Időről időre úgy érezhetjük – és ez teljesen normális –, hogy szétcsúsznak körülöttünk a dolgok. Valahogy az addig eldöcögő rendszerek kevésbé működnek már, ezért felül kell bírálnunk korábbi döntéseinket. Akár a munkában, akár a magánéletben, de még a pénzügyek terén is szükségünk lehet az újratervezésre.
Ez utóbbi terület kapcsán a közgazdászok megfogalmaztak többféle „törvényt”, hogy azok megismerése révén akár a hétköznapi emberek is kiismerjék magukat (valamennyire) a gazdaság világában. Így tett többek között az olasz Vilfredo Pareto is: az ő nevéhez köthető a sokak által ismert és követett 80/20 szabály – most erről kérdeztük a pénzügyi szakértőt.
„Pareto 1896-ban megállapította, hogy az olaszországi földek 80 százalékát a társadalom kiváltságos 20 százaléka birtokolja. Ebből a felismerésből kiindulva szerkesztett egy képletet, amely viszonylag jól megközelítette azt, amit a jövedelem eloszlásáról tapasztalhatunk. Ennek a képletnek széleskörű hasznosíthatósága miatt nevezték el Pareto-elvnek azt a gondolatot, miszerint általában a következmények mintegy 80 százaléka az okok mindössze 20 százalékára vezethető vissza” – kezdte a beszélgetést Barta Bence, a Pénzügyi Mentor alapítója.
Hogy érthetőbb legyen, hogyan is jelenik meg a 80/20 szabály a hétköznapjainkban, hiszen a Pareto-elvnek rengeteg konkrét esetét lehet felsorolni az élet különböző területeiről, a pénzügyi szakértő a következő példákat említette:
- A legtöbb országban a lakosság körülbelül 80 százaléka a települések (városok) 20 százalékában él.
- A mobiltelefonunkban levő összes név közül a hívásaink 80 százaléka a nevek 20 százalékát érinti.
- A Föld területének 20 százalékán található az olajmezők 80 százaléka.
- Egy sportoló eredményeinek 80 százalékát az edzésmunkájának 20 százaléka eredményezi.
- Az erdőtüzek 20 százaléka emészti fel a felégett erdők 80 százalékát.
- Az interneten a linkek 80 százaléka a weboldalak 20 százalékára mutat.
- A panaszok 80 százalékát a hibák 20 százaléka okozza.
- Az üzletkötők 20 százaléka hozza az üzletek 80 százalékát.
- Egy vállalatnál a meglévő problémák 20 százaléka okozza az elmaradt haszon 80 százalékát.
- Tevékenységeink 20 százaléka hozza a jövedelmünk 80 százalékát.
Pareto-elv a hétköznapokban
„A 80/20 szabályt alkalmazhatjuk életvezetési elvként is” – magyarázta a szakember. „A legfontosabb az, hogy mindig azokra a dolgokra, pontosabban a dolgoknak arra 20 százalékára koncentráljunk, amelyek elvezetnek bennünket az adott célhoz. Így az erőfeszítéseink nem vesznek kárba, az energiánkat nem pazaroljuk felesleges dolgokra. Ehhez persze nem árt, ha kitaláljuk és mindig pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni.”
Ha például diétázunk, követhetjük a 80/20 szabályt úgy, hogy az étkezéseink 80 százalékában tápláló és egészséges ételeket fogyasztunk, 20 százalékban pedig a többit, például a kedvenc sütinket, egy pizzát vagy egy nagy adag fagylaltot. Így soha nem kell azt mondanunk, hogy „én azt nem ehetem meg”, ehelyett mondhatjuk azt, hogy „megeszem ma azt a szelet tortát, holnap pedig több zöldséget eszem”. Csak tartsuk be az arányokat.
Ugyanígy a munkahelyi működésünket is átgondolhatjuk. A Pareto-elv értelmében a munkaidő 20 százalékában végezzük el az érdemi munka 80 százalékát! De még az otthoni nagytakarításnál is érdemes lehet az olasz közgazdászra gondolni. Az ő elve alapján ugyanis feltételezhetjük azt, hogy az otthonunkban található dolgok 20 százalékát használjuk a hétköznapok 80 százalékában! Vagyis a háztartásunkban lévő holmik egy ötöde az, amire valóban napi szinten szükségünk van!
A Pareto-elv és a pénzügyek
„Ha alkalmazni szeretnénk a 80/20 szabályt a pénzügyeinkre, akkor előbb itt is ki kell találnunk, meg kell fogalmaznunk, hogy mi a célunk, mit szeretnénk elérni” – mondta Barta Bence. „Tudnunk kell, hogy mi számunkra a fontos, hiszen a legnagyobb sikert úgy érhetjük el a pénzügyeinkben, ha azt a bizonyos, és nagyon is lényeges 20 százalékot racionalizálni tudjuk, és ezáltal hatással lehetünk a pénzügyeink 80 százalékára”.
Bence hozzátette, hogy a személyes pénzügyeinkkel kapcsolatban a Pareto-elvet figyelembe véve tisztában vagyunk a következőkkel:
- a pénzügyeinkre szánt időnk 20 százalékával javítani tudjuk a pénzügyi helyzetünk 80 százalékát;
- a háztartási költségvetésünk legkritikusabb 20 százalékát átnézve és újragondolva 80 százalékos „hasznot” érhetünk el;
- a pénzügyi félelmeink 20 százaléka okozza a pénzügyeinkkel kapcsolatos aggodalmaink 80 százalékát.
Vagyis ne féljünk leülni és átnézni, áttervezni, újragondolni a pénzügyeinket. Vezessünk költségvetést, írjuk a bevételeket és kiadásokat, sose legyünk lusták kitalálni, hogy hol tudnánk spórolni, vagy éppen mire adhatunk ki többet a szokásosnál.
Fontos, hogy tisztában legyünk a pénzügyi céljainkkal, legyen világos, hogy honnan hová szeretnénk eljutni – és azt is találjuk ki, hogy hogyan. „Sokszor a rutinok megváltoztatása, egy rövid megállás és újratervezés felfrissíti a prioritásainkat, és komoly hozzáadott értéket teremthetünk vele” – összegezte a pénzügyi segítő.
Ajánljuk még: