„A semmit is meg lehet osztani egymással” – Bedő Orsolyával beszélgettünk

Gyöngyi Krisztián Kiskunhalason nevelkedett, és onnan figyelt fel Afrika természetére és állataira. Végül évtizednyi nehézségek után azon kevesek egyike lett, aki vadőrnek tanulhatott, majd a fekete kontinensen orrszarvúkutatóként elhelyezkedhetett. Hat éven át dolgozott Malawiban, mígnem 2017-ben, 43 éves korában egy védence, Heródes halálosan megsebesítette. Krisztián felesége, Bedő Orsolya most Balogh Boglárkával írt könyvet férje életéről. Ennek apropóján beszélgettünk Orsival Afrikáról, környezetvédelemről, és arról, milyen lehet egy női sors, ha nem mindennapi férfit választunk párunknak.

Az online elkövetett vétkekért is börtönbe juthatunk – Dr. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgettünk

Nagy port kavart az Egyesült Királyságban Molly Russel ügye. A lány 14 évesen öngyilkos lett, és a bíróság kimondta: ebben a közösségi oldalakon látottaknak is szerepe volt. Évről évre nő az online bűnelkövetők száma. Kiskorú áldozatok és elkövetők sebződnek és okoznak sebeket napi szinten, sokszor úgy, hogy a felnőttek erről nem is értesülnek. Más helyzetben perbe fognak fiatalokat, akiknek így el kell számolniuk tetteikkel. Megint más esetben a közösségi oldalak algoritmusai taszítanak mélybe felhasználókat. Akkor ki felelős egy-egy halálesetért? Dr. Baracsi Katalin családjogi- és infokommunikációs szakjogász, internetjogász segítségével kerestük a választ a hasonló kérdésekre.

„Itt nem két ember, hanem két család házasodik” – beszámoló egy 5000 fős indiai esküvőről

Néhány tíz, esetleg pár száz ember helyett többezer. Nagy fogások helyett óriási fogások. Szolid (vagy kevésbé szolid) berúgások helyett alkohol- és többnyire húsmentes a parti, viszont nemcsak egy este, hanem legalább három vagy akár hét napon át is tart. Egy hagyományos indiai esküvő jócskán eltér az Európában vagy Amerikában ismert (és egyre hasonlóbb) lakodalmaktól. Mintha több élet, több tartalom lenne benne – és egyáltalán: mindenből több, nagyobb, színesebb, mint amit a nyugati világban megszoktunk.

Abortusztablettát rendeltem a netről: pont olyan könnyű volt, mint amilyen veszélyes

Szívecske Abortusz Magyarország Szívecske – mutatja a Messengerem. Rákattintok a szokatlan hirdetésre, kapom is az automatikus üzenetet: „Kedves Sára! Kérjük, mondd el, hogyan tudnánk segíteni.” Lekattintom a profilt is, hogy megtudjam, ki és pontosan miben szeretne segíteni. Pár pöccintés után a Women on web nonprofit szervezet oldalára érkezem, ahol – itthon nem engedélyezett – abortusztablettákat biztosítanak a megrendelőknek.

Az államalapítás asszonyai: mit tudunk a korabeli nőkről?

Milyen törvények vonatkoztak a nőkre az államalapítást követő időkben, és mivel tölthette napjait az Árpád-ház uralkodása idején egy nő? Bachusz Dóra történész segítségével többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 

Miben bízhatunk? – A világ történéseinek margójára

Már-már úgy tűnik, lassan az egész világ megváltozik körülöttünk, nekünk pedig alkalmazkodni kell. Ebben pedig nagy segítséget jelent, ha tudjuk, őseinknek hogyan sikerült túlélni a legterhesebb időket is – a legnagyobb tudásukról gyakorta megfeledkezünk.

„Ez egy csodahely, minden ide látogató ebben erősít meg” – rendhagyó programajánlónk

Létezik egy kicsi zsákfalu Tolna megyében, a Tamási járásban, Szekszárdtól északra, Pakstól délre, nyugat felé. Erdő veszi körül, fasorok, szántók és rétek mentén vezet ide az út. Megérkezvén semmihez sem hasonlítható világba csöppenünk: egy élő skanzenba. Száz ház fogad bennünket, amiből 90 még a világháborúk előtt épült. Míves munkák voltak, egyszerű, de szép épületek – ahogy a sváb falvakra jellemző.

Már követem az oldalt

X