Szép

„Az alapján választanak krémet legtöbben, ami a legkevésbé számít” – interjú Sándor Nóra kozmetikumfejlesztővel

Kell a bio, vagy elég a natúr? Vagy mindegy, hogy szintetikus-e egy kozmetikum, ha használ, de az is lehet, éppen azért működik, mert szintetikus anyagok vannak benne? És ha ilyen tudományos a szépségápolás, vajon mi alapján válasszunk magunknak krémet? Többek között ezekről a kérdésekről faggattuk Dr. Sándor Nóra okleveles vegyészmérnököt, Borbás Marcsi Kertem krémsorozatának társkészítőjét.

Mikor az interjú időpontját egyeztettük, éppen Barcelonában voltál egy szépségápolási konferencián. Mit tudtál meg, milyen trendek uralják most a piacot?

Az In-Cosmetics-en jártam, ami nem egy klasszikus konferencia, inkább egy éves kiállítás, ahol rendre megmutatja magát az egész szakma. Hihetetlenül sokat lehet itt tanulni. A trendek kapcsán idén megmutatkozott, hogy a natúrkozmetikumok virágzása folytatódik, a zöldkozmetikumok a legnépszerűbbek. Hívószó lett mostanra a fenntarthatóság és a körkörös gazdálkodás is, terjednek azok a technikák, amelyekben a kozmetikumkészítők megpróbálják más iparágak melléktermékeit felhasználni alapanyagként. Főleg az élelmiszeriparral tudunk kapcsolódni, a fel nem használt gyümölcshéjakból remek hatóanyagokat nyerhetünk ki.

Fotó: Sándor Nóra

Mintha a nagyközönség is egyre tudatosabb lenne: egyre többet hallunk a természetes öregedés velejáróiról, így talán reálisabb elképzeléseink lesznek arról, mire jó és mire nem jó egy krém. Ezzel párhuzamosan a magas hatóanyag-tartalmú készítmények is terjednek, mert bekerült a közbeszédbe, hogy nem minden kence ugyanolyan jó. Szakmai részről érezhető valamilyen változás e téren, valóban tudatosabbak a vásárlók?

Egészen biztos, hogy a közönség megtanulta, vannak szupersztár hatóanyagok, például a hialuronsav, és keresik is a termékeket, amiben ez megtalálható. Egyébként a konferencián bemutatták a hialuronsav egy új verzióját, ami kationos töltést kapott, így az enyhén anionos bőrünkhöz jobban tud tapadni, még jobban köti majd a vizet. Szerintem sokan fogják szeretni ezt a fejlesztést. Azt is látjuk, hogy a közönség elvárása változik, tehát már nem feltétlenül elégszünk meg azzal, ha valaminek hidratáló hatása van, szeretnénk, hogy minél kevesebb vegyi anyaggal minél több probléma megoldásáért tegyünk.

A koreai szépségápolás egyre divatosabb itthon is, és ott nem ritka az öt, tíz és annál több lépésből álló rutin sem. Mások azt mondják, egy jó krém is elég. Hol lehet az igazság?

Szerintem jó dolog, ha szérumokat rétegezünk az alaprutinunkban, örülök, hogy egyre többen ismerik meg ezt a technikát. Ha tudjuk, milyen problémái és igényei vannak a bőrünknek, nagyon jó, magas hatóanyagtartalmú készítményeket szerezhetünk be, amelyek adott esetben segítik egymást. Az is remek, ha kombinációkban gondolkodunk, de az alapvetés minden esetben az, hogy figyeljük a bőr reakcióit.

Valahol a gondolkodásmódunkban is váltani kell talán ehhez, felismerni, hogy a bőr is egy szerv, amin olykor meglátszik az egész életmódunk.

Igen, ez így van, de szerintem mindenki érzi, az ő bőrének mi a jó. Ha tükörbe nézünk, látjuk, hogy mekkorák a pórusok, piros-e az arcunk, és feltűnő az is, ha feszül a bőrünk.

Nemcsak az üzenet, ha hámlik, vagy pattanásos lesz, már az apróbb jelekből is következtethetünk.

De a kozmetikai iparban is felismerték, hogy ezen a területen van még mit tanulnunk. A Covid alatt kifejezetten elterjedt, hogy az emberek lefényképezik a bőrüket, és egyelőre a bőrgyógyász, a későbbiekben már a mesterséges intelligencia megmondja a fotó alapján, milyen kozmetikumra vagy beavatkozásra lenne szükségünk.

Az is időről időre változik, mit tartunk elfogadhatónak. Komoly kampányokat futtatnak annak érdekében, hogy ne harcoljunk a természetes ráncosodás ellen, vagy fogadjuk el, idővel fakul a bőr. Viszont azt is látjuk, hogy a szépség örök vágyunk marad, ezért hol a hidratálásról, hol a bőröregedésről szól minden második reklám. Idén mire számíthatunk e téren?

A kiállításon az egyik kulcsszó a gravitációellenesség volt, sok nagy cég törekszik most olyan készítmények gyártására, amelyek a lógó, megereszkedett bőrrészek feszességét visszaállítják. És megmarad a bio, natúr, zöld vonal is.

Mitől lesz natúr vagy zöld egy kozmetikum?

Különböző szabályoknak kell megfeleljen egy termék ahhoz, hogy natúr vagy bio minősítést kapjon, ráadásul nem is egységes a követelményrendszer, mert többféle védjegyet használunk párhuzamosan.

Átlagosan 90-95 százalékban kell természetes anyagokból készüljön egy termék ahhoz, hogy valamilyen natúr minősítést kapjon,

és persze parafin és ásványiolaj-származékok nem kerülhetnek bele. Magyarországon a Naturix minősítés elterjedt, ha ezt látjuk egy terméken, az már jót jelez, de így sem biztos, hogy száz százalékban natúr az adott krém. A biokozmetikumok minősítése más, mert azok esetében igazolni kell, hogy adott százalékban csak biológiai gazdálkodásból származó alapanyagok kerültek bele.

Te magad is több natúrkrémet készítettél, mi a legnagyobb nehézség ezek gyártásakor?

Például tudomásul kell venni, hogy az illatuk – ha nem teszünk bele parfümöt – nem mindig kellemes. Ha növényi olajokat használunk, abból is a hidegen sajtoltat, ami a legjobb a bőrnek, nem a tisztított változatot, ilyen esetben nem várhatunk olyan jó illatélményt, mint a szintetikus alapanyagok bevetésekor.

Természetes illatosító-anyag nincsen?

A natúr kozmetikumot készítők véleménye megoszlik e kérdésben, sokan az illóolajokra esküsznek. Én azon az állásponton vagyok, hogy az illóolajokban mindig vannak allergének, és az ezzel járó kockázatot nem érdemes bevállalni. A rózsaolaj például nagyon elterjedt, holott rengeteg ember allergiás rá.

Akkor az csak városi legenda, hogy a természetes anyagok kevésbé allergének?

Igen, sajnos.

Attól, hogy valami természetes, nem biztos, hogy jó, és ugyanígy, az, hogy valami szintetikus nem biztos, hogy nem segít egy probléma megoldásán.

Vásárlóként érdemes a natúr termékeket keresni, vagy ha valami szintetikus, de nagyon jól van összerakva, akkor az ugyanolyan jó lehet a bőrünknek?

Nincsenek alapszabályok, mert rengeteg minden függ az egyén bőrösszetételétől és a bőre állapotától. Akinek nagyon érzékeny bőre van, tényleg alig kenhet magára valamit – az elsődleges tehát az, hogy ismerjük az igényeinket. A természetes anyagok általában táplálják a bőrt – kérdés, milyen mértékben –, a szintetikus anyagoknál viszont előfordulhat, hogy csak a bőrérzetet javítják, de mélyen nem táplálnak. Ugyanakkor vannak szintetikus anyagok, például a peptidek, amik hihetetlenül hatékonyak, azokat kár lenne kerülni csupán azért, mert nem természetesek.

Borbás Marcsival közös krémet alkottatok nemrég, a Kertemet. Hogy képzeljük el a közös munkát?

Erős alapkoncepció volt, hogy olyan alapanyagokkal dolgozzunk, amelyek Marcsi őrségi kertjében megtalálhatók. Ez nagyon tetszett nekem, ezért készítettem egy hatalmas táblázatot, amiben az olajok, kivonatok, virágvizek, gyümölcsvizek tulajdonságait listáztam szakmai szempontok szerint, és Marcsi kiválasztotta, azok közül mi tetszene neki. Ezután elkezdtük a fejlesztést, azzal a fókusszal, hogy olyan krémet hozzunk létre, ami

táplál, feszesít, hidratál, egységesíti a bőrfelszínt, mégsem nehéz.

Ennek az egyensúlynak a megtalálása volt a kihívás.

Végül milyen anyagok kerültek a krémbe és miért?

Marcsi ötlete alapján mindkét krém alapja a nyírfavíz, ami 17 féle aminosavat, enzimeket, gyümölcssavakat és C-vitamint tartalmaz, jelentősen javítja a bőr hidratáltságát és a bőrszínt. A nappali krémbe tettünk még hasonló hatással bíró máriatövisolajat és a százszorszépolajat, ami feszesítő hatásáról ismert a szakmában. A kellő antioxidáns-tartalom biztosítása végett alapanyagnak választottuk a feketeribizli-olajat, amely az érzékeny bőr ápolására is tökéletes, és az érettebb, öregedő arcbőrre is különösen ajánlott. Zabkivonat is került bele, és peptidek, amelyek ránctalanító hatásúak, végezetül fényvédő hatóanyagokat adtunk hozzá. Az éjszakai krémbe a nyírfavíz mellé többek között görögdinnyemag-olajat tettünk, ami hidratáló és tápláló hatású, mellé feketeribizli-olajat, ami regenerálja a bőrt és zellerkivonatot, ami növeli a bőrtömörséget, így ránctalanítóként működik.

Csupa olyan anyagot sorolsz, ami ha a kertünkben nem is, a konyhánkban könnyedén előfordulhat. Miben más az, hogy kozmetikumokban kenjük őket magunkra, minthogy otthoni technikákkal, házi arcpakolásokkal kísérletezünk?

Sokkal jobb, hogyha

kozmetikumból próbáljuk meg táplálni a bőrünket, és nem a konyhából.

Egyrészt azért, mert a kozmetikai gyártásba kerülő zöldségek, gyümölcsök szüretelését akkor végzik, amikor azoknak a legnagyobb a hatóanyag-tartalmuk, másrészt mert ezek esetében garantált, hogy tiszta, vegyszermentes hozzávalókkal van dolgunk. Ezt sajnos otthoni körülmények között nem tudjuk garantálni, így, ha valaki odahaza kever magának kozmetikumot, akkor a vegyszermentesség, sőt a termék mikrobiológiai tisztasága is kérdéses lehet, és a szennyezettség nagy bajokat tud okozni. Aztán az sem mindegy, milyen módon használjuk fel a terményt, ugyanis az eljárások, amelyek révén kinyerik a hatóanyagokat, otthon nem mind reprodukálhatóak.

Milyen bajokat okozhatnak a szennyeződések?

Egészen szerteágazó ez, a bőrgyulladástól, kiütéstől kezdve bármit, de ha a szembe kerül, vagy egy nyílt sebbe, még csúnyább folyamatok indulhatnak el.

A tudatos bőrápolással foglalkozó platformokon sokat beszélnek arról, hogy egy jó krémet lehet a szem alá is kenni. Ez valóban így van?

Nyugodtan használhatjuk, ha valóban jó minőségű a krém, de azt tudomásul kell venni, hogy feltehetően nem lesz olyan eredménye, mint egy hatékony szemkörnyékápoló használatának. Utóbbiba olyan anyagoknak kell kerülnie, amelyek kifejezetten ennek a vékony bőrrétegnek a problémáit célozzák, egy átlagos arckrémtől ez nem elvárható. Ugyanakkor,

ha egy jól bevált hidratálót kenünk a szemkörnyékre, az is jobb, mint a semmi.

A szabályozás ott tesz különbséget, hogy míg egy arckrémnél ezer csíra (CFU, kolónia képző egység) lehet egy gramm krémben, a szemkörnyék-ápolókban csak száz. A Kertem krémek esetében ez a szám nulla, tehát bajt nem okozhat a szemkörnyéken sem. Viszont figyelni kell, nem túl sok-e erre a bőrterületre a krém, mert nagyon érzékeny bőrűeknek lehet, itt túl erős lesz.

Hogyan reagál a bőr, ha túl zsíros egy krém?

Kis, fehér zsírgömbszerűségek lesznek rajta. Orvosi szaknyelven ezt a bőrproblémát miliának nevezik.

Összességében milyen tanácsod lenne, mire figyeljünk, hogyha krémet veszünk?

Az emberek sajnos leginkább az illat alapján választanak, pedig annak kellene a legutolsó szempontnak lennie a rangsorban. Az elsődleges az, hogy a bőrtípusunkat megismerjük, és ahhoz való krémet válasszunk. Szerintem érdemes natúr terméket keresni és elolvasni az összetevők listáját. Ezen egy százalékig csökkenő sorrendben szerepel, mi van a krémben. Ha ismerjük, milyen alapanyag jó, és mit érdemes kerülni, az sokat segíthet a választásban. Egyébként keressünk számunkra megbízható céget vagy személyt, akinek elhisszük, hogy valóban olyan magas hatóanyag-tartalmú, jó terméket készít, mint állítja.

Ajánljuk még:

Építészek a hajléktalanokért – a Lakni kell program alapítójával beszélgettünk

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron örökbecsű mondatát mindig átérzem, amikor átlépem a lakás küszöbét, becsukom az ajtót, és úgy érzem, hirtelen minden gond, probléma, baj elillan. Ez a hely csak az enyém. Azok azonban, akik valamilyen okból hajléktalanná váltak, nem érezhetik többé ezt a nyugalmat. Építészek egy csoportja már 2016 óta igyekszik értük tenni: Dányi Tibor Zoltán építésszel, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának adjunktusával, a Lakni kell munkacsoport alapítójával beszélgettünk.

 

Már követem az oldalt

X