Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a szőlősgazdák figyelmét a szőlő aranyszínű sárgaság betegség korai felismerésének fontosságára. A kórokozó súlyos növényegészségügyi és gazdasági károkat okozhat, komoly veszélyt jelentve a hazai szőlőtermesztésre. A hatékony védekezéshez fontos, hogy a gazdák rendszeresen ellenőrizzék ültetvényeiket, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növényegészségügyi felügyelőjét és a Nébih-et. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett, a szőlő aranyszínű sárgasága betegség a legnagyobb veszély jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára, a hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.
Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségére (Grapevine flavescence dorée, FD) az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A Merlot ugyan kevésbé, ugyanakkor a Chardonnay, a Zweigelt, valamint a Kékfrankos és Pinot noir mellett a Szürkebarát, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc és a Rizling különösen hajlamos a szőlő legpusztítóbbnak számító, fitoplazmás betegségére.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma az amerikai alanyfajtákat gyakran tünetmentesen fertőzi. A kórokozó más növényeken is előfordulhat, például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzön és mogyorón, de gazdasági kárt kizárólag a szőlőben okoz. A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazánkban mára az ország minden vármegyéjében előfordul. A szőlőtőkén élő kabócafaj tojásai a régebbi vesszők kérge alatt telelnek, és belőlük öt fejlődési szakasz után alakul ki a kifejlett rovar. A kabóca, amikor a szőlő nedvét szívja, nem okoz nagy kárt. Az igazi gond az, hogy egyik szőlőtőkéről a másikra terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget.
Jelenleg 19 vármegyéből 18-ban már igazoltan jelen van a kórokozó, 22 borvidékből 21 érintett.
A fitoplazmás betegség önálló terjedésre nem képes, a fertőzést rovarvektor, elsősorban az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti. A kórokozó jelenléte csakis laboratóriumi vizsgálattal igazolható minden kétséget kizáróan, azonban a legjellemzőbb tünetek a nyári hónapoktól az ültetvényeken is megfigyelhetőek. A fertőzés jelei közé tartozik a levelek fonák felé történő kanalasodása, háromszög alakú sodródása, valamint a fehér borszőlőfajták sárguló, foltokban elhaló levelei. A kékszőlő-fajták esetében a levélerek között vörösödés lép fel, miközben a főerek zöldek maradnak. A levelek papírszerűen megkeményednek, majd lehullanak. A hajtások nem fásodnak, a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, és gyakran a „szomorúfűzre” emlékeztető, csüngő formát vesznek fel. Emellett rövidülnek az ízközök, a fürtök fejlődése zavart szenved: a bogyók aszottá válnak, rossz ízűek, alacsony cukor-, de magas savtartalmúak lesznek.
A betegség szempontjából különösen veszélyes, hogy az amerikai eredetű szőlőfajták gyakran tünetmentesek, így rejtetten is fennmaradhat a kórokozó az ültetvényben. Emiatt nemcsak a tünetek felismerése, hanem a betegség terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca elleni védekezés is kiemelt jelentőségű. Augusztus elején az amerikai szőlőkabóca kifejlett egyedei tömegesen jelen lehetnek a szőlőültetvényeken, különösen a hajtások felső levelein. A fertőzőképesség kialakulásához a kabócának 7-8 napos folyamatos táplálkozásra van szüksége, de már az L3-as lárvastádiumú lárva is képes felvenni a fitoplazmát. A kifejlett rovar 5-6 mm-es, világosbarna-narancssárga színű, feji részének teteje enyhén csúcsos és annak elülső élén fekete csík mintázat látható. A rovarok megfigyeléséhez sárga ragacslapokat ajánlott kihelyezni. Fontos tudni, hogy a kabóca könnyen összetéveszthető más fajokkal, ezért pontos beazonosításához laboratóriumi vizsgálat javasolt.
A védekezés megfelelő időzítésében segítséget nyújt a Nébih károsító monitoring rendszere. Az interaktív térkép segítségével nyomon követhető az amerikai szőlőkabóca terjedése. A rendszerben a kormányhivatalok növényvédelmi felülegyelői az észlelés helye mellett a szőlőkabóca fejlődési stádiumát is rögzítik. A szőlősgazdák felelőssége kulcsfontosságú: ha nem lépünk időben, a betegség visszafordíthatatlan károkat okozhat a teljes hazai növénytermesztésben. Fontos, hogy a termesztők gyanú esetén értesítsék a területileg illetékes kormányhivatalt és a Nébih-et a novenyegeszsegugy [at] nebih [dot] gov [dot] hu e-mail címen. A bejelentéshez szükséges formanyomtatvány, valamint a témában további hasznos információk elérhetőek a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca.
Ha figyelmesen olvasott, tesztelheti is tudását:
Tersztelje tudását cikkünk alapján
Cikkünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) támogatásával, a Nébih szakmai közreműködésével készült.
Borítóképek: 123rf
A paradicsom kacsozása
Mikor hasznos és mikor felesleges?
