Gyöngyi Krisztián Kiskunhalason nevelkedett, és onnan figyelt fel Afrika természetére és állataira. Végül évtizednyi nehézségek után azon kevesek egyike lett, aki vadőrnek tanulhatott, majd a fekete kontinensen orrszarvúkutatóként elhelyezkedhetett. Hat éven át dolgozott Malawiban, mígnem 2017-ben, 43 éves korában egy védence, Heródes halálosan megsebesítette. Krisztián felesége, Bedő Orsolya most Balogh Boglárkával írt könyvet férje életéről. Ennek apropóján beszélgettünk Orsival Afrikáról, környezetvédelemről, és arról, milyen lehet egy női sors, ha nem mindennapi férfit választunk párunknak.

Mit csinált pontosan Szent Márton, hogy a világ számos pontján mai napig libát esznek az ő neve napján? Vagy csak egy véletlen miatt alakult ez így? Kvízünkből kiderítheted!

„Mindennapi magyar valóság az, amelyiket  kitalálni nem lehet, amelyikre szimplán rábukkanhat az ember, például a Nyugati aluljáróban, ha az Isten is úgy akarja.”

Nagy port kavart az Egyesült Királyságban Molly Russel ügye. A lány 14 évesen öngyilkos lett, és a bíróság kimondta: ebben a közösségi oldalakon látottaknak is szerepe volt. Évről évre nő az online bűnelkövetők száma. Kiskorú áldozatok és elkövetők sebződnek és okoznak sebeket napi szinten, sokszor úgy, hogy a felnőttek erről nem is értesülnek. Más helyzetben perbe fognak fiatalokat, akiknek így el kell számolniuk tetteikkel. Megint más esetben a közösségi oldalak algoritmusai taszítanak mélybe felhasználókat. Akkor ki felelős egy-egy halálesetért? Dr. Baracsi Katalin családjogi- és infokommunikációs szakjogász, internetjogász segítségével kerestük a választ a hasonló kérdésekre.

1922. október 7-én, éppen száz éve született Polcz Alaine pszichológus, író, a tanatológia tudományának hazai úttörője, Mészöly Miklós felesége. Egy 84 évet élt fantasztikus, nagytudású, látszólag mindent kibíró asszony, akitől ma is csak tanulhatunk. Születésének évfordulója alkalmából 10, tőle származó idézet nyomán emlékezünk életére.

Mire elég egy szívdobbanás? Arra elég vajon, hogy az addig sejtcsomónak gondolt magzatot embernek tekintsük? Vagy csak arra, hogy traumatizáljunk egy nőt, aki egyébként is a poklok poklát éli át?

Néhány tíz, esetleg pár száz ember helyett többezer. Nagy fogások helyett óriási fogások. Szolid (vagy kevésbé szolid) berúgások helyett alkohol- és többnyire húsmentes a parti, viszont nemcsak egy este, hanem legalább három vagy akár hét napon át is tart. Egy hagyományos indiai esküvő jócskán eltér az Európában vagy Amerikában ismert (és egyre hasonlóbb) lakodalmaktól. Mintha több élet, több tartalom lenne benne – és egyáltalán: mindenből több, nagyobb, színesebb, mint amit a nyugati világban megszoktunk.

Szívecske Abortusz Magyarország Szívecske – mutatja a Messengerem. Rákattintok a szokatlan hirdetésre, kapom is az automatikus üzenetet: „Kedves Sára! Kérjük, mondd el, hogyan tudnánk segíteni.” Lekattintom a profilt is, hogy megtudjam, ki és pontosan miben szeretne segíteni. Pár pöccintés után a Women on web nonprofit szervezet oldalára érkezem, ahol – itthon nem engedélyezett – abortusztablettákat biztosítanak a megrendelőknek.

Milyen törvények vonatkoztak a nőkre az államalapítást követő időkben, és mivel tölthette napjait az Árpád-ház uralkodása idején egy nő? Bachusz Dóra történész segítségével többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 

Már-már úgy tűnik, lassan az egész világ megváltozik körülöttünk, nekünk pedig alkalmazkodni kell. Ebben pedig nagy segítséget jelent, ha tudjuk, őseinknek hogyan sikerült túlélni a legterhesebb időket is – a legnagyobb tudásukról gyakorta megfeledkezünk.

Létezik egy kicsi zsákfalu Tolna megyében, a Tamási járásban, Szekszárdtól északra, Pakstól délre, nyugat felé. Erdő veszi körül, fasorok, szántók és rétek mentén vezet ide az út. Megérkezvén semmihez sem hasonlítható világba csöppenünk: egy élő skanzenba. Száz ház fogad bennünket, amiből 90 még a világháborúk előtt épült. Míves munkák voltak, egyszerű, de szép épületek – ahogy a sváb falvakra jellemző.

Európa két részre szakadt a Covid-járvány halálozási statisztikáit nézve, egy jobban és egy rosszabbul teljesítőre, a válaszvonal pedig az egykori vasfüggönnyel volt megfeleltethető – vallja Prof. Dr. Rihmer Zoltán orvos, pszichiáter, neurológus, klinikai farmakológus. Interjúnk.