Mikor lesz elég? – Az Instagram botrányáról

Tech

Mikor lesz elég? – Az Instagram botrányáról

Nemrégiben elborította az internetet Frances Haugen amerikai adatmérnök és tudós ügye, aki a Facebook belső dokumentumainak ezreit hozta nyilvánosságra. Fellépése hatásaként összeesküvés-elméletek tucatjai indultak hódító útjukra – némiképp elbagatellizálva a történtek valódi jelentőségét. Mark Zuckerberg gigászi birodalma ugyanis sokkal több kérdést vet fel a világról, mint azt feltételezni mernék, és ennek már kézzelfogható bizonyítékai is vannak. 

A Haugen-ügy

Adott egy 37 éves adatspecialista, Frances Haugen, aki két évet (2019-2021) dolgozik a Facebooknál mint termékmenedzser. Munkája során többször tapasztalja, hogy a vállalat a profit iránt elkötelezettebb, mint a közérdek iránt, az embereket pedig olykor félrevezeti. Az idei évben döntést hoz: elhagyja a céget, ám előtte titkos adatok ezreit szerzi meg, s adja át a The Wall Street Journal szerkesztőségének, akik cikksorozat formájában dolgozzák fel az adatokat. 

Kiderül: a Facebook nem ugyanolyan elbírálásban részesít egy átlagjóskát és egy politikust, szeretettel befolyásol felhasználókat például vásárlásra buzdító manipulációkkal, a Facebook tulajdonában álló képmegosztó alkalmazás, az Instagram pedig – a cég kutatásai szerint – negatívan befolyásolja a fiatalok mentális egészségét. Haugen tehát egy sor döbbenetes és lényeges, Facebookal kapcsolatos információról is hírt adott, jelen cikkben viszont pusztán az Instagramal kapcsolatos történésekre fókuszál.

Már régóta érik kritikák azzal kapcsolatban a képmegosztó oldalt, hogy mérgező hatással van a fiatalabb generációkra. 2019-ben készült is egy jelentés a vállalatnál, ami kimondta ezt – ez az egyik jelentés, amiről elsőnek Frances Haugen szivárogtatásának hála hallhattunk. Ugyanakkor Mark Zuckerberg, a vállalat vezérigazgatója egy 2021. márciusi kongresszusi meghallgatásán azt nyilatkozta: „a közösségi alkalmazások használata a másokkal való kapcsolatteremtésben pozitív mentális egészségügyi előnyökkel járhat.” Éles az ellentmondás.

Talán nem is véletlen, hogy májusban az Instagram vezetője, Adam Mosseri már sokkal visszafogottabban beszélt a jelentésben szereplő állítólagos pozitív hatásokról, majd nem sokkal később így mentegetőzött: „nagyon erőltettem, hogy szélesebb körben vállaljuk felelősségünket”. A napvilágot látott dokumentumok egy az egyben cáfolják a vezetők szavait, sőt: azt mutatják, hogy a Facebook minimális erőfeszítéseket tett a problémák megoldásáért.

Miért téma ez?

Az Instagram felhasználóinak több mint 40 százaléka 22 éves vagy fiatalabb, körülbelül 22 millió tizenéves jelentkezik be az Instagramba az Egyesült Államokban mindennap. A fiatal felhasználók körének bővítése létfontosságú a vállalat több mint 100 milliárd dolláros éves bevételhez, és cég semmilyen „rossz hírrel” nem akarhatja veszélybe sodorni a platformmal kapcsolatos elkötelezettségüket.

Ugyanakkor az idén napvilágra került dokumentumok szerint az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban megállapítható, hogy az Instagram-felhasználók több mint 40 százaléka nem érzi magát vonzónak, és szerintük ez az érzés az alkalmazás használatához kötődik. A tizenévesek negyede számolt be arról, hogy „nem elég jó”, és szerintük ez az érzés szintén az Instagram használatához kötődik. Sokan azt is mondták, hogy az alkalmazás aláásta a bizalmukat a barátságuk erejében. „A tizenévesek azt mondták nekünk, hogy nem szeretik az alkalmazáson eltöltött időt, de úgy érzik, jelen kell lenniük” – magyarázta az Instagram kutatási vezetője a dokumentumban. – „Gyakran függőnek érzik magukat, és tudják, hogy amit látnak, káros a mentális egészségükre, de úgy érzik, nem tudják megállítani önmagukat.” 

A Facebook éveken keresztül elemezte a közösségi felületek társadalomra és személyiségre gyakorolt hatásait, és a belső vizsgálatok felfoghatatlan hatásokra világítottak rá. „Minden harmadik tinédzser lánynál súlyosbítjuk a testkép problémáit” – állt például a cég jelentésében. Ugyanott leírták: a vizsgált tizenévesek az Instagramot hibáztatják az életükben fellépő szorongás és a depressziószintjük növekedéséért. Az öngyilkossági gondolatokról beszámoló tizenévesek körében több mint 10 százalék volt azok aránya, akik kifejezetten a felületet okolták gondolataikért. 

A kutatás feltárta, hogy az Instagram lényegi részét képzik azok az elemek, amik a káros hatásokért felelősek. Ilyen például az a tendencia, hogy a felhasználók csak a legjobb pillanatokat osztják meg egymással vagy az, hogy a tökéletes megjelenésre törekednek a képeken. Ez a tizenéveseket az evészavarok, a saját testük egészségtelen érzékelése és a depresszió felé terelheti – állította a belső kutatás. Az iratban egy figyelmeztetés is szerepel: az alkalmazás Felfedezés oldala, amely egy algoritmus által szervezett fotókat és videókat jelenít meg a regisztráltak számára, elvezetheti a felhasználókat a káros tartalmakhoz. „Az Instagram szempontjai súlyosbítják egymást, hogy tökéletes vihart hozzanak létre” – olvasható a jelentésben.

Hogy mit tehet még velünk a technológia?

Az események mindenki számára elgondolkodtatóak (kellene legyenek.) Ideje talán megállni, és elgondolkodni, mi is valójában az a közösségi háló? Mit jelent jelen lenni, és tartalmat fogyasztani? Milyen hatással van ránk a platformok hamis világa, és hogyan védekezhetünk ellenük? 

A Facebook kapcsán nyilvánosságra került dokumentumok súlyos állításokat tartalmaznak, és figyelmet érdemelnek. Magam is olvasok róluk, figyelem, miképp alakul az ügy, mert fontosnak tartom tájékozódni e téren ahhoz, hogy tudatos felhasználóknak mondhassuk magunkat. Ugyanakkor éppen ezért tartom azt is lényegesnek, hogy ha már arról beszélünk, milyen káros lehet az internet, ne egyetlen szegmensnél maradjunk le. Mert bőven van miről beszélni. Példának okáért:

  1. Egy 2019-es kutatás során a szakemberek tudatalatti képeket illesztettek be egy videojátékba, amiknek segítségével képesek voltak megvizsgálni a játékos öntudatlan mentális reakcióját bizonyos ingerekre, például postai címekre, banki adatokra vagy emberi arcokra. Így képesek voltak információkat gyűjteni, beleértve a hitelkártya PIN-kódját és a lakóhelyet is. 
  2. Egy másik, hasonló kísérletben feltörtek egy headset készüléket, és rögzítették az adatforgalmat az eszköz és a párosított mobiltelefon között. Az adatokat fel tudták dolgozni, és képesek voltak információkat nyerni a használó ízléséről, preferenciáiról, személyes titkairól.   
  3. Az előzőeknél még talán rosszabb a kétirányú interfész, egy olyan technológia, amely nemcsak olvassa a jeleket, hanem képes arra, hogy ki is bocsássa azokat – például idegimpulzusok formájában. Pontosan ilyen megfontolásból kapcsolták ki az Egyesült Államok volt elnökének, Dick Cheney pacemakerének minden vezeték nélküli kapcsolatát – ugyanis az eszköz feltörésével akár meg is tudták volna ölni az elnököt.   

Ez három kiragadott példa. Arra talán elég, hogy megálljunk és elgondolkodjunk: biztos jó irányba haladunk?

Nyitókép: Frances Haugen 2021. október 5-én tanúskodott a szenátus előtt

Ajánljuk még:

A Robogeddon-sztori: jövő, amit egyikünk sem úszhat meg
Robogeddon: bár eddig kevesen találkoztunk vele, sokunknak lehet ismerős a kifejezés, amit a „robot” és „armageddon” szavakból alkottak meg. Vajon valóban előfordulhat-e bármikor a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia átveszi az emberek helyét, és milyen hatással lehet ez ránk? Ennek a témának jártunk utána.