„Sokkal több minden változtatható bennünk, mint amit általában ismerünk” – Interjú Mészáros Edinával az NLP technikákról

Az NLP a Neuro-Lingvisztikus Programozás rövidítése, ami nem túl sokat mond egy laikusnak. „A tanulható boldogság” kifejezéssel is illetitek, ez talán megfoghatóbb. Te hogyan szoktad átadni egy mondatban, mi az NLP?  

Dr. Richard Bandler, az NLP egyik alapítója egy szóval foglalta össze: „choices”, azaz választások. Ez arra utal, hogy minden időpillanatban megválaszthatjuk, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. Az NLP a viselkedést, a gondolkodást és érzelmeket egyszerre változtatja meg, és segít harmóniát teremteni. Szakemberként megtanítjuk, hogy a minket felkereső át tudjon keretezni adott viselkedési mintákat, meg tudjon szüntetni visszatérő kellemetlen érzéseket, vagy megszabaduljon rossz szokásoktól és berögződésektől.

Tudtommal Dr. Richard Bandler programozó matematikus a 70-es években John Grinder nyelvészprofesszorral pszichológiaszakos hallgatóként „a viselkedés változás és gyógyulás lényegét” kezdték el kutatni. Az volt a hipotézisük, hogy a tanulás és a változás nem egy lassú, hanem egy igazán gyors folyamat. Olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy mi a legfontosabb tényező a változáshoz, hol kezdjük el a folyamatot. Kutatásuk során megismerkedtek Milton H. Ericksonnal, a Klinikai Hipnózis Amerikai Társaságának alapítójával, akivel együtt is dolgoztak. Ez a munka elvezetett az „emberi kiválóság megismeréséhez és reprodukálásához”. Hogyan értelmezzük ezt az utolsó mondatot?  

Az alapítók számos kiemelkedő emberről modellezték a technikákat, mint amilyen a neves párterapeuta, Virginia Satir, a Gestalt terápia atyja, Fritz Perls, Walt Disney, Einstein, vagy épp Mozart voltak. Megfigyelték, hogyan beszélnek ezek az emberek, miképp viselkednek, milyen gondolatokat írnak le, hogyan működnek. Azt találták, hogy hat kompetenciában hasonlóak: képesek a bizalom kialakítására és fenntartására, a viselkedésük rugalmas, a saját érzelmi állapotukat tudják tudatosítani, a partner érzelmi állapotát képesek leolvasni, illetve a saját érzelmi állapotukat és a partner érzelmi állapotát is meg tudják változtatni. Ezeket a kompetenciákat tették taníthatóvá azért, hogy elsősorban önmagunkon segíthessünk ezek alkalmazásával. Vagyis az NLP-ben találhatunk sikerstratégiákat konfliktuskezelésre, célok elérésére, a stressz, a kapcsolatok, a kifogások és döntésképtelenség kezelésére, és még nagyon sok minden másra.

Hogyan néz ki nagy vonalakban egy NLP-s foglalkozás? Melyek a főbb elemei?

Az NLP továbbá egy ún. „Transz állapotban” történik, ami pici befelé figyelést jelent, ez különbözik a hipnoterápiában használt hipnózistól, de hatásfokában épp ugyanolyan erős. Ezt az NLP szakember mély, lassabb, csendesebb hangon beszélve éri el az illetőnél, amikor a bizalmi kapcsolatot megteremti vele az adott technika elején. Ezután a „VAKOG rendszer” használata még kulcsfontosságú, amely segítségével az öt érzékszervi csatornában tárolt információkat kinyerhetjük, és

az új tulajdonságokat beprogramozhatjuk az idegrendszerbe.

Csak akkor sikeres egy stratégia, ha mind a három fő érzékszervi rendszerben dolgozunk. Hogy jobban értsük, vegyük példának az írást. Egy illető akkor tud leírni helyesen valamit, ha az Auditív (hallás) modalitásban hallja a szót (kívülről vagy magában), a Vizuális (látás) érzékszervi csatornában egy pillanatra meg is jelenik a leírandó szó képe, majd a Kinesztetikus (tapintás) megformázza a papíron a szót. Akinél a Vizuális modalitás kimarad, mert nem látja a hallott kifejezés és ennek leírása között a leírandó kifejezés képét, az nem tudja helyesen leírni, így például összekeverheti a betűket. Tulajdonképpen ez összefüggésbe hozható a diszlexiával is. Az Olfaktorikus (szaglás) és Gusztatorikus (ízlelés) csatornák is fontosak, de funkciójukat tekintve a Kinesztetikus modalitás részei.

Mit jelent az, hogy az „érzékszervi csatornában tárolt információkat kinyerhetjük, és az új tulajdonságokat beprogramozhatjuk az idegrendszerbe”? Ezt hogyan lehet megtenni?

Az idegrendszerben tároljuk az emlékeinket, a hozzáállásunkat, a szűrőinket, mindent, amit verbálisan, nonverbálisan, vagy a szimbólumok nyelvén kommunikálunk.

Mindenkinek vannak szimbólumai,

amik megtestesítenek valamit; egy jó vagy rossz érzést, vágyat, célt, bármit – ezek mentén dolgozunk. A tartalmat nem tudjuk, csak a kliens, de az érzés egyértelműen leolvasható a saját történetével kapcsolatban a testi reakciókból. Egy-egy szó, sóhaj elég, ha ennyit kommunikál a kliens – és ezt megteszi önkéntelenül is – a segítő már tud instruálni. Például azt mondja, „idézd fel, tegyél hozzá olyan képet, hangot, érzékelést, ízt, illatot, ami neked szükséges ahhoz, hogy igazán jól érezd magad a bőrödben”. A fiziológiából, azaz az egész testéről le lehet olvasni mindent, hol tart az illető a folyamatban. Azt is innen tudjuk egész pontosan, hogy mikor lehet kiengedni az átélőt a folyamatból. A „Rögzítéssel” az érzékszervi csatornáinkban rögzítjük az adott jó érzést, viselkedést vagy tulajdonságot, azaz felidézhetővé tesszük.  

Fontos megjegyeznem, hogy mi, segítők nem nyúlunk bele senkinek a saját dolgába, nem oldunk meg semmit mások helyett. Mi csak a folyamatot segítjük, hogy az illető rátaláljon a saját megoldásaira, azaz végső soron segíthessen önmagán.

Mennyi ideig tart, míg egy új tulajdonságot „beprogramozunk”? 

Ez sok mindentől függ. Átlagosan egy NLP coaching 4-6 alkalom, de sokszor akár 2-3 alkalom után le tudjuk zárni az üléseket. Persze ehhez az kell, hogy az illető akarjon változni és elhiggye, hogy képes erre. Van, hogy eljön valaki, de nem történik semmi. 

Melyik az a technika, ami nagy hatással volt a saját életedre?

Az egyik technika alkalmazásával például egy vágyott tulajdonságot tudunk eltanulni valakitől. Én diákként csak írásban mertem bizonyítani a tudásom, irtóztam a feleléstől.

Első gimnazista voltam, amikor ősszel elmentem az NLP tanfolyamra, és fél éven belül drasztikusan megváltoztam.

Olyannyira, hogy a tanáraim kérdezgetni kezdtek, hogy mi történt velem, mert minden plusz feladatra jelentkezem és szívesen, magabiztosan feleltem szóban is. Azt nem feltétlenül látták, de abban is változtam, hogy mindenben meg tudjam látni a pozitívumot, sokkal gyorsabban, mint korábban. Ezt fontos lenne mindenkinek elsajátítani, mert a rágódás miatt rengeteg fizikai tünet keletkezik.

Hogyan talált rád ilyen korán az NLP?

Tizenöt éves voltam, amikor a szüleim elvittek egy NLP kurzusra Budapesten. Nem akartam menni először, de nagyon megtetszett. Már aznap iskolarendszert akartam rá építeni. Később megtudtam, hogy Ausztráliában, Angliában és az Egyesült Államokban már akkor létezett NLP alapú oktatás. Mátrai R. Győző a nevelőapám, klinikai szakpszichológus, egyetemi tanár, ő tanulta meg az NLP-t külföldön, még a 80-as évek elején. Én 1993. óta foglalkozom ezzel, éppen idén 30 éve, 2004-ben kezdtem el tanítani, és 2012-ben vettem át az NLP Intézet cégvezetését a szüleimtől.

 

Nálunk van helye az NLP-alapú oktatásnak? 

Az NLP-t szerintem általános iskolában kellene elkezdeni tanítani a gyerekeknek, hogy már eleve ezzel az eszköztárral nevelkedjenek fel. Sok, főleg alapítványi iskola nyitott az alternatív módszerek iránt, és így az NLP-nek is van esélye most már szabadabban terjedni az iskolarendszerben. Azok a segítők, akik gyermekekkel dolgoznak, alkalmazzák is ott ezt a tudást, de számos szülői közösségben, szervezetfejlesztésben, kommunikációs tanácsadásban, táborban, fejlesztő folyamatban fontos szerepet kap az NLP, amelyben sokszor minket is felkérnek előadások, oktatási programok, önismereti, önbizalom növelő és önfejlesztő képzések, tréningek megtartására.

Milyen problémákra ajánlanád elsősorban az NLP-t, miben a legerősebb?

A Reframing, azaz az Átkeretezés a visszatérő negatív viselkedési minták felülírásában nagyon erős. Az NLP segít, hogy egy viselkedés pozitív szándékát tudatosítsuk (hisz mindnek alapvetően pozitívak a szándékai), és a kreatív erőnkkel új megoldásokat dolgozzunk ki.

A lényeg az, hogy ezáltal egy paradigmaváltás történik; más keretben tudunk nézni a dolgokra, megbarátkozunk mindazzal, amit eddig gátlónak éltünk meg, és

ettől kezdve nem akarjuk nyomni az előttünk álló falat, mert ráébredünk: abba maximum a karunk fog belefájdulni.

Sokkal okosabb, ha megkérdezzük a falat, hogy mit akar, és a válasszal már tudunk dolgozni.

Az NLP három szinten sajátítható el: NLP Practitioner, NLP Master Practitioner, és NLP Tréner. A tanfolyamon kívül hol találkozhatunk még az NLP-vel?

Egyéni coachingban használjuk offline és online módon is, tréningeket tartunk egyéneknek és szakembereknek, továbbá cégeknek, szervezeteknek, közép és nagyvállalatoknak workshopokat szervezünk. Egyetemeken is oktatunk, mint például a Corvinuson, a Műszaki Egyetemen, az ELTE-n, vagy a volt ÁVF-en, nemzetközi kapcsolatok, kommunikációs és HR szakokon stb. A SOTE-n akkreditáltattuk az orvos továbbképzésben és az egészségügyi szakdolgozó képzésben is a Licensz NLP tanfolyamot, és az Új Medicinát, magyar nevén Biologikát is, illetve pszichológia szakokon is kredit pontokat kapnak az egyetemek hallgatói az NLP tanfolyam elvégzéséért.

Az oldaladon olvastam, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyik fejlesztő tankönyvének NLP-ről szóló fejezetét édesanyáddal, Eisner Erzsébettel írjátok, aki mentálhigiéniás szakember. Miről szól ez?

A „Coaching alapok és irányzatok” I. kötete kilenc éve jelent meg, ahol a coachingban használt, hivatalosan elfogadott alkalmazott módszertanokról elméletben olvashattunk. A szerkesztő most összefogja ugyanezeknek a módszereknek az alkalmazó szakembereit, és ez a II. kötet a coaching módszerek gyakorlatáról szól. Ennek a kiadásnak írjuk mi az NLP fejezetét. A cél az volt, hogy üzleti környezetben mutassunk be coaching elemeket és folyamatokat, hogy az NLP módszert mi hogyan alkalmazzuk. Ez nagy megtiszteltetés számunkra, és izgatottan várjuk a megjelenést.

Hamarosan saját regényed is megjelenik, amihez a Kossuth-díjas magyar grafikus, Sajdik Ferenc készíti az illusztrációkat. Ez is az NLP-ről fog szólni?

Természetesen átszövi a regényt az NLP. A „Léleknyelvvilág” címet adtam neki, most kezdődik a korrektúrázása, majd a grafikai munka. Én magam is készítettem rajzokat és festményeket, ezek is szerepelni fognak a könyvben, Sajdik Ferencet pedig néhány évvel ezelőtt ismertem meg, és nagyon büszke vagyok a közös munkánkra! Nem olyan régen úgy fogalmazott, hogy: „ezek szeretetrajzok”. Remélem, sokaknak tetszeni fognak.

Fotók: Mészáros Edina