Tudod, mennyi ételt pazarolsz el, és mit tehetsz ellene?

Mindenkinek megvan a vörös posztója. Az enyém az élelmiszerpazarlás, egyszerűen fel tudnék robbanni, látva, hogy sokan vállrándítva dobják ki az ennivalót. Egyrészt azt gondolom, míg naponta több ezer ember hal éhen a világon, bűn kaját a szemétre vágni, másrészt nem értem, ilyen élelmiszerárak mellett miért nem zavarja az embereket, hogy feleslegesen költik a pénzüket a főzés alapanyagaira.

Mennyi ételt pazarlunk?

A NÉBIH 2019-es felmérése szerint Magyarországon fejenként évente körülbelül 65 kilogrammnyi élelmiszert dobunk ki. Ezzel egyébként javuló tendenciát mutatunk, ugyanis 2016-ban ez az adat 68 kilogramm/fő/év volt. Ennek körülbelül egyharmada háztartási hulladék, azaz gyors fejszámolást végezve megállapíthatjuk, hogy egy átlagos négyfős család havonta kb. 7 kilogramm élelmiszert dob ki. Többnyire pékárut, zöldséget-gyümölcsöt és tejterméket, azaz a gyorsan romló alapanyagokat. Mivel nyilván vannak hozzám hasonló pazarlásellenek, akik ennek a töredékét dobják ki, ezért vannak családok, akik a fenti szám többszörösét – de hogy kerülhet valahol a kukába havonta akár 10-12 kilónyi kenyér, alma vagy tejföl?

Magyarországon a lakossági és a kereskedelmi feleslegeket együtt számolva, minden évben 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe – ezért is fontos az Élelmiszerbank és más, hasonló szervezetek megismerése, segítése. 

Az ukrán háború okozta mezőgazdasági sokk talán felnyitja a többség szemét az élelmiszerpazarlás problémájának kapcsán. A háború okán mindenki az élelmiszerárak drágulását jósolja, ezért ha eddig nem is foglalkoztunk az élelmiszer-pazarlással, most mindenképp fontos lenne! Nem mellesleg a klímaváltozás miatt egyébként sem fenntartható már túl sokáig ez a fajta közömbös életmód.

Adok pár tippet, hogyan csökkenthetitek a megromlott ennivaló mennyiségét otthon.

1. Menütervezés: a random főzések helyett érdemes kipróbálni, hogy egy-két hétre előre felírjátok, milyen ételeket fogtok készíteni, a szükséges alapanyagokról pedig listát írtok. Így látjátok, mire van szükség otthon, és mire nem, minimalizálva a feleslegesen bespájzolt élelmiszer mennyiségét. Ha érdekel, hogyan érdemes nekikezdeni, itt találtok egy kis segítséget.
2. Tudatos vásárlás: lehetőleg csak azt vegyétek meg a boltban, ami szerepel az összeírt bevásárlólistán. A gyorsan romló élelmiszerekből, pl. gyümölcsökből vegyetek inkább gyakrabban kevesebbet, mert úgysem tudjátok sokáig tárolni, és ezeknek igazán borsos az ára.
3. A maradékot fagyasszátok le vagy használjátok el: a menütervezés mellett is előfordulhat, hogy valami kimarad, mert többet vettetek/főztetek, mint kellett volna. A hűtőben mindig kerüljön előre az a termék, ami hamarosan lejár, hogy el ne felejtsétek gyorsan felhasználni valamihez, a kimaradó főtt ételt pedig fagyasszátok le későbbre, ha engedi az állaga.
4. Csomagoltassátok el az ennivalót: ha étteremben vagy más vendéglátó-helyiségben étkeztek, a megmaradt menüt – bármily kevés – csomagoltassátok el otthonra, hiszen azért, mert nem ti dobjátok ki az ételt, még ugyanúgy a kukába kerül.
5. Komposztáljatok: jó kérdés, vajon élelmiszerpazarlásnak számít-e, ha kidobjátok egyes zöldségek héját (ami nem kell az adott ételhez, noha ehető), mindenesetre azzal teszitek a legjobbat, ha a főzéskor kimaradó zöld alapanyagokat, tojáshéjat, zaccot kerti vagy lakáskomposztálóba helyezitek.

Ebből kiindulva egyértelmű, hogy az élelmiszerpazarlást úgy a legkönnyebb csökkenteni, ha magatoknak főztök otthon menüterv alapján, mert így szinte minden felhasználásra kerül végül, de természetesen semmi kivetnivaló nincs abban, ha néhanapján beültök inkább egy étterembe.

A statisztikában szereplő élelmiszerhulladék kétharmadát jelenleg a vendéglátásban, a közétkeztetésben és az üzletekben kukákba kerülő alapanyagok jelentik, ami azt jelenti, hogy ezen a téren is komoly reformokra lenne szükség. Vannak jó példák: Franciaországban például bevezették, hogy a boltok kötelesek legyenek elajándékozni a lejáratközeli termékeket megsemmisítés helyett.

A lényeg, hogy az élelmiszerre mostantól ne úgy tekintsetek, mint egy kifogyhatatlan alapvetésre, hanem úgy, mint véges nyersanyagra. Mert tulajdonképpen az: minél többet dobunk ki ma belőle, annál kevesebb marad másnak. És a háború talán véget érhet, a klímaváltozás azonban sajnos egyelőre marad, úgyhogy éppen itt az ideje jó szokásokat kialakítani!