Pszicho

Álomfejtés: vajon mit jelent a visszatérő álmod?

Miért vannak visszatérő álmaink, aggódjunk-e a tartalmuk miatt, és tényleg megtalálhatjuk alvás közben a megoldást problémáinkra? 

Mit tudunk az álmokról?

A tudományos világ még nem tud pontost választ adni, miért is álmodunk. Szakcikkek sorozata foglalkozik ezzel a témával, s ezekből kiderül, ahány tudományterület és ahány kutató, nagyjából annyiféle válasz létezik a kérdésre. Kutatások bizonyítják, hogy az álmodás segít emlékeket formálni és megőrizni, de szerepe van a felejtésben is, támogatja, hogy az ösztöneinkkel (például a menekülés ösztöne) kapcsolatba maradjunk, segít az élmények feldolgozásában és olykor még a gondolkodásunkat is serkentheti.

Freud szerint azért, mert

a tudattalattink az álmokon keresztül tör felszínre, vagyis az ösztönénünk megnyilvánulásait listázzák álmaink.

Olyan tartalmak kerülnek ilyenkor álmainkba, amelyeket jó eséllyel magunk előtt sem ismerünk be - éppen ezért fontos és hasznos megismerkedni velük, hiszen általuk magunkat ismerhetjük meg még jobban. A pszichoanalízis atyja 1900-ban jelentette meg Álomfejtés című könyvét, melyet a pszichológusok ma is előszeretettel forgatnak – bár tartalmáról egyre több vita folyik. Azt mai napig vallja a szakma, hogy az álmokban nem közvetlen képekkel van dolgunk, vagyis legtöbbször az álmainkban nem azt látjuk, amit az adott álom egy az egyben jelent. Freud szerint ez segít nekünk abban, hogy elbírjuk álmaink tartalmát, s ne legyen túl fájó a tudatalattinkkal való szembesülés. Úgy vélte, az álmok megfejtéséhez figyelembe kell venni az eltolás és a sűrítés jelenvalóságát. Előbbi azt jelenti, hogy nem közvetlenül azt látjuk az álomban, amit elsőre gondolnánk (például a párunkkal való kapcsolatunk feszültségéről álmodunk, de nem a párunk szerepel a képekben, hanem egy kollégánk), utóbbi pedig azt, hogy a képek sokszor nem egy, inkább több jelentésréteget tartogatnak, vagyis egy szimbólum többféle asszociációt is magába foglal.

Mindezek miatt a pszichológia az álomfejtés során mindig az egyedi megfejtésekre hagyatkozik. Egy terápiában, egy szakértővel elképzelhető (például egy jungi módszerben dolgozó pszichológussal), hogy utánajárhatunk, mit is jelentenek egyes álmaink, azonban a tudomány még nem tart ott, hogy „univerzálisan érvényes” válaszokat adjon. Ugyanakkor az is bizonyítottá vált, hogy vannak olyan közös képek, élmények, amelyek minden embernél hasonló tartalommal bírnak, ezért néhány kép fel-feltűnése következtetni enged lelki tartalmakra is.

 

A legtöbb embernek vannak visszatérő álmai is.

A leggyakrabban előforduló szimbólumok és jelentéseik a következők lehetnek például:

  • zuhanás: lehet például a születés feldolgozatlansága
  • emberek közt meztelenül lenni: ha ilyet álmodunk, elképzelhető, hogy félünk az őszinte megnyilvánulástól, vagy éppen a fokozott szégyenérzettel van dolgunk
  • menekülünk valami elől, de hiába futunk, mégsem haladunk sehova: ilyenkor a bennünk felgyülemlett tehetetlenség-érzéseket élhetjük meg például
  • menekülni szeretnénk, de hiába emeljük a lábunkat, nem moccan: a hiábavaló erőfeszítések okozta feszültségek kiélését segítheti egy ilyen álom
  • halott önmagunk vagy halott szerettünk látványa: az élet szorongatása okán érzett, elnyomott riadalmat fejezheti ki

A szégyen és a túlélésért folytatott küzdelem nagyon erős érzések, amelyek az evolúció során végigkísérték az emberi életet. Antti Revonsuo idegtudós szerint ezért sem meglepő, hogy álmainkban el akarjuk kerülni a megaláztatást, menekülnénk a veszélyes helyzetekből. A kutató arra jutott, hogy a REM-fázis alatt (mikor a legintenzívebben álmodunk) agyunknak az a része fokozottan aktív, amelyik az „üss vagy fuss” válaszreakcióért felel – éppen, mintha a túlélésért dolgoznánk. Ez már csak azért is fontos, mert így az agyunk „gyakorol”, ha valódi veszélyhelyzettel találkozik, tudni fogja, mi a teendő.

 

Ha a valóságot álmodjuk újra, csak másként

Ha a valós történéseket álmodjuk újra, de vannak eltérések a megtörtént eseményekhez képest, akkor ezekre a különbségekre kell fókuszálni, mivel megmutatják számunkra tudatalatti érzéseinket. Jellemzően az asszociáció útján érdemes elindulni: miért éppen ott voltunk, ahol, miért vele, miért nem a másik emberrel, stb.

Ha pedig régóta rágódunk egy problémán, könnyen előfordulhat, hogy álmunkban találjuk meg rá a megoldást. Nem hiába mondják, „alszom rá egyet”! Nem egyszer volt már példa arra a történelem során, hogy az álmok segítettek: így született ötlet állítólag a varrógép azon fejlesztéséhez is, hogy a készülékben a cérnát a tű hegyén kell átfűzni és nem a szárán keresztül. Érthető ez, hiszen alvás közben az agyunk tovább dolgozik, csak másként, s ez nem egyszer újszerű megoldást hoz.

 

Álmaink értelmezésével közelebb kerülhetünk a harmóniához

Sok általános szimbólum van, amely az idők során kialakult az emberiségben, hiszen az emberi sors sok eseménye egyetemes, hasonló, mint a születés, a halál, a felnőtté válás stb. Ennek mentén – mint ahogy azt a népmesék is őrzik – szimbólumok alakultak ki. Ezek nem mindig tudatosulnak, de hatnak ránk. Az álmoskönyvek igyekeznek értelmezni őket, de csak részleges megoldást adnak, hiszen egyéni életünk történései, tárgyai, jelképei személyre szabott elemzéseket kívánnak – és ki ismer jobban bennünket önmagunknál? Érdemes hát odafigyelni álmainkra, megpróbálni megfejteni üzeneteiket, hogy gazdagíthassuk önismeretünket, s ezáltal belső harmóniánkat.

Ajánljuk még:

Egy közkedvelt magyar márka E-mentes termékeivel hódította meg a román piacot

Aki ismeri a román konyhát, pontosan tudja, milyen gazdag ízvilág és igényes alapanyaghasználat jellemzi, ennek megfelelően a hagyományos és fúziós konyhát egyaránt kedvelő román fogyasztók széles termékkínálatból válogathatnak az áruházak polcairól. A minőségi verseny igen magasra teszi a lécet a piacra lépő külföldi márkák számára – többek között ezért is rendkívüli az Univer sikertörténete a román piacon. Baróti-Illyés Imolával, az Univer romániai üzletágának marketing igazgatójával beszélgettünk.

 

Már követem az oldalt

X