A Mental Health Europe ajánlása alapján öt pontban szedtem össze, hogyan tehetjük koronavírus-állóvá lelki egyensúlyunkat!
1. Szűrjük a híreket és figyeljük a forrást!
Természetesen a tájékozottság önmagában nem egy rossz dolog, sőt! Nyilvánvalóan fontos, hogy képben legyünk, ráadásul, az internetnek hála, szinte lehetetlen is lenne kizárni a koronavírusos cikkeket a hírfolyamunkból. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a véleménybuborékról, vagyis arról, hogy
az interneten könnyű „csapdába esni” és csak olyan információkkal találkozni, amik már egyébként is meglévő meggyőződésünket erősítik meg.
Egy ilyen krízishelyzetben azonban nagyon nem mindegy, hogy ez a meggyőződés a WHO és egyéb hivatalos szervek javaslatai alapján vagy az összeesküvés-elméletekben és pánikkeltésben utazó oldalak cikkei alapján alakul ki. Érdemes tehát mértéket tartani a hírfogyasztásban, és akkor is odafigyelni arra, hogy hol olvassuk az adott információt! Azt sem szabad elfelejteni, hogy a média – még ha segíteni is akar – alapvetően kattintásvadász, tehát abban a témában jelentet meg sok anyagot, ami érdekli az embereket. Ettől azonban nem biztos, hogy fontos számunkra minden egyes megbetegedés háttértörténete és a drámai fordulatok megismerése. A WHO azt javasolja, hogy igyekezzünk a tényszerű, gyakorlati lépéseket ajánló cikkekre korlátozni a fogyasztásunkat, amik valóban hasznosak lehetnek saját magunk és szeretteink megvédése érdekében. Ha pedig a sokadik koronavírusos történet után szorongás jeleit észleljük magunkon, tartsunk tudatosan szünetet, és helyette foglaljuk el magunkat olyan tevékenységekkel, amiknél nálunk van az irányítás.
2. Foglalkozzunk önmagunkkal!
Egyfajta öngondoskodásról van itt szó, arról, hogy szánjunk több időt azokra a tevékenységekre, amiket a saját jóllétünk érdekében végzünk. Plusz
fókuszáljunk azokra a dolgokra, amikre hatással vagyunk, szemben azokkal, amikre nem (mert nem fogjuk tudni egyedül megállítani a vírust).
Ilyen lehet például, hogy a szokásosnál jobban odafigyelünk a higiéniára, betartjuk az előírt kézmosásokat, ezáltal minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy mi magunk ne kapjuk el a vírust. Amennyire lehetséges, próbáljuk meg tartani magunkat a szokásos napi rutinunkhoz, ugyanakkor a plusz idővel gazdálkodjunk jól. Igyekezzünk egészséges ételeket fogyasztani, és megfelelő időt tölteni alvással. Érdemes úgy összeállítani a napi programunkat, hogy jusson időnk a mentális egészségünk gondozására is. Nem kell ezalatt nagy dolgokra gondolni. Az olyan tevékenységek, mint a séta, a meditáció, a testmozgás (amit otthon is végezhetünk) nyugtatóak lehetnek, és pozitív hatással bírhatnak az érzéseinkre, gondolatainkra.
3. Legyünk a családunkkal és a barátainkkal, még ha csak online is!
A barátokkal és a családdal való kapcsolattartás az egyik legerősebb védőfaktor a COVID-19 által okozott stressz ellen. Azáltal, hogy meg tudjuk osztani másokkal az aggodalmainkat és félelmeinket, könnyebben megtalálhatjuk a kihívások kezelésének módját.
Amikor megéljük, hogy mások is törődnek velünk, az erősíti a biztonság- és kényelemérzésünket.
Ráadásul a rászoruló személyek támogatása esetén nemcsak annak válik előnyére a helyzet, aki segítséget kap, hanem annak a mentális jólléte is javul, aki az odafigyelést és a segítő szándékot nyújtotta. A karanténhelyzet vagy az önkéntes izoláció persze nem kedvez a kapcsolattartásnak. Emellett sok esetben ott van a félelem is, hogy távoli, idősebb rokonokat meglátogatva mi magunk visszük nekik házhoz a vírust. Szerencsére azonban a huszonegyedik században már számtalan kapcsolattartási lehetőség létezik elektronikus vagy digitális formában. Attól, hogy nem mehetünk el kedvenc zenekarunk koncertjére a barátainkkal, még nem jelenti azt, hogy nem találkozhatunk velük, vagy ne beszélhetnénk, üzenhetnénk ugyanolyan gyakorisággal. A nagyszülőknek pedig érdemes feltelepíteni olyan applikációkat, amin keresztül úgy is tudjuk tartani velük a kapcsolatot, hogy esetleg pár hétig személyesen nem tudunk találkozni.
4. Ne csak a rosszat vegyük észre!
Akármilyen elcsépelten hangzik, a jó öreg pozitív gondolkodás a koronavírus kapcsán sem jön rosszul. Főleg azért, mert ebben a helyzetben hajlamosak vagyunk önkéntelenül is a negatív oldalra koncentrálni. A hírekben a megbetegedések és a halálozások száma kerül be, az intézkedések kapcsán a hiányosságokra kapjuk fel a fejünket, a megelőző lépések pedig a mindennapjainkat bonyolítják. Érdemes tudatosan keresni olyan emberek történeteit is, akik felépültek, meggyógyultak és megosztják a tapasztalataikat.
Pszichológiai értelemben minden krízishelyzet lehetőség is egyben, ami magában rejti a fejlődés esélyét.
Találjuk meg az apró lehetőségeket a vészhelyzetben. Annak például, hogy a szokottnál több időt töltünk otthon, lehet egy olyan mellékhatása is, hogy behozzuk az alváslemaradásunkat vagy beépítünk a napi rutinba félóra rendszeres mozgást!
5. Semmi baj nincs azzal, ha elismerjük: félünk!
A legtöbbünk életében valószínűleg még nem volt olyan helyzet, mint a mostani. Éppen ezért teljesen normális, hogy a bizonytalanság, az ismeretlentől való félelem megjelenik.
Érzelmeink széles skáláján természetes, hogy egy ilyen vészhelyzetben megtalálható a szorongás, az idegeskedés és a stressz.
Hagyjunk időt arra, hogy azonosítsuk, mit is érzünk pontosan, utána ugyanis könnyebb ezekkel az emóciókkal dolgozni. Próbálkozhatunk naplóírással, másokkal való beszélgetéssel vagy kreatív tevékenységeken, esetleg meditációs gyakorlatokon keresztül. Nem kell magunkat teljesen alárendelni ezeknek, ugyanakkor fontos tudatosítani magunkban, hogy van létjogosultságuk!
