Az életed felét benne töltöd, ezért megérné rá jobban figyelni – egy jó cipő a barátod!

Sok szülő nem tudja – ahogy annak idején az én anyukám sem tudta –, hogy az aranyos, de talpkiképzés nélküli cipőcskék lúdtalpat, harántboltozat-süllyedést vagy egyéb ortopédiai deformitást okozhatnak. Emlékszem, hogy kiskoromban sokszor elfáradt és fájt a talpam, hátam. Később kiderült: mivel egyenes belső talpú vászoncipőim nem tartották rendesen a lábfejemet és nem támasztották alá a talpamat a megfelelő helyeken, a belső talpél felé ejtettem a bokámat.

Szabad szemmel sokszor alig észrevehető, ha egy gyerek „gacsol”, az én esetemben sem tűnt fel senkinek, pedig fontos lenne időben elcsípni a problémát, mert a későbbiekben nehezen lehet korrigálni a téves rögződést, és kihathat az ember egész életére. Én felnőttként csináltattam magamnak talpbetétet és tudatosan odafigyelek arra, hogy ne ejtsem be a bokámat – aztán néha elfeledkezem magamról, és ilyenkor a sajgó talpam figyelmeztet a helytelen lábtartásra.

Mindezt úgy, hogy már tíz éve jó minőségű futócipőket hordok az utcán, ami egy csinos szabású farmerrel szuper összhatást kelt. Télen otthon is szeretek sportcipőben lenni, melegebb időben pedig gyógypapucsban; szerencsére ezek között is vannak divatos, színes darabok. Megtanultam, hogy nem az ár, inkább a kiképzés az, amit minden esetben szem előtt kell tartani, ugyanis nem feltétlenül csak az olcsó cipők lehetnek rossz hatással a lábunkra.

Igyekszem erre figyelni nemcsak magam, de a gyerekeim érdekében is. Sok márkás ruházati bolt forgalmazza a saját cipőit, és a legtöbb nem kap minőségi talpkiképzést. Persze, kislányos anyukaként nehéz ellenállnom a mindenféle cuki virágos, flitteres cipőcskének, de tudom: muszáj.  És igen, a valódi bőr, szupinált gyermekcipőket horror áron adják, de ha úgy látjuk, hogy szükség van rá (és akár egy szakember véleménye is megerősíti bennünket ebben), akkor bizony rá kell szánni azt az összeget. Ha nem vennénk bőrcipőt, akkor is érdemes figyelni, mit választunk: manapság egyre elterjedtebbek a jófajta sportcipők a kicsik körében is, így nem kell feltétlenül elegáns cipőbe bújtatni őket ahhoz, hogy az egészségüket védeni tudjuk. 

A kétarcú magassarkú 

Persze felnőttként is képesek vagyunk hatalmas hibákat elkövetni a cipőválasztás során. Sok nőnek gyengéje a magassarkú: gyönyörű, nőies, és a legjobb formában mutatja a lábunkat. De ha szeretjük is magunkon a magassarkút, napi nyolc-tíz órát eltölteni egy ilyen lábbeliben nem könnyű – arról viszont senkinek nem beszélünk, mit érzünk egész nap: hol fáj, hol sajog, mikor kívánjuk, bárcsak lerúghatnánk magunkról, és mezítláb, kavicsokon járkálhatnánk pár percig.

Egyes darabok pedig bizonyítottan hajmeresztő károkat okozhatnak az egész testben. Egy rosszul megválasztott magas sarkú cipő megváltoztathatja a gerinc egyensúlyi, statikai helyzetét, a medencecsontot abnormális pozícióba kényszerítheti, és a csigolyák sem kapnak egyenletes terhelést, így gerincferdülés, porckopás alakulhat ki. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen cipők több órán át tartó viselése elég nagy fájdalommal jár a talp, boka, vádli, Achilles-ín, térd, comb, derék és hát területein. Ezzel párhuzamosan a nyaki izmok megmerevedhetnek, nyomhatják az ott kilépő idegeket, ami akár krónikus kar- és fejfájáshoz is vezethet. 

A lábfejünk mindeközben igencsak bánhatja a folyamatos magassarkú-hordást. Józan gondolkodással is sejthető, amit tudományos kutatások bizonyítanak: magas sarkú cipő viselésekor a talpnyomás legnagyobb része a sarok felől a lábtőcsontokra és az öregujjra helyeződik át. Ráadásul mivel a legtöbb tűsarkúban nincs elég hely a lábujjaknak, a megnövekedett nyomás hosszú távon bőrkeményedésekhez, bütykökhöz és egyéb deformitásokhoz vezethet. Több világsztárról olvastam már, hogy nem hajlandóak mezítláb szerepelni jelenetekben, mivel a lábukat elcsúnyítja a bütyök vagy kalapácsujj – a filmekben, sorozatokban így aztán nemigen látunk egyebet, mint a férfiak számára ellenállhatatlanul vonzó magassarkúban tipegő szépségeket.

Nyilván nem lehet általánosítani, bizonyára van olyan hölgy is, akit nem visel meg egy tűsarkú cipő viselése sem. Viszont számára is érdemes megnézni, mi az a minőség, mik azok a szempontok, amik az ő lábához a legjobban illenek.

Mindenkit, aki pedig valaha is szenvedett már magassarkúban, csak arra biztatok: találja meg a középutat az elegáns és az egészséges cipő között. Mert igenis meg lehet!