Az apaság fontos témájáról egyre jobb filmek születnek. A hazai piacon idén elképzelhető, hogy a Szia, Életem! viszi majd a prímet.

A magyar ember szeret panaszkodni – tartja az elgondolás. Csakhogy, ha valódi nehéz kérdésekről, érzésekről van szó, mintha nem is engednénk a másikat szóhoz jutni. Pláne, ha nő.

Nemzetközi forgatások, vágószoba és betonkeverés – Pálinkás Norbert életébe ezek jól megférnek egymás mellett. Az év egyik leghíresebb magyar filmjének, a Hosszú Katinkáról szóló dokumentumfilmnek rendezőjét az egy.hu követői jól ismerhetik, legalábbis az egyik oldaláról: Kalaznói projektjét, parasztházának felújítását hétről hétre több ezer ember figyeli. Most a Katinka-film bemutatója kapcsán Norbit nagyvilági, rendezői életéről is faggattuk.

„Beoltanak érzékenység ellen, majd érzékenyítenek” – valahogy így foglalhatnánk össze, mi történik körülöttünk. És talán bennünk is.

Nagyhét van. A negyvennapos böjt idén kimaradt, egyszerűen nem fért az életbe semmiből kevesebb. De még van egy hét. Aztán hirtelen már nagyszombat van. 

Talán már egyetlen gondolati lépéssel eljuthatunk oda, hogy a város és a vidék politikai (ál)ellentétét elengedjük.

Eltökélt támogatója vagyok a magyar filmeknek, az utóbbi évek szinte összes hazai nagyjátékfilmjét láttam a moziban. A tavalyi év nyögvenyelős másfélórái után idén másodjára nem sajnáltam a kifizetett jegyárat. Az Unoka mellett garantáltan van még egy 2022-es filmünk, amiért megéri moziba menni! 

„A nevelőotthonban élő gyermekeket reggel kisbusz viszi a suliba, és délután is a busz szedi fel őket. Nincs az iskola kapujában álló szülő, aki öleléssel várja őket, akivel együtt HAZA mehetnek. Ezért nagyon különleges alkalom nekem, ha néha elmehetek a suliba az általam mentorált gyerekekért, várhatom őket a kapuban, majd kézenfogva, összeölelkezve jöhetünk el, hadd lássák az osztálytársak, tanárok, a portás és MINDENKI, hogy őket is várja, szereti valaki” – írta tavaly egy sokakhoz eljutott Facebook-bejegyzésében Süle Zsuzsa, aki két éve önkéntes mentor több budapesti gyermekvédelmi szervezetnél és egy nevelőotthonnál. A korábbi felsővezető, sikeres üzletasszony nem átallt újra iskolapadba ülni: szociális munkásnak tanul, hogy hatékonyan segíthessen a gyerekeknek.

A 20. század leghosszabb ideig működő magyarországi internálótábora mellett nőttem fel, de tizenéves koromig nem is tudtam erről. Édesapám, Gacsályi Ádám helybéli tanárként kezdte kutatni a tábor történetét. Az évek során történészekkel és a mind kevesebb túlélővel energiájukat nem kímélve azon dolgoztak, hogy az itt élt áldozatok – és hősök! – ezreiről a lehető legtöbbet megtudjunk. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján ennek a kutatómunkának egy kis szeletét mutatjuk be, rávilágítva arra, hogy a rezsim milyen változatos módokon bánt el a legkülönfélébb emberekkel.

II. Erzsébet brit királynő 2022. 09. 08-án, 96 éves korában elhunyt. Alábbi, róla szóló cikkünket, melyet idén februárban, trónralépésének 70. évfordulója alkalmából írtunk, változtatások nélkül közöljük. 

2000. január 30-án súlyos ökológiai katasztrófa történt, Nagybányán több mint 100 ezer köbméter ciánnal szennyezett víz került a Szamosba, majd abból a Tiszába. Bár az utóbbi években hasonló borzalmakról nem hallottunk, a Tisza helyzete nem a legjobb. Ezért is fontos, hogy minden év február elsején megtartsuk a Tisza élővilágának emléknapját.

A bor és az irodalom számos ponton összetalálkozott, olykor szorosabban össze is fonódott a magyarok történelmében. A szőlőtermesztés izzadságos munkáját a vidéki élethez kötjük, míg az irodalom művelését füstös pesti kávéházakhoz társítjuk. De felületes vélekedés ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint írófejedelmünk, Jókai Mór élete. Javasoljuk, egy jó pohár budai bor mellett ismerkedjetek meg vele!