„Ne bánj másokkal úgy, ahogy nem szeretnéd, hogy bánjanak veled!” A via negativa filozófiája

A „negatív út” fogalmáról először egy ismeretlen író tollából olvashatunk az ötödik században. Egy alapvetően keresztény gondolatiságról beszélhetünk, amely azonban más vallásokban is megtalálható, és amely idővel a keleti kultúrákban vált a legelterjedtebbé. Eredendően az volt a célja, hogy Istent határozza meg, méghozzá úgy, hogy mindazt leírta, ami nem ő. Számos értelmezése és filozófiai levezetése mellett mi most a mindennapjainkban alkalmazható útmutatásaival szeretnénk foglalkozni, vagyis azzal az alapfeltevéssel, hogy „Mi lenne, ha nem arra koncentrálnánk, hogy mit tegyünk, hanem hogy mit ne tegyünk?”

A „via negativa”-elv követői szerint a legtöbb ember azonnal azt keresi, hogy mit tud létrehozni vagy hozzátenni valamihez azért, hogy jobbá tegye, és csak nagyon kevesen gondolkodnak azon, hogy mit tudnának eltávolítani. Pedig a kivonás általi fejlődésnek óriási ereje van. Ugyanis

ha minden olyan elemet eltávolítunk gondolkodásunkból, ami „nem oda való”, akkor mintegy rendet téve az elménkben, helyet csinálunk az igazán fontos dolgoknak.

Olyan ez, mint például az egészséges életmóddal kapcsolatban meghozott döntéseink. A megfelelő étrend nemcsak arra fókuszál, hogy mit kell ennünk, hanem arra – sőt talán méginkább arra –, hogy mit kerüljünk, és amikor száműzzük étrendünkből a feldolgozott vagy épp adalékanyagokkal teli élelmiszereket, akkor lehetőséget és helyet adunk a valódi tápanyagoknak. Ezzel pedig megteremtjük szervezetünk egyensúlyát, ami egy egészségesebb élettel ajándékoz meg bennünket.

A via negativa első modernkori értelmezését Nassim Nicholas Talebnek köszönhetjük, aki Antifragile: Things That Gain From Disorder című könyvében a következőket írta:

„a via negativa egy recept arra vonatkozóan, hogy az életben mit kerüljünk el, és mit ne”.

A fogalom ezzel az életszerű megfogalmazással került ki a teológia bűvköréből, és így terjedt el más élettudományokban, majd a mindennapi gyakorlat világában. Az effajta meghatározás már a cselekvésekre fókuszál: olyan elemeket ragad ki az emberek életéből, amelyek segítségével jobb döntések meghozatalára ösztönözheti őket.

Az egyik legtalálóbb idézet Eric Jorgenson The Almanack of Naval Ravikant című könyvéből: „Nem hiszem, hogy képes vagyok megmondani, mi fog működni. Inkább megpróbálom kiiktatni azt, ami nem megy. Azt gondolom, hogy sikeresnek lenni annyit jelent, hogy nem hibázunk. Nem a helyes ítéletről van szó, hanem a helytelen ítéletek elkerüléséről.”

Tehát ahhoz, hogy végül élvezhessük döntéseink pozitív oldalát, el kell kerülnünk a negatív oldalakat. Túl kell élnünk a legrosszabb napokat, hogy folytathassuk az életnek nevezett „játékot”. A jó döntések meghozatalához egész egyszerűen el kell kerülnünk a rosszakat.

A legtöbben nehezen tudjuk elképzelni a tökéletes napunkat. Persze, vannak elképzeléseink, ábrándjaink, vágyaink, de úgy igazán nehezen tudjuk összerakni azt a bizonyos nagybetűs napot – egész egyszerűen azért, mert nem egyszerű kitalálni mindazt, amit meg akarunk tenni és meg akarunk tapasztalni az életünk során.

A via negativa követői szerint ez a módszer lehetővé teszi, hogy az ellenkező megközelítést alkalmazzuk.

• A legfontosabb, hogy soroljuk fel, írjuk össze azokat a dolgokat, amelyeket nem szeretnénk megtenni. Gondoljunk minden olyan dologra, ami szörnyűvé tenné az életünket, és azon legyünk, hogy ezeket elkerüljük.
• Ezután soroljuk fel azokat a dolgokat, amelyeket már csinálunk, amelyektől félünk. Válasszuk ki a legrosszabbakat, és találjuk meg a módját, hogy kiküszöböljük az életünkből.

A módszer kipróbálói szerint a hatás meglepő lesz: megdöbbentő, hogy milyen pozitív hatással van a jólétünkre. Olyan ez, mint az inverzió, azaz a fordított problémamegoldás. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, hogyan lehet sikeres egy törekvés, azonosítsuk azt, hogyan vallhat kudarcot, és óvatosan kerüljük el ezeket a buktatókat. Mert mi az egyik módja annak, hogy többet szerezzen abból, amit szeretne? Kerülje el azt a dolgot, ami tönkreteszi azt, amit akar. Ennyire egyszerű.

Végigolvasva az előző sorokat, ideérvén joggal merül fel a kérdés az Olvasóban, hogy mitől is lehet hatékonyabb a via negativa, mint a „hagyományos” gondolkodás? Miben rejlik ereje, és hogy tudna meggyőzni arról, hogy átalakítsam a hozzáállásomat? Íme néhány érv a módszert vallók tollából:

• Általában jobban tudjuk, hogy mi bánt, mint azt, hogy mi segít rajtunk.
• A „negatív tudás” hasznosabb lehet számunkra, mint a pozitív, mert a pozitív tudás végül tévesnek bizonyulhat. Hiszen sokkal többet tudunk arról, hogy mi a rossz, mint arról, hogy mi a helyes, ezért a negatív tudás kevésbé teszi ki magát a tévedésnek.
• A tudás sokkal inkább növekszik „kivonással”, mint „összeadással” – tekintve, hogy amit ma ismerünk, az tévesnek bizonyulhat, ám amit tévesnek tudunk, az nem válhat igazzá vagy inkább helyessé, legalábbis nem egykönnyen. Egy játékos példával élve: tudjuk, hogy egy pókerjátékban pénzt veszíteni határozottan rossz. De nem lehetünk biztosak abban, hogy a nyeremény hosszú távon jót tesz-e majd nekünk. Tehát jobban tudjuk, hogy mi fáj nekünk, mint azt, hogy mi segít.
• Hajlamosak vagyunk többet szenvedni a veszteségtől, mint ezzel arányosan élvezni a nyereséget – a veszteség sokkal jobban fáj nekünk. A via negativa viszont erősíteni tud bennünket, mert arra összpontosít, hogy elkerülje azokat a dolgokat, amelyek bajt okoznak, megkímélve minket a fájdalomtól és a szenvedéstől.
• Ha valaki a via negativát útitervként használja arra vonatkozóan, hogy mit kell elkerülni vagy mit kell eltávolítani az életéből, akkor kiküszöbölheti a pozitív cselekvéssel járó lehetséges másod- és harmadrendű következményeket. A másodrendű következmények azok a következmények, amelyek cselekedeteink azonnali eredménye (tehát az elsőrendű következmények) után következnek, és ha nem vesszük figyelembe őket, akkor azok lerombolhatják a kitűzött céljainkat. Vagyis döntéseink során nemcsak tetteink azonnali következményeit kell figyelembe vennünk, hanem a hosszú távú hatásokat is, ebben pedig a via negativa gyakorlata nagymértékben segítségünkre lehet.

Valószínűleg sokan ismerik az aranyszabályt: „Tégy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled tegyenek!” A via negativa filozófiája szerint: „Ne bánj másokkal úgy, ahogy nem szeretnéd, hogy bánjanak veled!” Ha jobban belegondolunk, sokkal nagyobb igazság van benne, mint első olvasatra tűnik…

Ha hatékonyabban szeretnéd élni a mindennapjaidat, tudd meg, mi az a Goldilocks-elv, a pomodoro és a blokkba osztás!

Források: itt, itt és itt