Így vezetnek meg, ha online vásárolsz ruhát!

A koronavírus hatására a divatcégek eddig nem tapasztalt mennyiségű készletet halmoztak fel, amit a nemzetközi akciónapok (köztük a Black Friday és a Cyber Monday) alatt mindenképpen szeretnének nekünk eladni. Ahhoz, hogy tudatos döntéseket tudjunk hozni és ne csak szórjuk a pénzt azért, mert valami épp 20%-kal olcsóbb, nézzük meg, hogy a legnagyobb divat-webshopok milyen innovatív eszközökkel (értsd: trükkökkel) csábítanak minket – nem csak az akciónapok alatt.

Ezek – a főleg a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések – ugyan nem ördögtől való dolgok, hiszen voltaképpen megkönnyítik a dolgunkat, segítenek abban, hogy a hozzánk leginkább passzoló termékre csapjunk le, de érdemes picit a működésük mögé nézni, hogy tájékozottabbak legyünk a vásárlás során.

Virtuális asszisztensek és chatbotok

A mesterséges intelligencia divatiparra gyakorolt hatásának vizsgálatakor leggyakrabban a virtuális asszisztensekről és a chatbotokról beszélünk. E beépített szoftverek előnye, hogy bármikor „szóba tudunk elegyedni” a webshoppal – legalábbis ez az illúziónk támad, amikor felugrik egy kis ablak, és „valaki” megkérdezi, hogy miben tud segíteni. Tényleg olyan, mintha egy ügyfélszolgálatos válaszolgatna nekünk, de ez azért nem teljesen így van. A chatbotok, virtuális asszisztensek, website-botok általában különböző adatokkal dolgoznak, folyamatosan monitorozzák a viselkedésünket, interakcióinkat.

Az adatgyűjtés javítja az algoritmusok működését, így még relevánsabb ajánlásokat, válaszokat tud nyújtani a rendszer, ez pedig hosszabb távon hozzájárul az adott vállalat bevételének növekedéséhez. (A londoni bázisú ASOS online shopnak például sikerült 300%-kal növelni az eladásait a chatbot használatával.) A chatbot-technológia jövője lényegében az NLP (natural language processing, vagyis természetes nyelvi feldolgozás) előrehaladásától függ; a metaforák, szarkazmusok, dialektusok terén a rendszer továbbra is nehézségekkel küzd.

Tehát amennyiben alapkérdéseink lennének, nyugodtan használjuk a chatbot jellegű szoftvereket a webshopokban, de összetettebb problémák esetén inkább vegyük fel a kapcsolatot a webáruház valódi ügyfélszolgálatával emailben, telefonon!

Kiterjesztett és virtuális valóság

Az AR és a VR is hasonló technológiát alkalmaz, de sokan összekeverik a kettőt. A VR egy teljesen új, mesterséges valóságot épít, míg az AR csak néhány virtuális elemet ad a való világhoz.

Nem túlzás azt mondani: a VR és az AR e-kereskedelemben való használata megváltoztathatja az online vásárlás jövőjét. Képzeljük csak el, hogy milyen merőben új tapasztalatot nyújt az, ha virtuálisan kölcsönhatásba léphetünk egy-egy kiszemelt tárggyal, ruhával azelőtt, hogy megvásárolnánk azokat. Gyakorlatilag felpróbálhatunk egy ruhadarabot, megtapogathatjuk az anyagát, majd eldönthetjük, mennyire illik hozzánk. A Banana Flame brit ruházati üzlet például már beépítette az AR-t webshopjába, méghozzá úgy, hogy lehetővé teszi vásárlói számára, hogy interaktív tükrökként használják webkamerájukat.

De nemcsak a divatipar profitál az AR-ból; a szépségipar, a lakberendezés és az autóipar is hasznosítja. Az olyan vállalatok, mint az IKEA vagy az Audi, úgynevezett „kiterjesztett valóság szemüveget” használnak, hogy a felhasználók megtervezhessék saját konyháikat vagy autókat nézhessenek meg alaposabban. Hatalmas beruházásokat hajtott végre az AR technológia fejlesztésében az utóbbi években a Google, az Apple vagy a Facebook, de az olyan vállalatok, mint az Alibaba, a Microsoft vagy a HTC is dolgoznak saját változatukon.

Mielőtt azonban vadul elkezdenénk megvásárolni a felpróbált szetteket az ilyen fejlesztések előnyeit használva, tegyük fel a kérdéseket: tényleg fogjuk-e viselni, használni a vágyott tárgyat vagy ruhadarabot, passzol-e hozzánk és az igényeinkhez hosszabb távon is?

Személyre szabott termékajánlások

Egyes intelligens algoritmusok képesek arra, hogy a webáruházban már megtekintett termékhez hasonlókat ajánljanak számunkra. Ezzel bizonyára mindenki találkozott már: egy kis fekete ruhát nézve a termékoldal alján ott vár minket még sok más hasonló kis fekete ruha, vagy esetleg olyan kiegészítő, ami passzol az éppen megnézett darabhoz. Vannak webáruházak, melyek a böngészésünk összes előzményét tárolják, így bármikor visszatérhetünk egy már megtekintett termékhez, ha netán mégis/újra elcsábulnánk. Sőt, egyes e-kereskedelmi oldalak olyan motorokat is integráltak, melyek leginkább más felhasználók viselkedésén alapuló ajánlásokat nyújtanak, például „mások ezeket nézték meg” vagy „ez neked is tetszeni fog” felhívással.

Néhány vállalat (mint például a cseh központú GLAMI) arra a problémára is megoldást nyújt, ha netán egy képkereső oldalon bukkanunk rá egy ruhadarabra, de nem találjuk azt egyetlen webshopban sem. A vizuális kereső úgy működik, hogy feltöltjük a talált fotót, majd a rendszer automatikusan kidobja nekünk a képen szereplő ruhadarabhoz leginkább hasonlító termékeket. Az ilyen típusú ajánlások előnye, hogy a legtöbb mesterséges intelligencia megoldással ellentétben nem támaszkodnak viselkedésbeli vagy egyéb vásárlói adatokra, mivel a vizsgált elem vizuális hasonlóságaira összpontosítanak elsősorban. És hát nem titkolt tény, hogy a cégek mindezekkel azt kívánják elérni, hogy minél több dolgot vásároljunk webáruházukban.

A termékajánlások ugyan előnyösek lehetnek számunkra is, ugyanakkor össze is zavarhatnak bennünket és eltéríthetnek az eredeti céljainktól. Mindig gondoljuk át (és akár írjunk listát is arról), hogy mit szeretnénk megvenni, hogy biztosan ne tévesszenek meg minket a fel-felbukkanó új és újabb ajánlatok.

A social media és mobileszközök virágzása

A közösségi média mára beépült a mindennapi életünkbe, és gyakorlatilag megváltoztatja a hagyományos vevő-eladó relációt, hiszen a márkák a népszerű social media hálózatokon keresztül tartják a kapcsolatot ügyfeleikkel, vásárlóikkal. Igen, ott, ahol mi az ismerőseinkkel, barátainkkal, szeretteinkkel kommunikálunk.

A cégek belépnek a személyes tereinkbe, hirdetéseikkel nap mint nap találkozunk.

E-platformok algoritmusai 0-24-ben monitorozzák viselkedésünket, hogy a számunkra legrelevánsabb termékeket, szolgáltatásokat ajánlják nekünk, amiért a vállalatok nyilván jól megtömik a zsebüket. A márkák csábító videókat, fotókat tesznek közzé, live videókat indítanak, mondanak és mutatnak, hogy mi aztán biztosan beleszeressünk termékeikbe. Sőt, néhányan már olyan fejlettebb technikai funkciókat is integrálnak, amelyek a vásárlási ciklus rövidítésére irányulnak. A jövőben valószínűleg a legtöbb közösségi hálózat elfogadja majd az egy kattintásos „Vásárlás most” gombot. Vagyis: ne gondolkodj, vedd meg azonnal!

Éppen ezért itt is a tudatosság, a megfontoltság számít: valószínűleg ha várunk néhány napot, el tudjuk dönteni, tényleg szeretnénk-e megvásárolni az adott terméket, vagy csak felindultságból költöttük volna a pénzt.

Drónok, blokklánc technológia, e-pénztárca és társaik

Az olyan online szolgáltatások, mint az Apple Pay, a PayPal, a Stripe vagy a Google Wallet, leegyszerűsítik az elektronikus tranzakciók véghezvitelét, miközben az úgynevezett digitális pénztárcák szinkronizálhatók bankszámlánkkal. A blokklánc technológián alapuló fizetési hálózatok és a kriptovaluták térnyerése pedig egyesek szerint olyan változásokat hozhat az üzleti és hétköznapi életben, melyre az internet megjelenése óta nem volt példa.

A drónok kézbesítésre való használata – a számos akadály ellenére – nagy előnyökkel járna a kiskereskedők számára, hiszen jelentősen csökkentené a logisztikai műveletek költségeit. Amint a drónokkal való kiszállítás gyakorlatilag is valósággá válik,

a szállítási idő akár néhány órára is rövidülhet,

ez pedig nyilvánvalóan növelni fogja az online leadott rendelések számát. Az e-kereskedelem kézbesítési rendszere így tehát nem pontos postacímeket, hanem a csomagot átvevő személyét, valamint a szállítás várható idejét és aktuális lokációját venné alapul, kifinomult mesterséges intelligencia integrációt alkalmazva.

Összességében, noha minden új termék vásárlása hozzájárul a környezetszennyezéshez, a virtuális döntéstámogató megoldások segíthetnek egy tudatosabb vásárlási morált kiépíteni, de fontos, hogy fenntartásokkal kezeljük az egyes webshopok felénk özönlő információáradatát. Mindig óvatosan shoppingoljunk, győződjünk meg róla, hogy bankkártya- és egyéb személyes adatainkat bizalmasan kezelik, olvassuk el a vásárlói tájékoztatókat, általános szerződési feltételeket, nézzünk utána az adott cégnek, márkának és ne vásároljunk csak azért, mert most épp lenyűgöztek bennünket pár százalék kedvezménnyel vagy egy-egy kihagyhatatlannak tűnő ajánlattal. Egyszóval: legyünk tudatosak.

Végezetül hadd adjak néhány tippet, melyekre érdemes figyelni a ruhavásárlás során:

• A webshopok tökéletes termékfotói olykor csalókák: a modelleken mindig úgy fotózzák be a termékeket, hogy mi azok legelőnyösebb oldalát lássuk és elhiggyük: rajtunk is így fog állni.
• Mindig járjunk utána, hogy valójában milyen hosszú egy ruha, milyen anyagból van (és annak az anyagnak milyen tulajdonságai vannak), valamint – ha erre a webshop lehetőséget kínál – olvassunk véleményeket a termékről, illetve a termékleírásokat is vizsgáljuk meg alaposan!
• Mindig nagyítsunk rá a webshopon lévő képekre, amennyiben ez lehetséges, és keressünk olyan online üzletet, ahol egy fazonról több termékkép is rendelkezésre áll! A zoomolás segít felfedezni a részleteket is, például a varrást vagy a kisebb applikációkat, ami alapján jobban el tudjuk dönteni, hogy megfelel-e az igényeinknek az adott darab.
• A modellek olykor értelmezhetetlen pózokban mutatják be a ruhákat, de ha nem 1-2, hanem legalább 5-6 termékfotó tartozik egy-egy kreációhoz, máris könnyebb lesz igent vagy nemet mondani rá.
• Érdemes ellenőrizni azt is, hogy a webshop mérettáblázata szerint valóban passzol-e mindenhol ránk az adott darab. A márkák különböző méretezést használnak, így, ha az egyik üzletben jó ránk az M-es méret, nem biztos, hogy ez a másikban is így van. Mérjük le magunkat pontosan (derék-, csípő-, mellbőség, ujjhossz, magasság stb.), majd vessük össze a kapott adatokat a webáruház méretinformációival.
• Ha tehetjük, kedvenc márkáink fizikai üzleteibe is látogassunk el és próbáljunk fel többféle fazont!
• Legyünk tisztában a visszaküldési szabályzattal, hogy lássuk, ha esetleg mégsem lenne jó ránk a megrendelt termék, mennyibe kerül és hogyan zajlik a visszaküldés és pénzvisszatérítés.
• Amikor online shoppingolunk, a pénztárhoz érve általában meg kell adnunk a fizetési módot, a szállítási címet, a telefonszámot és az e-mail-címet, de ha egy kereskedő további információkat kér, akkor inkább ne vegyük igénybe a szolgáltatását! Mindig körültekintően járjunk el az információk megadásával kapcsolatban és ellenőrizzünk az adott webshop adatvédelmi irányelveit! Mielőtt bármilyen személyes vagy hitelkártya-információt beütnénk, mindig nézzük meg, hogy az oldal webcíme „https:” vagy „http:”-vel kezdődik-e. Előbbi biztonságos és titkosított website-ra utal – ennek fontosságáról már itt írtunk.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT