Miért (nem) szabad a nőnek panaszkodni?

A magyar ember szeret panaszkodni – tartja az elgondolás. Csakhogy, ha valódi nehéz kérdésekről, érzésekről van szó, mintha nem is engednénk a másikat szóhoz jutni. Pláne, ha nő.

„A rendezőjelmez és a kőművesjelmez is jól megfér az életemben” – interjú Pálinkás Norberttel, a Katinka-film rendezőjével

Nemzetközi forgatások, vágószoba és betonkeverés – Pálinkás Norbert életébe ezek jól megférnek egymás mellett. Az év egyik leghíresebb magyar filmjének, a Hosszú Katinkáról szóló dokumentumfilmnek rendezőjét az egy.hu követői jól ismerhetik, legalábbis az egyik oldaláról: Kalaznói projektjét, parasztházának felújítását hétről hétre több ezer ember figyeli. Most a Katinka-film bemutatója kapcsán Norbit nagyvilági, rendezői életéről is faggattuk.

Kilakoltatás: egy magyar film, amiért újra megéri moziba menni
Eltökélt támogatója vagyok a magyar filmeknek, az utóbbi évek szinte összes hazai nagyjátékfilmjét láttam a moziban. A tavalyi év nyögvenyelős másfélórái után idén másodjára nem sajnáltam a kifizetett jegyárat. Az Unoka mellett garantáltan van még egy 2022-es filmünk, amiért megéri moziba menni! 
„Az érzelmi hullámvasút idővel megszokottá válik” – mentorélet a nevelőotthonban
„A nevelőotthonban élő gyermekeket reggel kisbusz viszi a suliba, és délután is a busz szedi fel őket. Nincs az iskola kapujában álló szülő, aki öleléssel várja őket, akivel együtt HAZA mehetnek. Ezért nagyon különleges alkalom nekem, ha néha elmehetek a suliba az általam mentorált gyerekekért, várhatom őket a kapuban, majd kézenfogva, összeölelkezve jöhetünk el, hadd lássák az osztálytársak, tanárok, a portás és MINDENKI, hogy őket is várja, szereti valaki” – írta tavaly egy sokakhoz eljutott Facebook-bejegyzésében Süle Zsuzsa, aki két éve önkéntes mentor több budapesti gyermekvédelmi szervezetnél és egy nevelőotthonnál. A korábbi felsővezető, sikeres üzletasszony nem átallt újra iskolapadba ülni: szociális munkásnak tanul, hogy hatékonyan segíthessen a gyerekeknek.
A megmentő eltiprása – A kommunista diktatúrák áldozataira emlékezünk

A 20. század leghosszabb ideig működő magyarországi internálótábora mellett nőttem fel, de tizenéves koromig nem is tudtam erről. Édesapám, Gacsályi Ádám helybéli tanárként kezdte kutatni a tábor történetét. Az évek során történészekkel és a mind kevesebb túlélővel energiájukat nem kímélve azon dolgoztak, hogy az itt élt áldozatok – és hősök! – ezreiről a lehető legtöbbet megtudjunk. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján ennek a kutatómunkának egy kis szeletét mutatjuk be, rávilágítva arra, hogy a rezsim milyen változatos módokon bánt el a legkülönfélébb emberekkel.