Zöldet a lakásba: a beltéri kertészet 6+1 lehetősége

Palackkert, avagy florárium házilag

A palackkert vagy florárium gyakorlatilag egy miniatűr üvegház, aminek egyetlen, kifejezetten szűk nyílása van, amin keresztül szellőzhet, így a pára bent marad a palackban. Miután a víz körforgása beállt, gyakorlatilag önfenntartó módon működik a rendszer. Léteznek üveggömbös és tartályos megoldások is, de ezeket inkább növényterráriumnak hívjuk.

Ez az abszolút védett környezet lehetővé teszi, hogy olyan dísznövényeket is nevelhessünk odahaza, amelyeket hagyományos cserepes növényként nem tudnánk életben tartani. Az üvegek választéka szinte végeláthatatlan: kapszulaalakú, díszüveges, csatos üveges, parafadugós, villanykörte alakú is kapható – és ez csak néhány a lehetőségek közül. Ha floráriumot készítünk, figyelni kell, hogy a növények víz-, fény- és hőmérsékletigénye hasonló legyen, ahogyan az is fontos, hogy minél lassabban növekedjenek, máskülönben hamar kinőhetik az edényt, vagy elnyomhatják egymást.

Az üveg aljára durva kavics kerüljön, mert ez fog pufferzónaként működni a felesleges víz számára. Erre jöhet egy darab szúnyogháló vagy sphagnum moha, és utána a növényeknek megfelelő típusú táptalaj. A megfelelően kialakított palackkertet elég három-négy hetente öntözni, de a szellőztetésről ne feledkezzünk meg!

Ellentétben a cserepes növényekkel, a florárium növényei nem szeretik a párkányt: ne tegyük olyan helyre, ahol sokat éri a nap, mert hamar tönkre mehetnek a bele ültetett növények.

Növényvitrin, avagy dzsungel a lakásban

A növényvitrin a florárium óriásváltozata, akár egy teljes falhossznyi területet elfoglalhat. Már csak méretéből adódóan is rengeteg lehetőséget rejt magában, nem utolsósorban tökéletes terepe az élővilág tanulmányozásának. Érdemes a kompozícióba egy-két főnövényt választanunk, esetleg a természet hangulatát idézve pár dekoratív faágat, nagyobb követ, erdőben talált terméseket, apróságokat is beletehetünk.

A vitrin aljára aljára 10 cm magas folyami kavics keretet szórunk, hogy ez megakadályozza az üvegfelület szennyezését. Rá egy 2 cm vastag drénréteg kerül, például apróra tört cserépdarabok. Erre jön a föld, ami a növényektől függően lehet rostos tőzeg, folyami homok, komposzt és termőtalaj keveréke is. Ne ültessünk bele túl nagy növényeket, hiszen azok növekedni fognak – a túlzsúfolást kerüljük!

Ha viszont a könnyebb megoldást választanánk, érdemes elgondolkodni cserepes növények „szekrénybe pakolásán”. Igazán inspiráló példákat láthatunk erre is, például: 

Ward-szekrény

A találmány, ami forradalmasította az exotikus növények behozatalát Európába. A ward-szekrény volt a modern terrárium és vivárium közvetlen előfutára, és az üvegakvárium ihletője is. E szekrények olyanok, mintha miniatűr beltéri üvegházak lennének – csak sokkal díszesebbek, elegánsabbak, adott esetben még antik hatást is keltenek. Számtalan formában, kivitelben és méretben kaphatók, és akár egyedi igények szerint is elkészíthetők.

Gyakorlatilag olyanok, mint egy díszes növénykalitka.

Az eredeti ward-szekrényeket bonyolult üvegburkolatok jellemzik, amelyeket klasszikusan hangsúlyos keretek tartanak össze. Belül szélesek, így rengeteg helyet biztosítanak a növényeknek, ráadásul az egymásba nyíló üvegpanelek jellege miatt nagyon sokoldalúak a formák és a kialakítások tekintetében is.

A legegzotikusabb növényeket is tarthatjuk benne, de nem árt célzottan utánaolvasni a technológiának, mert apróságokkal is el tudjuk rontani a kalitkában élő világ kiegyensúlyozott fejlődését. Ha kedvet kapnánk egy ward-szekrény beépítéséhez, már netes útmutatók sorát találjuk, amelyek végigvezetnek bennünket a munkafolyamaton:

Tündérkertek

Hasonlóak palackkertekhez, azonban ezeknek teteje nyitott. Mivel így a pára nem marad bent, a beleültetett növények odafigyelést igényelnek. Az elültetett növénytípustól függően locsolni, metszeni kell a benne helyet kapókat, de ha nem szeretnénk sokat foglalkozni vele, akkor ültethetünk szárazságtűrő fajtákat is, amelyek sokáig jól érzik magukat kevés gondozás mellett is.  Ugyanaz igaz rá, mint a palackkertre: hasonló igényű, lassú növekedésű, kis növényeket érdemes beletenni, az edény aljára kavicsot kell rétegezni, majd a növények igényeinek megfelelő földet.

Mi magunk is készítettünk egy videót, hogy megmutassuk, milyen könnyű egy ilyet összerakni:

Fontos, hogy a tündérkert üvege teljesen átlátszó legyen, semmiképp se festett, hogy elegendő fényhez juthassanak a növények. Kerüljön világos helyre, de ne tűző napsütésbe! Mivel a tündérkertekre jellemző a sokféle dekoráció, gyakorlatilag kevesebb bennük a növény, mint az eddig felsorolt tárolókban. Ellenben több a kavics, a házikó, a tündérek, a díszek, figurák...  

Okos szobakert

Más néven smart garden: a minikertek a hidropónia elvei szerint működő rendszerek, vagyis nem a talajból, hanem tápfolyadékból nyerik erejüket. A klasszikus talajt perlit, kavics vagy kőzetgyapot helyettesíti, de léteznek olyan megoldások is, ahol még ezek sem kellenek. A fűszernövényektől kezdve a salátanövényeken át a paprikáig vagy a dísznövényekig szinte mindent nevelhetünk benne, és akár külön ültetőközeget is vehetünk hozzájuk, hogy saját magjainkkal próbálkozzunk.

A smart garden rendszerei tulajdonképpen egy az egyben gondoskodnak a növényről: csak be kell helyezni a készen kapható növénykapszulákat, feltölteni vízzel a készülék tartályát, csatlakoztatni egy áramforráshoz- és ennyi. A beépített LED világítás ideális mennyiségű fényt biztosít a növények számára, és állítólag még a tápközeg is „okos”. Hogy ez mit jelent pontosan, azt valószínűleg csak a gyártók tudják... Ha valaki lakásban él, nincs lehetősége kertészkedni, de szeretne egy kis növénynevelési élményt, annak jó megoldás lehet.

Kokedama – a japán mohagömb

A kokedame egy egészen elképesztő zöld-sziget a lakásban: egy gömbnyi moha, amiben kifejlődnek a növények. A növény gyökérzete kvázi „szabadon” van, mégis, a megfelelő összeállítás mellett a kokedama akár egy-két évig is elélhet. A földgömbben van virágföld, agyagos adalék és szubsztrát (ez utóbbi azért fontos, mert növeli a keverék vízfelszívási kapacitását).

Ha összegyúrtuk a gömböt a növényünkkel, akkor akár fel is függeszthetjük, és a gondozásával sem kell sokat bajlódnunk: amikor szükséges, be kell áztatni a gömböt.

Megfelelő kreativitással igazi zöldövezetet varázsolhatunk vele a lakásban, ráadásul válogathatunk hozzá olyan növényeket is, amelyek kifejezetten légtisztító hatással rendelkeznek (hogy melyek ezek, arról ITT ÍRTUNK korábban).

Egy-egy hűvösebb, esősebb őszi napon érdemes kipróbálnunk a kokedama-készítést, akár a gyerekekkel együtt. Biztos, hogy a legkisebbek nagyon fogják élvezni a „sárgolyó” gyúrását.

Beltéri növényfal

A modern lakberendezők egyik kedvenc megoldása a beltéri növényfalak kialakítása: remek dekorációs elem, ráadásul kivételes hangulatot tud teremteni a szobában. Sokféleképpen elkészíthetjük, a zsebes megoldásoktól kezdve az egész falat beborító „növényfestményig” mindenfélére van már példa.

Légtisztító, pormegkötő, hangszigetelő, hő- és energiacsökkentő, közérzetjavító tulajdonságokkal rendelkeznek e falak az eddigi tapasztalatok szerint. Ráadásul a vertikális kertben négyzetméterenként akár 80 növény is helyet kaphat, és a legújabb technológiák lehetővé teszik élelmiszernövények nevelését is a falra szerelt rekeszes szerkezetekben. A kazettás rendszerű, modulokból álló zöldfalrendszerek intelligens öntözőrendszerrel is rendelkeznek, és akár teljes mértékben automatizálhatóak is.

A növények kiválasztásával és elhelyezésével változatos szín- és formakompozíciókat alakíthatunk ki, de ne feledjük, hogy a növény mégiscsak élőlény, úgyhogy aki egyáltalán nem akar vagy nem tud gondoskodni otthona zöld felületéről, az még egy teljesen automatizált rendszerre se ruházzon be – a gondoskodás minden rendszer mellett elengedhetetlen!