Papnők helyett robotok: a modern kor szimbolikája a pekingi téli olimpián

Tech

Papnők helyett robotok: a modern kor szimbolikája a pekingi téli olimpián

A XXIV. téli olimpiai játékokat 2022. február 4. és február 20. között rendezik meg Kína fővárosában, Pekingben. 15 sportágban 109 versenyszám látható, Magyarország részéről 14 sportoló indul. Bár sokan azt említik, hogy az ez évi rendezvény „Covid-olimpiaként” marad majd meg a köztudatban, van egy olyan momentuma, amely a robotikában és az olimpiatörténelemben is emlékezetessé teszi.

Aligha van legendásabb sporttörténeti esemény, mint az olimpia, amely az ókori olümpiákat idézi. Az első újkori olimpiai játékot 1896-ban tartották meg Athénban, és ez azóta is évről évre egységgé kovácsolja a nemzeteket (legalább a játékok idejére). Az olimpiai láng tradíciója 1928 óta tért vissza, a lánggal való váltófutás pedig 1936-ban vált a modern hagyomány részévé, Carl Diem német történész és olimpiakutató vezényletével, aki az az évi berlini játékok szervezőbizottságának tagja volt.

Az olimpiai láng arra a mitikus történetre vezethető vissza, amikor Prométheusz ellopta a tüzet Zeusztól, és lehozta az Olümposzról az emberek boldogulására. A tűz az emberi civilizáció felvirágzásának szimbóluma: ahogy eszközei, találmányai, kulturális és társadalmi vívmányai révén az embernek sikerült a természet erőit előnyére fordítania.

Minden alkalommal a görögországi Olümpiában, Héra templomának szomszédságában tizenegy, papnőt jelképező nő gyújtja meg korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint az olimpiai fáklyát: a Nap sugarait egy fém parabolatükör segítségével fókuszálják egy pontba. Ezután az első futó elindul az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lánggal az aktuális helyszínre.

Új idők új olimpiái

A nemzetek közti egységet reprezentáló fáklya minden évben más dizájnt kap. Ez évben a repülés a kulcsszó, és íves, áramvonalas testén a vörös és ezüst színek dominálnak. A rendezvény három fő célkitűzése, hogy legyen minél biztonságosabb (egészségügyi értelemben), környezetbarátabb és technológiailag kimagasló – és valahol érthető, miért épp ezeket hangsúlyozza az ország. 

Aki járt már Pekingben, az tudja, hogy a szmog egészen elképesztő méreteket ölt, és van, amikor fontos események előtt mesterségesen idéznek elő esőt, hogy a légszennyezettséget enyhítsék. A pandémia kínai kezdeteire is emlékszünk még, valamint Kína köztudottan erősen érdekelt piaci szerepének megtartásában a high tech, robotika, informatika területén.

A koncepcióval összhangban a megnyitóünnepségen egy óriási jégtömbbe lézerrel vésték bele azon városok nevét, akik korábban már rendeztek olimpiát.  

És az ősi szimbólummal, a fáklyával is üzenni szerettek volna. A pandémiás óvintézkedések miatt egy rövidített útvonalat járt be a láng, Görögországból Kínába szállították repülővel, s onnan folytatta útját a fáklyavivők több mint 1200 fős csapata. Bár több ikonikus pontot érintettek – például a Nagy Falat és a Nyári Palotát –, a fáklya útját nem szegélyezhette nagy tömeg.

A vonulás során történelmet is sikerült írni, mivel ez volt az első alkalom, hogy a lángot víz alatt adták át – robot a robotnak.

Korábban is volt rá példa, hogy víz alatt történt meg a fáklya átadása (például a 2000-es sydney-i olimpián). Ezúttal viszont egy curling alakú, vörös és ezüst színű robot süllyedt egy tóba, ahol átadta a lángot a másik robot fáklyájának, amely utána felhozta azt a vízből. 

Ráadásul ez volt az első alkalom, hogy víz alatti fáklyához olyan gáz halmazállapotú, füstmentes, tiszta üzemanyagot használtak, amely vízben és levegőn is környezetbarát. Gao Lin, a CASIC fejlesztői csapatának tagja elmondta, hogy ez a kísérleti megoldás is a high tech és zöld olimpia gondolatát tükrözi.

High tech olimpiák

A tavalyi tokiói olimpia során voltak fényshow-t biztosító drónok, a látogatókat üdvözlő hostess-robotok, a pályák mellett segédkező szervizrobotok (360°-os kameralátószöggel). Az atlétikai teljesítményt az Intel által kifejlesztett 3DAT (3D Athlete Tracking) mérte, amely a klasszikus mozgóképet valós időben kielemzi egy mesterséges intelligencia segítségével, és pillanatokon belül adatokkal szolgál például a sportoló sebessége, gyorsulása, lépéshossza és testének különböző szögei tekintetében.

Az íjászoknál a Panasonic biometrikus adatokat nyert ki valós időben (például a pulzusszámot), fizikai kontaktus nélkül. Az OBS (Olympic Broadcasting Services) pedig nemcsak a világszínvonalú kép- és hangminőségről gondoskodott, hanem az új versenyszám, a kombinált sportmászás népszerűsítése jegyében leképezte a mászófalat 3D-s virtuális környezetben, hogy e modell segítségével részletes elemzést lehessen készíteni a mászókra váró formák és szögek tekintetében. 

pekingi nemzeti stadion

A nemzeti stadion, azaz a „Madárfészek” Pekingben

És ha a japánoknál mindez megvalósítható volt, akkor a vele folyton konkuráló Kína sem maradhat le mögötte.

Naivitás azt gondolni, hogy az olimpián csupán hús-vér emberek, nemzetük legkiválóbb sportolói mérik össze erejüket, és a legjobb győz. A győzelemben óriási faktor, ha valakinek megvolt a kellő anyagi és technikai háttere, hogy a legjobban felkészülhessen, és a legmodernebb felszerelést használhassa. Annak ellenére, hogy minden olimpia óriási üzlet (pénzügyi és politikai értelemben egyaránt), arra is lehetőséget ad, hogy a tech cégek újabb innovációkkal álljanak elő.  

Vajon miként vélekednének az ókori görögök a high tech technológiával immár szimbiózisban működő, modern olimpiákról? Egyes görögök bizonyára boszorkányságnak tartanák, miként a villámok és más természeti jelenségek magyarázatára is isteneket alkottak. Eközben más görögök már a bolygók mozgását modellező, mechanikus számítógépen dolgoztak, a híres antiküthérai szerkezeten. Ők feltehetőleg csillogó, csodalátó szemekkel gyönyörködnének azon az elképesztő civilizációs úton, amelyet az ember bejárt Prométheusz ajándéka óta.

Ajánljuk még:

A Jetson ONE-jelenség – forradalom a légiközlekedésben

Emlékszünk a Jetson család elnevezésű animációs játékfilmsorozatra? Itt egy család kalandjait követhetjük nyomon egy futurisztikus világban. Nemcsak robot-házvezetőnő áll rendelkezésükre, hanem a lebegő házak és a repülő autók korában élnek. Lehet, hogy hamarabb érünk a Jetsonok jövőjébe, mint gondolnánk.  

 

Már követem az oldalt

X