Aligha van legendásabb sporttörténeti esemény, mint az olimpia, amely az ókori olümpiákat idézi. Az első újkori olimpiai játékot 1896-ban tartották meg Athénban, és ez azóta is évről évre egységgé kovácsolja a nemzeteket (legalább a játékok idejére). Az olimpiai láng tradíciója 1928 óta tért vissza, a lánggal való váltófutás pedig 1936-ban vált a modern hagyomány részévé, Carl Diem német történész és olimpiakutató vezényletével, aki az az évi berlini játékok szervezőbizottságának tagja volt.
Az olimpiai láng arra a mitikus történetre vezethető vissza, amikor Prométheusz ellopta a tüzet Zeusztól, és lehozta az Olümposzról az emberek boldogulására. A tűz az emberi civilizáció felvirágzásának szimbóluma: ahogy eszközei, találmányai, kulturális és társadalmi vívmányai révén az embernek sikerült a természet erőit előnyére fordítania.
Minden alkalommal a görögországi Olümpiában, Héra templomának szomszédságában tizenegy, papnőt jelképező nő gyújtja meg korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint az olimpiai fáklyát: a Nap sugarait egy fém parabolatükör segítségével fókuszálják egy pontba. Ezután az első futó elindul az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lánggal az aktuális helyszínre.
Új idők új olimpiái
A nemzetek közti egységet reprezentáló fáklya minden évben más dizájnt kap. Ez évben a repülés a kulcsszó, és íves, áramvonalas testén a vörös és ezüst színek dominálnak. A rendezvény három fő célkitűzése, hogy legyen minél biztonságosabb (egészségügyi értelemben), környezetbarátabb és technológiailag kimagasló – és valahol érthető, miért épp ezeket hangsúlyozza az ország.
Aki járt már Pekingben, az tudja, hogy a szmog egészen elképesztő méreteket ölt, és van, amikor fontos események előtt mesterségesen idéznek elő esőt, hogy a légszennyezettséget enyhítsék. A pandémia kínai kezdeteire is emlékszünk még, valamint Kína köztudottan erősen érdekelt piaci szerepének megtartásában a high tech, robotika, informatika területén.
A koncepcióval összhangban a megnyitóünnepségen egy óriási jégtömbbe lézerrel vésték bele azon városok nevét, akik korábban már rendeztek olimpiát.
És az ősi szimbólummal, a fáklyával is üzenni szerettek volna. A pandémiás óvintézkedések miatt egy rövidített útvonalat járt be a láng, Görögországból Kínába szállították repülővel, s onnan folytatta útját a fáklyavivők több mint 1200 fős csapata. Bár több ikonikus pontot érintettek – például a Nagy Falat és a Nyári Palotát –, a fáklya útját nem szegélyezhette nagy tömeg.
A vonulás során történelmet is sikerült írni, mivel ez volt az első alkalom, hogy a lángot víz alatt adták át – robot a robotnak.
Korábban is volt rá példa, hogy víz alatt történt meg a fáklya átadása (például a 2000-es sydney-i olimpián). Ezúttal viszont egy curling alakú, vörös és ezüst színű robot süllyedt egy tóba, ahol átadta a lángot a másik robot fáklyájának, amely utána felhozta azt a vízből.
Ráadásul ez volt az első alkalom, hogy víz alatti fáklyához olyan gáz halmazállapotú, füstmentes, tiszta üzemanyagot használtak, amely vízben és levegőn is környezetbarát. Gao Lin, a CASIC fejlesztői csapatának tagja elmondta, hogy ez a kísérleti megoldás is a high tech és zöld olimpia gondolatát tükrözi.
High tech olimpiák
A tavalyi tokiói olimpia során voltak fényshow-t biztosító drónok, a látogatókat üdvözlő hostess-robotok, a pályák mellett segédkező szervizrobotok (360°-os kameralátószöggel). Az atlétikai teljesítményt az Intel által kifejlesztett 3DAT (3D Athlete Tracking) mérte, amely a klasszikus mozgóképet valós időben kielemzi egy mesterséges intelligencia segítségével, és pillanatokon belül adatokkal szolgál például a sportoló sebessége, gyorsulása, lépéshossza és testének különböző szögei tekintetében.
Az íjászoknál a Panasonic biometrikus adatokat nyert ki valós időben (például a pulzusszámot), fizikai kontaktus nélkül. Az OBS (Olympic Broadcasting Services) pedig nemcsak a világszínvonalú kép- és hangminőségről gondoskodott, hanem az új versenyszám, a kombinált sportmászás népszerűsítése jegyében leképezte a mászófalat 3D-s virtuális környezetben, hogy e modell segítségével részletes elemzést lehessen készíteni a mászókra váró formák és szögek tekintetében.
És ha a japánoknál mindez megvalósítható volt, akkor a vele folyton konkuráló Kína sem maradhat le mögötte.
Naivitás azt gondolni, hogy az olimpián csupán hús-vér emberek, nemzetük legkiválóbb sportolói mérik össze erejüket, és a legjobb győz. A győzelemben óriási faktor, ha valakinek megvolt a kellő anyagi és technikai háttere, hogy a legjobban felkészülhessen, és a legmodernebb felszerelést használhassa. Annak ellenére, hogy minden olimpia óriási üzlet (pénzügyi és politikai értelemben egyaránt), arra is lehetőséget ad, hogy a tech cégek újabb innovációkkal álljanak elő.
Vajon miként vélekednének az ókori görögök a high tech technológiával immár szimbiózisban működő, modern olimpiákról? Egyes görögök bizonyára boszorkányságnak tartanák, miként a villámok és más természeti jelenségek magyarázatára is isteneket alkottak. Eközben más görögök már a bolygók mozgását modellező, mechanikus számítógépen dolgoztak, a híres antiküthérai szerkezeten. Ők feltehetőleg csillogó, csodalátó szemekkel gyönyörködnének azon az elképesztő civilizációs úton, amelyet az ember bejárt Prométheusz ajándéka óta.
Ajánljuk még:
Nü-su: egy nyelv, amit csak nők ismertek és használtak
Beköszöntött a Sárkány éve – így ünneplik az újévet a kínaiak Budapesten
Nü-su: egy nyelv, amit csak nők ismertek és használtak
