Jó a tököknek, hiszen a teremtő sárgára festette őket, hogy beleragyogjanak a szürkeségbe. Amelyik meg nem sárga, annak csíkos bohócruhát adott. Jó rájuk nézni. A tök is biztos így gondolja: egész nyáron sütkérezik a napon, aztán az ősz beköszöntével elénk tárja kincseit: nézegessük, simogassuk, süssük, együk – tököljünk vele. Mi nem vagyunk halloween-rajongók, de az ősz kelléktárából ki nem hagynám a tököt, semmilyen formában.
A tök megítélése gazdasági helyzet függvényében változott: volt, amikor csak sertéstakarmánynak termesztették, máskor a szegény emberek eledeleként került asztalra. Móra Ferenc „kertészpecsenyének” nevezte a sült tököt, a XX. század közepére egészen el is feledtük. A ’80-as években bébiétel és ivólé formájában tért vissza, majd pályája felfelé ívelt, és ma már a csúcsgasztronómia repertoárjából sem maradhat ki, ahogyan az őszköszöntő kirakatokból sem. Temérdek fajta került a piacra, lehet tobzódni tökben, akkor is, ha szép őszi dekorációt szeretnénk komponálni.
Ha otthon neveljük a tököt, lehet névre szóló, vagy személyes üzenetet hordozó. Ehhez a fiatal termés héjába kell óvatosan belekarcolnunk a kívánt feliratot, aztán várni türelmesen, míg a tök megnő, megérik, közben pedig a héjon ejtett sérülésen heg keletkezik. Bár erről már lemaradtunk, lesz tök jövőre is!
A kerti dekorációk kedves eleme lehet egy tök, akár egy később sütésre szánt darab is várhatja sorsa beteljesülését a kerti asztalon, csipkebogyós ágakkal körültekerve. Igazi őszi látvány. Kreatív kedv vagy idő hiányában az őszi piknik- vagy vendégasztalon elhelyezett többféle tök jópofa játékos hangulatról gondoskodik. Ha nem tudunk ellenállni a tökárus mókás áruinak, mindenképpen kérdezzünk rá, a kiválasztottak közül melyek azok, amelyek fogyaszthatók is!
A mosolygós töltött tök elkészítéséhez először a tök tetejéről vágjunk le egy szeletet. Ha ügyesek vagyunk, akár cakkos is lehet a metszésvonal, de vigyázzunk, mert csak éles, hegyes kés bír el a tök kemény héjával, és könnyen beleszaladhat a penge a tenyérbe! Ha a kalapot levágtuk, a magokat kaparjuk ki – akár meg is piríthatjuk. A tök üregébe helyezzünk egy vizes tűzőhabot vagy egy nedves mohagolyót. Ebbe szurkáljuk bele a már előre odakészített őszi terméseket, bogyós ágakat. A borostyán éretlen, zöld bogyói jól mutatnak együtt a tűztövis, a csipkebogyó és a madárberkenye égő narancs terméseivel, a vadszőlő vagy a fagyal feketés gömböcskéivel. Kellemes összhang, ha bordó krizanténnal, kis csilikkel, tarka juhar- vagy vadszőlőlevelekkel egészítjük ki. Végül helyezzük rá a levágott kalapot. Ha nem ülne meg szépen, egy vékony botot vagy bambuszpálcát szúrjuk bele, és azzal rögzítsük a tűzőhabba. A látványt fokozza, ha a tököt színes falevelekkel borított tálon „szolgáljuk fel”.
A termésekből kedvünkre válogathatunk, attól függően, éppen mit kínál a kert. A komlótoboz, a bársonyvirág sokáig szépen mutat, a csüngő kakastaréj, a levendula zöldje, ha megszáradt, akkor is üde látvány. Nálunk mindig pompás kis alkotások születnek, amelyekhez mindenki hozzáteszi a kis kosarába gyűjtögetett kerti kincseket.
A „megtöltött tök” megfelelő környezetéről is gondolkodjunk, hiszen a meleg, narancsos-vöröses őszi színek fehér vagy kékes háttér előtt bontakoznak ki legszebben, a komplementer színjáték öröm a szemnek, simogatja szívünket a hosszú, őszi estéken.
Élvezzük ki az október vége lélekmelengető színeit, töltődjünk fel varázsukkal. Ha a szép dekorációink a kitöltötték idejüket, akkor dobjuk őket a komposztra. A zöld, vizes tűzőhab is komposztálható, a többi hozzávalóval együtt termékeny talaj formájában fognak majd feltámadni.