Pünkösd

Hová tűntek a pünkösdi királynék, királyok?

Hejj, micsoda ünnep volt a pünkösd! A fiatalság ünnepe! Talán meglepő ez a kijelentés, hiszen a Szentlélek kiáradásának ünnepe, egyben az egyház születésének az ünnepe a pündkösd. Az is, és szépen meg is hallgatta, végig is imádkozta a falu apraja-nagyja a szentmisét, az istentiszteletet, de ami ezután jött, na az volt ám az ünnep! Legények és leányok ünnepe! Ilyen nincs már, ahogy legények és leányok sincsenek. Így, ahogy mondom.

Pünkösd rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség.  

Nincsenek, mert a legény, ha kiérdemli és eljut odáig, akkor emberré válik, a leány meg menyecskévé, majd asszonnyá. Ma már csak fiatalok vannak, akik ha eltelik a megadott az idő, felnőttek lesznek és szavazhatnak, dohányozhatnak és vehetnek alkoholt. Manapság már nem járják pünkösdi királyok és királynék, királylányok az utcát.

Amikor a néphagyományokról írok, mindig igyekszem láttatni, hogy a megöröklött szokásoknak milyen fontos szerepük volt az emberek lelkivilágának ápolásában, és a társadalomban lévő feszültségek feloldásában, mint például a farsang esetén, vagy az olyan kihívások és feladatok, mint a párválasztás elősegítésében, például húsvétkor. A pünkösd sem lóg ki a sorból, és az egyik legfontosabb feladatot látja el, segít a fiúcskának legénnyé, a legénynek férfivá válni (még csak nem is Emberré, mert azt csak házasság útján lehetett), a kislánynak leánnyá. Hogy merek ilyen pogányságot leírni a szentlélek kiáradásnak ünnepén? Úgy hogy nincs ebben semmi pogányság. A szentlélek ereje fordítja az embert egyik állapotból a másikba. Csak ma gondolják egyesek, hogy ezek a dolgok megoldódnak maguktól, vagy, hogy a hit gyakorlása összeférhetetlen az emberi ösztönvilág megélésével.

Nézzük csak meg, miként ünnepelték a pünkösdöt a legények! Az egész Kárpát-medencében a legfőbb szokás a pünkösdi király választása volt. Sokfelé olvasható, hogy mit nyert a cím győztese, még ha legfeljebb csak egy esztendőre is: többek között ingyen ihatott a kocsmában, ő kezdte meg a mulatságokat, bíráskodhatott és korlátlanul parancsolhatott legénytársai között. Ezzel le is szokták tudni a dolgot. Pedig aki olvasta Jókai Egy magyar nábob-ját, az tudja, hogy súlya volt ám a harcnak. Mert élet-halál harc volt az abban a pillanatban, ahol sokszor csak a közösségen múlt, hogy nem lett halál a győzelem ára. Érezni a súlyát a szavaknak? Képzeljük csak magunkat a legény helyébe, aki tán nincs olyan jó táncos, mint a többiek, vagy talán csak csúnyácskább valamivel, vagy egyszerűen csak nem kedvelik a társai, kap egy esélyt egyszer egy évben, hogy megmutassa, ér valamit!

Micsoda erő, micsoda düh, bizonyítási vágy, mincsoda akarat dolgozhat abban a tizenéves legényben, aki képes egy feldühödt bika elé ugrani?

S aki már megtette, abban miféle erő tombolhatott, mikor a következő próbán birokra kellett kelnie társával? Belegondol ma ebbe valaki, hogy micsoda belső fejlődésen megy keresztül egy fiú, amíg egy ilyen pündösdöt megél? És a kisfiúknak micsoda példaképeik lesznek? Nem elérhetetlen szuperhősök, hanem legények, amilyenekké ők is válhatnak majd.

Van egy szép rózsaszín képünk erről az ünnepről, és elmosolygunk a régi szokásokon, miközben a nők azért vannak kétségbeesve, mert nem találnak férfiakat, csak felnőttkorú kisfiúkat, a férfiak pedig nem találnak boldog asszonyokat, csak hercegnőket. Még csak nem is királylányokat, mert az egészen más lenne! Nem véletlen választották meg a pünkösdi királynét, ahogy nem véletlen az ehhez kötődő összes szokás sem. Például amikor a pirosba öltözött kislányt, ki házról-házra jár a faluban énekszóval, 12 nagyleány várja tiszta fehérben, körülfogják, s magasba emelve, énekelve hordozzák tovább. Vajon nem a női tisztulás szimbólumai ezek? Nem azt szolgálták-e, hogy a serdülő lányka a lehető legteljesebben megélje életének új állapotát? A királylány és a hercegnő között van egy lényeges különbség. Amíg hercegnőből rengeteg van, s legfőbb gondjuk önmaguk méltó reprezentálása, addig a királylány egy valódi királynak (értsd: férfinek) a lánya, akinek felelőssége van mindannak a méltó képviseletéért, amire egy királyság épül. És ehhez bizony a Szentlélekre nagyon-nagy szükség van, különösen manapság.

Ajánljuk még:

„IDÉN CSEND LESZ, DE ITT LENNI MÁR EGY PÜNKÖSDI CSODA” – SKYPE-INTERJÚ CSÍKSOMLYÓRÓL

CSÍKSOMLYÓ VAGY LOURDES HELYETT: 5 HAZAI ZARÁNDOKHELY, MELYET BIZTOSAN SZERETNI FOGSZ!

PÜNKÖSDI DEKOR: ÍGY DOBD FEL A LAKÁSODAT EGYSZERŰEN, TERMÉSZETES ANYAGOKKAL!

Juhásznak csak az menjen, aki tényleg ezt szereti – Csontos György a pásztoréletről
Interjú előtt egy órával csörög a telefonom, és rögtön ízelítőt kapok abból, milyen az igazi pásztorélet, a pásztormunka, ami nem tűr halasztást: Csontos György, Gyuri bácsi hív, előző este egyeztettük az interjú időpontját, ő szabadkozik, ne haragudjak, de ugye legeltet, hideg szél fúj, nyugtalanok a juhok, azokra kell figyelni. Hív később, majd délben, amikor behajtotta őket.

 ***

Pünkösd rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. Éld át idén otthonról az ünnep csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása!