Mit ér a termék, ha helyi? – 40 százalékot drágultak a termelői árak egy év alatt, de talán így is megéri megfizetni azokat

TudatosVegasz

Mit ér a termék, ha helyi? – 40 százalékot drágultak a termelői árak egy év alatt, de talán így is megéri megfizetni azokat

„Milyen a kézműves cigi? Sodort!” – szól a keserédes favicc, ami a minimálhumor szintjét alig megütve egy jóval komolyabb társadalmi-gazdasági réteg nem túl vidám helyzetére is ráirányít(hat)ja a figyelmet. A „kézműves termék” eredetileg ugyanis valami olyan átlagon felüli értéket képviselt, s olyan hívószó volt, ami tetszett a vásárlóknak – és ezért e kifejezés iránt a gyártósorok üzemeltetői is érdeklődni kezdtek. Nem meglepő, hogy következő lépésként a multikban is megjelentek az „öko-natúr-kézműves” polcjelölések – jellemzően a chips és konzerv feliratok szomszédságában. De az, hogy ez a fajta piacnyitás vajon használt-e a kézműves rétegnek, az erősen véleményes…

A helyben készített kézműves termékekhez mintha kapcsolódna valamiféle romantikus érzés: reméljük, az áru talán olyan lesz, mint amit gyermekkorunkban nagyanyánk készített. Túllendülve a múltbarévülésen aztán ott lehet az illúzió, hogy ezt akár én is el tudnám készíteni otthon – más kérdés, hogy amikor erre tényleg rápróbálunk, az apró szakmai titkok ismeretének hiánya miatt nem sikerül reprodukálni a kívánt terméket. 

Mert bizony az igazán minőségi helyi és kézműves termékeknek mindig van legalább egy titkuk, amit soha semmiféle gyártósor nem fog tudni kiváltani:

a termék mögött ott áll maga az ember…

Ez az ember egy közülünk. A szomszéd, a helyi pék, a civilben méhész benzinkutas mind ismerős lehet nekünk. Egytől egyig olyan arcok, akikkel bármikor összefuthatunk akár a postán sorban állva, az iskola előtt várakozva, vagy éppen az utcán sétálva. Ezek mögött az arcok mögött pedig családok, gyermekek sejlenek föl. Feleségem barátnői, gyermekeim osztálytársai, edzéstárs, néptáncos csoporttag…

De nézzük tovább a képzeletbeli képeket, és már látjuk is, ahogyan az otthon kialakított műhelyben, vagy akár a gyerekek lefektetését követően a letisztított ebédlőasztalon az emberek üvegeket töltenek, címkéket ragasztanak, dobozokat hajtogatnak, képet festenek, fúrnak-faragnak. Ugyanott, ahol nemrég mi fogyaszthattuk a vendégségben kínált vacsorát, vagy ahol mindenkit megelőzve egy jó pohár borral a kézben megtekinthettük a még félkész munkát.

A helyi terméket készítő ember ugyanazon a buszon közlekedik, mint mi, ugyanazon településen szeretne családjával együtt boldogulni, ahol mi magunk is élünk. Nem kell sűrű logika annak belátásához, hogy egy közös célunk egészen biztosan van:

legyen élhető és szerethető az a település, az a vidék, ahol mind otthon vagyunk.

A kép azonban korántsem ennyire idilli…

Miért drága a kézműves termék?

A helyi termelők rendszerint kizárólag magukra számíthatnak, nincsen különösebb érdekképviselet, dotáció, egyedi adókedvezmény, pályázatíró stáb, vagy éppen standardizált alapanyag-beszállítói lánc. Ha egy összetevő, vagy a működéshez szükséges energia ára megugrik, azt a termékek árában is szinte azonnal érvényesíteni szükséges, míg egy többszáz termékes portfólióval rendelkező nagyobb üzletlánc ugyanezt jóval könnyebben képes pufferelni. Ezért is lehet az, hogy a termelői árak folyamatosan emelkedtek az elmúlt egy évben, s idén októberben a termékek 41,7 százalékkal többe kerültek, mint tizenkét hónappal korábban.

Ennek okán aztán a bennünket körülvevő jelenlegi helyzetben szinte borítékolható, hogy

a valódi helyi és kézműves termékek ára messze az ipari-bolti termékek fölé emelkedik.

Nagy kérdés, hogy vajon lesz e, aki azt megfizeti? Ha kizárólag anyagi szempontok alapján mérlegelünk egyértelmű, hogy jobban járunk a multik polcain sorakozó tömegtermékekkel. Ha azonban a termék mögött látjuk az embert, meg fogjuk találni közös céljainkat, szándékainkat is. Elképzelhető, hogy nem lesz minden reggeli és vacsoraasztalon sajt, és a sör sem lesz állandó lakója a kamrának. Ha két-három naponta aztán mégis asztalra kerül a helyi sajtműhely terméke, és a jól beosztott házisört hétvégén barátokkal közösen fogyasztjuk, talán mégis mindannyian könnyebben jutunk túl a mindennapok feladatain.

Ajánljuk még:

Tudj meg többet az inflációról!

El tudod képzelni, hogy 15 óránként megduplázódnak az árak? Már volt ilyen, és épp Magyarországon! Az utóbbi időben mindannyiunk szótárában igen gyakori kifejezéssé vált az infláció, a KSH friss adatai szerint most novemberben 22,5 százalékos. De vajon miért érezzük sokkal magasabbnak a hivatalos adatoknál? Lehet-e nagy baj belőle? Miért mondják, hogy az inflációra kifejezetten szükség van?

 

Már követem az oldalt

X