Csíksomlyóban tartanak ilyenkor búcsút, Radna, Mátraverebély, Pálosszentkút vagy éppen Máriapócs is kedvelt zarándokhely az év ezen szakában. Ha az eldugottabb zarándokhelyek érdekelnek, itt írtunk róluk!

Nyitókép: Einstein2 / Wikimédia

A cikket a Turisztikai Marketing Ügynökség támogatta