Vasedény és fémborotva: holmik, amiket egyszer kell megvenned, de talán életed végéig megmaradnak

Otthon

Vasedény és fémborotva: holmik, amiket egyszer kell megvenned, de talán életed végéig megmaradnak

Az eldobható holmik korát éljük, mert mindenből a legolcsóbbat keressük és közben abba a tévhitbe ringatjuk magunkat, hogy minél kevesebbe kerül valami, annál többre futja a pénzükből. Ez rövid távon igaz, de hosszú távon is megérni folyton újravásárolni a dolgokat?

Nagyon tudok bosszankodni azon, amikor valami már megint tönkremegy otthon. A tervezett elavulásról egyre többet beszélnek – mi is írtunk róla egy cikket, amit ITT találsz – így már tudjuk, hogy a gyártók tudatosan készítik a lehető legjobbnál silányabbra a termékeiket, hogy az alkatrészek vagy nehezen pótolható elemek miatt inkább kidobjuk és újravásároljuk a holminkat, semmint a javíttatásba fektessük az energiát. Elvégre, az nekik kevesebb bevételt jelentene.

Egy olyan világ szerintem jobb hely lenne, ahol nem azért kell gürcölni és dolgozni, hogy állandóan pótolhassuk a háztartás alapvető kellékeit.

Jobb lenne velencei nyaralásra költeni, mint teflonserpenyőkre a régi helyett, nem?

A nagy cégek esetleges ármánykodásai mellett azonban mi sem vagyunk ártatlanok abban, ha csupa egyszerhasználatos és rossz minőségű termék fellelhető a házunk táján. Az emberi természet rossz tulajdonsága a nagy-nagy birtoklási vágy, hogy nekünk minden egyszerre kell, mindenből több és nagyobb. De így csak akkor tudunk vásárolni, ha a drágább (és tartósabb) tárgy helyett gyorsan lecsapunk az akciós olcsóra. A háromszáz forintos műanyag borotvára, ami egy hónap után életlen – holott vehetnénk szinte örökéletű(!) fémborotvát –, a foszlós, egyszezonos fast fashion kabátokat vesszük a minőségibb darabok helyett, meg az olcsó pontgyűjtős edényre nevezünk be, amibe pár főzés után leragad az étel. Mert akkor, abban a pillanatban úgy éreztük, mi aztán biztos nem költünk vagyonokat egy borotvára vagy edényre.

Ahogy mondani szokás azonban, sokan szegények vagyunk ahhoz, hogy megengedhessük magunknak az olcsó holmikat. A pillanatnyi habozás természetesen érthető, én is sokszor habozok, ha arról van szó, hogy meg kellene vásárolni valamit és megpillantom a tartós, minőségi változat árát. Fáj nagy összegeket kiadni egyszerre olyan dolgokért, amelyeket csak muszájból vásárol az ember – de józan paraszti ésszel nézve, mégiscsak logikusabb nagy levegőt véve megvenni egyszer a drágábbat, és nem megvásárolni többé a rosszabb, olcsóbb holmit.

A tervezett elavulásra nincs ráhatásunk, a vásárlási szokásainkat azonban mi határozzuk meg. Az elmúlt években igyekszem tudatosan nemet mondani a gagyi cuccokra, hiszen annyi, de annyi tiszavirágéletű használati eszköz került már kukába, mióta háztartást vezetek, hogy elszégyellem magam, ha eszembe jut.

Az anyagi szempontok mellett nem elhanyagolható az sem, micsoda környezeti pusztítást végzünk ezzel az állandó újravásárlási-mániával: a Föld már kiabál, hogy belefullad a szemétbe, hát ellensége vagyok én a bolygónak ahol élek?

Mi az, amit érdemes lecserélni? 

Ha ma lennék kezdő háziasszony, nem tíz-tizenkét évvel ezelőtt, talán már a kezdetektől arra gyúrnék, hogy csupa tartós és minőségi holmival vegyem körbe magam. A lista valahogy így nézne ki:

  • minőségi edények: valószínű elég otthonra egy vagy két jó méretű serpenyő, nem kell száz. De az a kettő legyen jó!
  • evőeszközök: ha nem műanyag egy része sem, és nincs mi kopjon rajta, már jó úton jársz.
  • minden konyhai segédeszköz, legyen az reszelő, hámozó vagy keverőlapát – minőségi termékkel dolgozni egy új világot nyit meg! 
  • textilek: törölközők, ágyneműk, abroszok, függönyök. Mindegyiknél jó választás a természetes anyag és az odafigyelő mosás. Ha megfizetjük a minőséget, nem kell aggódni a futó szálak vagy a bolyhosodás miatt. 
  • műanyag használati tárgyak helyett fém, üveg vagy porcelán: legyen szó borotváról, virágcserépről vagy tányérkáról, ha nem műanyagot, hanem tartósabb anyagot választunk, az egészségünknek és a bolygónak is jobbat teszünk – merthogy van a műanyagnak négy olyan fajtája, amit azonnal ki kellene dobni. Erről ITT írtunk korábban.
  • ruhaneműk, cipők: (ésszerű kereteken belül) ezen a területen álltalában igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve.
  • bútorok: egy asztalos által, esetleg egy száz évvel ezelőtti asztalos által összerakott fa bútor jobban bírja, mint egy üzletlánc préseltfa-lapjaiból készített darab

A mai eszemmel mindenből kevesebbet, de jót vennék (azaz veszek is már), maximum később lenne berendezve a komplett háztartás.

De akkor legalább egy életre be lenne rendezve.

Végezetül viszont egy jóhírem is van: attól, hogy be van rendezve a háztartásod, még nem veszett el semmi. Minden alkalommal, mikor valami elfogy vagy tönkremegy, a vásárlás alkalmával hozhatsz más döntést, mint korábban. Lehet, hogy ehhez spórolni kell majd, és várni kicsit. De ha egyszer spórolsz a drágábbra, lehet, soha többet nem kell pénzt adnod egy másik, hasonló célt szolgáló termékre.

Ajánljuk még:

Feng shui és lakberendezés, avagy beáramló fények és pozitív energiák az otthonunkban

Tiszta ablakok, jól működő ajtók, zöld növények és szeretet – többek között ez a titka annak, hogy az otthonotokba beköltözzön egy kevés harmónia, egy csipetnyi egyensúly. Emellett még a pozitív energia szabad áramlásának biztosítása az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tennetek ahhoz, hogy a feng shui a ti mindennapjaitokban is megjelenjen. Mutatjuk az ehhez vezető lépéseket!