Hat jövőbemutató felfedezés, amit 2022 adott nekünk

Tech

Hat jövőbemutató felfedezés, amit 2022 adott nekünk

Kétséget kizáróan izgalmas év volt a 2022-es esztendő. Hol így, hol úgy. Egy azonban biztos: a háttérben, csendben, szinte észrevétlenül olyan világmegváltó ötletek és felfedezések születtek, amelyek alapjaiban befolyásolni fogják a jövőbeli életünket. Ezekből szemezgettünk.

A magyar unikornisvadászok

Az év legelején, a Scientific Reports folyóiratban számoltak be arról, hogy magyar tudósok egy olyan módszert dolgoztak ki, amely unikornisvadász, azaz anomáliadetekciós algoritmusokkal, az adatsorok újszerű elemzésével segíthet előre jelezni váratlan eseményeket.

Emlékszik valaki a Különvélemény című filmre? Mintha megvalósulni látszana…

A Benkő Zsigmond biofizikus, Bábel Tamás orvos és Somogyvári Zoltán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársainak eredményei segítik a big data állományban megtalálni a rendkívüli és előre nem várt helyzeteket jelző adatokat. Bármennyire is hihetetlennek hangzik, de a kifejlesztett módszerrel nemcsak egy gazdasági válság, de akár egy közelgő szívroham is előre jelezhető.

Bele sem merek gondolni, hogy az eljárás széleskörű alkalmazása milyen világ kialakulásához vezethet. Egész biztosan sok jót hozhat, de vajon mik benne a kérdőjelek?

Nem mindenki akar megöregedni…

Létezik egy tengeri élőlény, a halhatatlan medúza (Turritopsis dohrnii) néven ismert furcsaság: amikor ez az állat sérülést szenved vagy éppen stresszes, apró csápjait beszívja a testébe, és egy szabadon lebegő folttá válik, a tengerfenékre telepedve. Kicsit később elkezd kiereszteni magából aprócska babamedúzákat. Azaz leegyszerűsítve: ez a csodás élőlény sérülés esetén nemcsak regenerálja önmagát, de új medúzáknak ad életet. Egész bizarr, ugye?

A spanyol Oviedo Egyetem biológusai kutatásaik során arra jutottak, hogy ez a halhatatlan zselészerű élőlény kétszeres gént tartalmaz, amelyek képesek javítani DNS-ét. Ezekkel az állatka több helyreállító fehérjét is termel, ráadásul vannak olyan genetikai mutációi, amelyek lassítják a kromoszómákat védő egységek zsugorodását:

márpedig többek között ez befolyásolja az öregedés folyamatát...

És hogy ez az információ mit jelent számunkra? Hozzásegíti a tudósokat olyan öregedéssel összefüggő betegségek kezeléséhez, amelyekkel ma még nem tudunk mit kezdeni. Segíthet megalkotni azokat a technikákat, amelyek képesek pótolni a sérült emberi sejteket és szöveteket, és teljesen új utakat is építhet a modern orvostudományban.

Kígyók, a sérültek megmentői

Idén fejlesztették ki azokat a hidrogéleket, amelyek eddig nem látott hatékonysággal képesek elállítani a vérzést. Hogy miből? Kígyóméregből. Az új csodaszer két állat váladékának alkotóelemeit keveri: a fűrészpikkelyes vipera (Echis carinatus) mérgéből származó ecarin nevű fehérjét és a keleti barna kígyó (Pseudonaja textilis) méregéből származó textilinin fehérjét.

Ez az elegy akár 60 másodpercen belül is képes elállítani a vérzést.

Az ausztrál Queenslandi Egyetem bioanyag-kutatói szerint a traumával összefüggő halálesetek közel 40 százaléka a csillapíthatatlan vérzés következtében áll be, és ez a szám a harcban megsérült katonák esetében még magasabb. A hagyományos kellékek, mint a géz és a szövetragasztók valójában nem állítják meg a vérzést, és nem segítik a véralvadást sem, viszont az említett ecarin elősegíti a véralvadás gyorsabb elindítását, míg a textilinin megakadályozza a vérrögök lebomlását, vagyis szívósabbá és tartósabbá teszi őket. Mindez sokkal rövidebb idő alatt képes produkálni a test természetes védekezési és öngyógyítási mechanizmusait. A kutatók eredményei szerint az új hidrogél 60 másodpercen belül stabil vérrögöket hozott létre, miközben a természetes vérrögképzés akár nyolc percet is igénybe vehet.

A felfedezés nemcsak a mindennapi orvostudományban és betegellátásban hozhat fantasztikus, új megoldásokat, hanem hadi területen is, hiszen a fronton sérülést szenvedett katonák túlélési esélyeit nagymértékben javíthatja.

A mormoták hozzák el a távoli galaxisokat

Él a távoli hegyekben egy különleges emlősfaj, a sárgahasú mormota (Marmota flaviventer), amelyik az év 12 hónapjából kilencet téli álomban, azaz a hibernáció állapotában tölt. Bár más emlősöknél is szokás így védekezni a táplálékhiány és a hideg ellen, vitathatatlanul a sárgahasú mormota tartja a rekordot. És ez szemet szúrt a tudósoknak is. Ezért a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja egy átfogó vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a mormoták képesek-e lassítani öregedési folyamataikat a hibernáció állapotában. Ezt ugyanis nem véletlenül feltételezik: a sárgahasú mormoták extra sokáig, akár 15 évig is élhetnek – feltételezhetően a hosszú téli álomnak köszönhetően.

Amikor egy mormota hibernál, az anyagcseréje drámaian lelassul, testhőmérséklete pedig körülbelül 5 fokra vagy éppen fagypont köré csökkenhet. Ez a hideg, kővé dermedéshez hasonló állapot számos olyan folyamatot leállíthat, amelyek felgyorsítják az öregedést. Az epigenetikai tényezők vizsgálata során olyannyira reménykedésre adó eredmények születtek, hogy

már maga a NASA is komolyan foglalkozik a hibernáció embereken történő alkalmazásának kérdéseivel.

Az indukált hibernáció hatására ugyanis az űrhajósok a galaxis olyan részeire is eljuthatnak, amelyekre az emberi élettartam nem elegendő. Ha tehát a mormoták vizsgálatai során kapott eredményeket sikerrel tudják alkalmazni az űrkutatási projektekben, akkor ez a felfedezés hozzásegítheti az emberiséget az eddig ismeretlen galaktikus tájak felfedezéséhez. Ki tudja, egyszer talán életre kel a Star Trek…

Gyógyszeradagoló kontaktlencse

Néhány évvel ezelőtt talán még mindannyian egy soha meg nem valósuló sci-finek hittük volna, azonban a kínai Szun Jat-szen Egyetem tudósai bebizonyították, hogy nincs lehetetlen: olyan kontaktlencsét terveztek, ami figyeli a szemgolyón belüli nyomást, és ha kell,

automatikusan adagolja a glaukóma, vagyis a zöld hályog elleni gyógyszert is.

A lencse érzékelői reagálnak a szemgolyó nyomásának változásaira, az adagoló pedig a brimonidin hatóanyagot akkor juttatja a szembe, amikor kell.

A találmány sokak számára magát a látást hozza el, a zöld hályog ugyanis a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség. A károsodás okozója az esetek többségében a megemelkedett szemnyomás, ami az idegrostok működését és anyagcseréjét zavarja meg, és akár látásvesztést is okozhat. Így tehát joggal nevezhetjük az év egyik nagy felfedezésének az okos kontaktlencsét is.

Ivóvizet mindenkinek!

Az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnökei

kifejlesztettek egy bőröndöt, ami képes a tengervízből ivóvizet készíteni.

Az általuk alkotott rendszer napelem segítségével termelt energiával működik, és az áramot felhasználva elektrodialízis segítségével távolítja el a sót a vízből. Egy ionkoncentrációs polarizációs rendszer (ICP) is tartozik a szerkezethez, amely lehetővé teszi a szilárd anyagok és a baktériumok eltávolítását is, így a végeredmény egy olyan tisztaságú ivóvíz, ami megfelel az Egészségügyi Világszervezet ivóvízre vonatkozó előírásainak.

A tengervíz sótalanítására nagyban már van példa, ezek borzasztóan drága eljárások, de sok térségben szükség van rájuk, már több mint 18 ezer ilyen üzem működik a világon, és legalább százmillió ember iszik tengervízből nyert ivóvizet. Ez a találmány azonban a mobilitást segíti elő, illetve az autonómiát jelentheti például egy család számára. Jelenleg több, mint 1 milliárd ember nem jut megfelelő ivóvízhez szerte a világon.

Ajánljuk még:

„A következő generáció egészségét is veszélyeztetjük” – az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetőjével beszélgettünk

Nem biztos, hogy most, inkább évtizedek múlva jelentkezhetnek a hatásai az ipari termelés során készült, kémiai anyagokkal kezelt élelmiszerek fogyasztásának – vallja Dr. Drexler Dóra az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. Miért jobb a bio, és hogyan tudunk akár a balkonon is élelmiszert termelni? Erről is megkérdeztük.

 

Már követem az oldalt

X