Sok a memoriter az iskolában? Nem biztos, hogy felesleges!

Pszicho

Sok a memoriter az iskolában? Nem biztos, hogy felesleges!

Ne háborodjunk föl túlságosan, ha a gyermekünket az új iskolaévben látszólag felesleges adatok bebiflázásával terhelik; megvan ennek is az oka.

 

A könyvnyomtatás kora előtt a jó memóriával rendelkező embereket nagy megbecsülés övezte: ők voltak azok, akik a törvényeket, legendákat, népük történeteit őrizték. A könyvek megjelenésével aztán egyre könnyebb lett egyszerűen csak kikeresni bármilyen minket érdeklő tényt, napjainkra pedig már odáig jutottunk, hogy sok helyen az oktatásban is fontosabb szerepet kap a biflázásnál a különféle kompetenciák elsajátítása: nagyobb értéke van, ha valaki jól oldja meg a problémákat, mint ha fel tudja sorolni fejből a fontos évszámokat vagy történelmi személyek neveit, esetleg kívülről tudja a magyar irodalom legismertebb verseit. 

A kompetenciák elsajátításával természetesen semmi probléma nincs, viszont nem szabad elfelejteni, és el kell ismerni, hogy a memóriamunka nemcsak a fent említett évszámokkal, versekkel és történelmi személyiségek neveivel tölti meg a fejünket, de más módokon is segíti a gondolkozásunkat. A memorizálás önfegyelemre tanítja az agyat, segít megakadályozni, hogy az elménk ellustuljon. Általában azokkal a dolgokkal kapcsolatban tudunk hatékonyan összefüggéseket felfedezni, amik eleve a fejünkben vannak. Gondoljunk csak bele:

Einstein valószínűleg sosem jutott volna el a speciális relativitáselmélet megalkotásáig, ha nem ismerte volna fejből a fizika törvényeit,

és nem tudott volna közöttük olyan összefüggéseket találni, amik végül elvezették az új felfedezéshez.

Ezért ne háborodjunk föl túlságosan, ha a gyermekünket az új iskolaévben látszólag felesleges adatok bebiflázásával terhelik – higgyük el, hogy (természetesen módjával, és az élethez szükséges kompetenciák fejlesztésével együtt) hasznosak lehetnek a későbbiekben ezek a feladatok. Ha másért nem, akkor a memória fejlesztésének szempontjából mindenképp, arra pedig nagy szükség van, hiszen idegen nyelv tanulásakor is erre kell támaszkodnunk. 

De nemcsak a fejlődésben lévő szervezetnek, hanem nekünk, felnőtteknek is hasznunkra lehet, ha így eddzük az agyunkat,

ugyanis kutatások támasztják alá, hogy a memóriatréning hét-tizennégy évvel képes késleltetni az időseknél jelentkező szellemi leépülés elindulását. 

Játsszunk tehát bátran memóriajátékokat, sakkozzunk, töltsünk ki egy keresztrejtvényt, próbáljunk GPS nélkül eljutni az úticélunkhoz, vagy próbáljuk megjegyezni azt a hosszú bevásárlólistát, esetleg kezdjünk el egy új nyelvvel ismerkedni – és az agyunk most vagy akár évtizedek múlva is hálás lesz a tréningért.

Persze nem mondom, hogy a memorizálás mindenkinek könnyen és gyorsan megy, de vannak olyan trükkök, amivel megkönnyíthetjük az agyunk dolgát, legyen szó felnőttkori nyelvtanulásról vagy a történelmi évszámok útvesztőiben való eligazodásról. 

1. Kezet ökölbe!
Amikor megtanulunk egy új dolgot, szorítsuk ökölbe a jobb kezünket, majd amikor emlékezni akarunk, tegyük ugyanezt a ballal! Hülyeségnek hangozhat, de ez a módszer tényleg hatásos a rövidtávú memória javításához. Hozzá kell azonban tenni, hogy bizonyítottan csak jobbkezes embereknél működik.

2. Rágózz!
Két elmélet is létezik arra, miért segít a rágózás bizonyos dolgokra való emlékezésben: az egyik szerint a rágás következtében több vér jut az agyba, ami emiatt jobban is működik. A másik elmélet szerint a rágás műveletét az agy összekapcsolja azzal az információval, amit éppen igyekszünk megjegyezni, ezért ha a tudás előhívásakor is rágózunk, könnyebben fel tudjuk idézni azt.

3. Meditálj!
Egy tanulmány szerint napi négyszer húsz perc meditáció tizenöt-ötven százalékkal növeli a kognitív képességeinket, fejleszti az emlékezőtehetségünket.

4. Több információ összekapcsolva
Ez a módszer különösen jól jöhet, amikor számokat akarunk megjegyezni. Ha például egy telefonszám 458-96-18, könnyebben megjegyezhető lesz, ha évszámokká alakítjuk: a második világháború '45-ben ért véget, a Honfoglalás évszáma 896, '18 pedig az első világháború vége. Persze nem minden esetben lesz ilyen könnyű dolgunk, de ha legalább az első vagy utolsó két számjegyet lehet valamihez kötni, máris mennyivel könnyebb!

5. Beszéljünk magunkhoz!
Ha a tükör előtt állva hangosan előadjuk magunknak, amire emlékszünk, például idegen nyelven megtanult szavakat vagy szöveget, akár tíz százalékot is javíthatunk az emlékeink pontosságán és tartósságán. 

Jó agytornát mindenkinek!

Ajánljuk még: