Szocio

Érett döntés érettségiztetni? – Mit szól ehhez a tanár, a diák?

Két hét múlva az ország szeme a végzős diákokra szegeződik. Rájuk figyelünk majd, értük izgulunk. Ahogyan a tanárokért is, a mostani embert próbáló helyzetben. Megszületett a döntés: május 4-én indulni látszik az érettségi. A járványhelyzetre való tekintettel rendhagyó módon, csak az írásbeli vizsgákat megtartva, amelyek kizárólag a továbbtanuló, végzős diákokat érintik. 

Érettségi... A gyerekkor vége? Az első komoly megmérettetés? Mérföldkő? Közös drukk? Gombóc a torokban? Osztálytársakkal cinkos pillantások vizsga közben? Siker, megkönnyebbülés? Mindenkinek mást jelent, de tény, hogy a hosszú tanulási hetek ezúttal otthon, a digitális oktatás keretein belül telnek el.

Most egy-egy közeli példával szeretnénk közelebb hozni a témát hozzátok is – mert jóval mélyebb áttekintést, megértést igényel ez a téma, mint egy-egy szalagcím.

„A mi iskolánk gyorsan reagált a változásra”

Fanni egy budapesti gimnázium végzős tanulója. Továbbtanulást tervez, sok diáktársához hasonlóan számára az érettségi egyben az egyetemi felvételit is jelenti.„Az én iskolám meglepően gyorsan reagált a kialakult helyzetre. Március 13-án, pénteken jelentették be, hogy jövő héten már nem megyünk suliba, és a rákövetkező hétfőn szinte teljesen gördülékenyen elindult a digitális oktatás. Elégedett vagyok: rendszerezik számunkra a feladatokat és átláthatóak a kontaktórák is. Úgy tapasztalom, a tanáraink igazodnak az igényeinkhez: rendszeresen kérdezik tőlünk, nem túl sok-e a leadott anyag. ”

Amikor április 16-án véglegessé vált az idei érettségi lebonyolításának menete, Fannit egyáltalán nem lepte meg a döntés.

„Sejtettük, hogy ez lesz. Én kezdettől fogva így készültem – lelkileg és tanulás szempontjából is.

Nem izgultam túl a dolgot, éreztem a járványhelyzet miatti bizonytalanságot, de inkább beletörődtem. Magán az érettségin most nem is stresszelek. Mivel senki sem lesz bent a suliban, biztos el tudják osztani az embereket, így, hogy csak tízen lehetünk egy teremben.”

Ahogy meséli, furcsa lesz azért ez a találkozás, mert mióta itthon is terjed a járvány, osztálytársaival együtt komolyan vették az utasításokat, nem mozdulnak ki sehová, nem találkoznak egymással. „A környezetemben mindenki betartja a kijárási korlátozást. Itthon maradunk, ki-ki a maga családjával.

A családdal összezárva lenni persze néha kiborító, ilyenkor egymásban tartjuk a lelket a barátnőimmel.

Szerencsére nekünk van egy telkünk a főváros közelében, ott nincs közvetlen szomszédunk, lehet nagyokat sétálni, friss levegőt szívni, és én is jobban el tudok szeparálódni, mint a lakásunkban. A barátaim közül többen vannak, akiknek semmilyen lehetősége nincsen levegőzni, mert nincs erkélyük, kertjük vagy közeli telkük. Úgy ezerszer nehezebb lehet elviselni a bezártságot” – meséli Fanni.

Fannira magyar, matematika, történelem, angol és rajz tárgyakból vár érettségi vizsga. A rajzvizsgát eredetileg szóbeliként tartották volna meg, de végül írásbeli lesz, művészettörténetből. Jelenleg elég feszített a napirendje: heti átlagosan 16 órával, amihez főként a Google Meet és a Google Classroom alkalmazásokat használja.

És a tanár?

A tanárok számára sem egyszerű a helyzet: a digitális oktatás és a különleges érettségi megszervezése is külön feladatokat igényel. Attila, egy budai iskola tanára például határozottan az érettségi vizsgák jelenlegi megtartása ellen van. Szerinte így „pontosan az történhet meg legális keretek között, ami miatt hetek óta az ország be van zárva. A tanév június 15-ig tart, tehát még szűk két hónapig. A szóbeli érettségik hivatalosan amúgy is csak akkor kezdődnének, van, aki csak annak a hónapnak a végén kerülne sorra. Miért nem lehetett még várni? Miért nem lehetett azt mondani, hogy főszabály, hogy legyen írásbeli, de várjunk még. A tanárok átlagéletkora Magyarországon az 50-hez közelít. És hát lássuk be, nem vagyunk túl egészségtudatos nemzet: simán kihordjuk a lázakat és kisebb fertőzéseket lábon, hogy aztán a szünetekre robbanjunk le teljesen. Felelőtlenség. Sok kollégám konkrétan fél”.

A kérdés összetett, fekete fehér véleményt nem is lehet mondani: a halasztás és a vizsgák megtartása is indokolható. Mint egy másik gimnáziumi tanár, Eszter elmondta, az oktatói közösségben sincsen egyetértés afelől, mi is lenne a jó döntés. „Döbbenetes, mennyire megosztott a tanári kar, egyesek szerint semmiképp nem lenne szabad érettségiztetni, mások pártolják, hogy tartsák meg a vizsgákat” – magyarázza. 

„Fogjunk össze a diákokért!” – fiatalok az érettségizőkért

Már jóval a múlt heti döntés meghozása előtt szerveztek megmozdulásokat az érettségizők segítésére. Ezek közül az egyik legelterjedtebb a „Fogjunk össze a diákokért” projekt, melyet Vincze Bence, az f21.hu kulturális folyóirat alapítója és főszerkesztője hívott életre.

A szombathelyi születésű pedagógushallgató egy nappal a távoktatás bevezetése után, március 14-én létrehozott egy felületet, ahol igény szerint felkészítőtanárt találhatnak az érintettek. A felületen a tanárok, tanárjelöltek neve, elérhetősége és a tantárgy szerepel, amelyből felkészítést vállalnak, természetesen csak online.

Bence csapata kezdettől fogva bizakodó a projekttel kapcsolatban:    

„Úgy éreztük, hogy a jelen helyzetben az érettségizőknek van legnagyobb szüksége támogatásra.

Változóak a lehetőségek: sajnos látjuk, hogy az ország keleti felében sok tanuló laptophoz sem jut, nemhogy digitális oktatáshoz. Fontos a segítség. Szerencsére a projekt indulása óta egyre több lelkes pedagógushallgató csatlakozik a hozzánk – ha kell, e-mailen keresztül tételeket, anyagokat küldenek, vagy videochaten órát adnak, teljesen önkéntes alapon. Olyanról is tudunk, aki már végzett tanárként saját osztálya mellől segít a szabadidejében.”

Bencéék egészen áprilisig nem számítottak nagy lelkesedésre, de már márciusban meglepően sokan jelentkeztek. Azóta az f21.hu csapata igyekszik országszerte az összes középiskolához eljutni a projekt ötletével. Megyéről megyére haladnak, céljuk, hogy e-mailen keresztül az ottani diákok és tanárok egyaránt értesüljenek a lehetőségről. A tanárjelöltek listája pedig folyamatosan frissül.

Egy biztos: 2020 májusa rendhagyó lesz diákoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt.

Fertőtlenített termekben kis csoportokban (maximum 10 fő, egymástól minimum 1,5 méteres távolságban) órákon át koncentrálni, összpontosítani, fejben teljesen jelen lenni a mostani helyzetben egyáltalán nem kis feladat. Aki akar, felvehet majd védőmaszkot, de a viselése nem lesz kötelező. Fanni például egyelőre maga sem tudja, mi mellett döntsön: „egy írásbeli körülbelül 4 órát vesz igénybe. Fogalmam sincs, hogyan bírnám ki a maszkban ennyi ideig, szerintem engem zavarna, miközben írok. Talán ha kinyitják az ablakokat és megtartják a kellő távolságot, rendben leszünk. Jobban aggódom azokért az osztálytársaimért, akik messze laknak és csak vonattal tudnak majd eljönni az érettségire.”

 

 

Ajánljuk még:

Az anyjuk vagyok, nem cirkuszi bohóc: ezért hagyom unatkozni a gyerekeimet

Anyaaaa, unatkozom! – ez az egyik felkiáltás, amitől minden szülőt kiver a víz. Pedig az unatkozás nem ördögtől való, fontos tapasztalási folyamat. Három gyerekem van, mindhárom szokott unatkozni. Azt hiszem, kellő tapasztalattal rendelkezem már e téren. Javaslok néhány (nekünk) bevált módszert, hogy ne kelljen cirkuszi bohócként minden egyes percükben szórakoztatni az utódokat.