Magad ellen dolgozol, ha túl sokat takarítasz durva vegyszerekkel – kutatások bizonyítják, hogy jó ötlet a régiek módszerével fertőtleníteni

A legtöbben megtanultuk, hogy egy vödör forró vízbe mekkora löttyintésnyit kell beletenni, és teljes nyugalommal mossuk fel vele a padlónkat, abban a tudatban, hogy eleget tettünk fertőtlenítési kötelezettségeinknek. Nagyjából a következő szokott szerepelni a címkéken: a termék elpusztítja a baktériumok 99,9 százalékát, alkalmas konyhai és fürdőszobai felületek fertőtlenítésére, kiválóan használható padlók, csempék és nagyobb, mosható felületek higiénikus tisztítására. Igen ám, de a legtöbb helyen lemarad: hígítatlanul. Abban a pillanatban ugyanis, amikor egy lavór vízbe teszünk egy keveset vagy akár sokat, elbúcsúzhatunk a fertőtlenítés 99 százalékos hatékonyságától.

Ez a cikk most nem az „öko vagy nem öko” és „mi mennyire ártalmas” kérdésköréről szól, hanem arról, hogy nem árt tisztában lennünk néhány alapvető információval a fertőtlenítés világából, ha adott esetben kulcsfontosságú kérdés számunkra megszabadulni a kórokozóktól.

Mindenre hat?

A Nébih tájékoztatása szerint a mikroorganizmusok általában akkor okoznak megbetegedést, ha a környezetünkben, élelmiszereinkben számukra kedvező körülményeket találva elszaporodnak. A fertőtlenítés lényege pedig az, hogy olyan fizikai vagy kémiai módszereket alkalmazzunk, amelyek a környezetünkben lévő mikroorganizmusokat (köztük a betegséget okozó mikrobákat is) elpusztítják, vagy csíraszámukat drasztikusan csökkentik, ezáltal megállítva a fertőzések terjedését.

Ezért olyan fontos a fertőtlenítőszer kiválasztásakor, hogy a szer a megfelelő antimikrobiális hatásspektrummal rendelkezzen, mert nem mindegy, hogy vírusról, bakteriális fertőzésről vagy éppen gombáról van szó. Ugyanis egyáltalán nem pusztítja el mindegyiket egy átlagos fertőtlenítőszer: például az egyik legismertebb, legdrágább termék igen, de egy másik, hasonló kategóriának tűnő, ismert fertőtlenítőszer 

csak a baktériumok ellen hat.

Rá is van írva, csak sokan nem olvassák el a címkét, amikor leemelik a polcról.

A higiéniai ismeretek szakterülete szerint univerzális fertőtlenítőszer és fertőtlenítő eljárás nem létezik. Attól függően, hogy milyen kórokozóval van dolgunk, beszélhetünk baktericid (szélesspektrumú) vagy bakteriosztatikus, fungicid (yeasticid), virucid, sporocid, paraziticid, tuberkulocid vagy mykobaktericid hatásspektrumokról, ráadásul a fertőtlenítés sikerességét számos más tényező is befolyásolja a mikroorganizmus ellenállóképességétől kezdve a szükséges behatási időn át a felhasznált szer koncentrációjáig.

Eszerint tehát hiába megyünk végig a házon ugyanazzal a jól bevált technikával: tisztának tiszta lehet, de a fertőtlenítés attól még nem lesz száz százalékban sikeres. Persze, ez csak akkor fontos, amikor a cél a fertőtlenítés sikere, nem a puszta takarítás, tisztítás.

Hogyan csináljam jól?

Az első, és talán legkevesebbet hangoztatott fontos szabály a következő: annak érdekében, hogy a mikroorganizmusok ne váljanak ellenállóvá (rezisztenssé) a fertőtlenítőszerekkel szemben, 

célszerű ezeket a szereket háromhavonta váltogatni. 

Így tehát a szakemberek szerint nem jó megoldás az, ha évtizedekig ugyanazt használjuk. De figyeljünk oda, hogy ne a terméket, hanem a hatóanyagot váltogassuk. Mielőtt bárki nekem esne, magam sem így jártam el eddig. Ám az élet attól szép, hogy mindig van mit tanulni…

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatói szerint a biztos fertőtlenítésnek sokkal nagyobb türelmet és több időt kell szentelnünk, és érdemes a nagyobb sterilizálási munkákat kompletten, összehangoltan elvégeznünk:

• Szennyezett használati tárgyak fertőtlenítése: tisztítás után harminc perces áztatás javasolt, hipós oldatban (10 liter vízhez 6 deciliter hipo) vagy Neomagnolból készített oldatban (literenként húsz tabletta Neomagnol)
• Bútorok, egyéb mosható lakberendezési tárgyak fertőtlenítése: 10 db Neomagnol tablettát 1 liter vízben oldjunk fel, majd a felületeket ezzel az oldattal mossuk át. Az oldatot hagyjuk a felületre rászáradni. 24 óra elteltével puha textíliával töröljük át.
• Mosható textíliák fertőtlenítése: egy órás vizes vagy mosószeres áztatás után végezhető el 1 liter vízhez adott öt darab Neomagnol tablettát tartalmazó oldatban további két órán át történő áztatással.
• Nem mosható textíliák, kárpitozott bútorok, szőnyegek fertőtlenítése: 1 liter vízhez húsz tabletta Neomagnolt adva és feloldva az oldattal a fertőtlenítendő textíliát alaposan át kell kefélni. De vigyázzunk, a Neomagnol-oldat színelváltozást okozhat!
• Lakóházak, helyiségek fertőtlenítése: a mosható felületeket (például padozat, csempeburkolat) Neomagnol-oldattal kell átmosni, majd az oldatot hagyjuk rászáradni a felületre.

Természetesen nemcsak Neomagnol és hipo létezik, számtalan megoldás elérhető már a piacon, környezetkímélő verziók is. A kulcs az ismereteken van: mindig tudjuk, mit mire és hogyan használhatunk!

És ne felejtsük el azt sem, hogy a fertőtlenítőszerek csak ott hatnak, ahova felvittük őket: ha a fertőtlenítőszer hatóanyagai nem mindenhova jutnak el (gyakori hiba üreges tárgyak, felületek esetében), akkor előfordulhat, hogy sehol sem érjük el a kívánt eredményt.

Gyakorta elfelejtjük a dátumot is. Persze, nem kell szentírásnak venni, a legtöbben megesszük a lejárt joghurtot is, de a fertőtlenítés esetében tudnunk kell, hogy ha egy termék lejárt, a fertőtlenítő hatás már nem biztos.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ is felhívja a figyelmet egy nagyon fontos alapszabályra: „A fertőtlenítőszerek csak akkor működnek megfelelő hatékonysággal, ha a termékek címkéjén vagy felhasználási útmutatójában előírt behatási időn keresztül és a megfelelő töménységben alkalmazzuk. A behatási idő azt jelenti, hogy mennyi idő után fejti ki a fertőtlenítőszer a hatását,

túl rövid ideig alkalmazva megmaradhatnak kórokozók a fertőtleníteni kívánt területen.

A megfelelő hígítás nem csak a kórokozók elpusztítása szempontjából lényeges: a túl tömény fertőtlenítő bizonyos esetekben akár a felület felmaródását is eredményezheti, túl hígan alkalmazva pedig nem lesz megfelelő hatékonyságú”.

A természetbarát változat

Természetesen továbbra is tartom abbéli nézetemet, hogy a környezettudatosság és felelős gondolkodás a takarítás és higiénia területein is fontos feladatunk, és magam is az öko-megoldások híve vagyok. Ugyanakkor vannak azok az esetek, amikor úgy gondolom, hogy jobb egy „nem oda illőt” lépni, mint orra bukni az úton. Aki súlyos betegséggel küzd, vagy egészségügyi-, illetve nevelési intézményben dolgozik, az pontosan tudja, hogy eljöhet az a helyzet, amikor elő kell venni a nehéztüzérséget. Bármennyire is fáj a felelős gondolkodásunknak… 

Viszont sok esetben nincs szükség ilyen szerekre, és a környezetbarát változatokban is bízhatunk. Sőt, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) 2021-es összefoglalója behatóan foglalkozik a fertőtlenítéssel, és arra figyelmeztet, hogy nem érdemes indokolatlanul fertőtleníteni. Az összegzés szerint „az antibakteriális és fertőtlenítő szerek nagyon széleskörű és aktív használatával éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk: könnyebben leszünk betegek. Használatuk hatására valóban elpusztul a baktériumok egy része – beleértve a hasznos baktériumokat is –, a maradék viszont felveszi a harcot a szerek ellen, és olyan törzsek alakulnak ki, amelyek rezisztensek lesznek az antibiotikumra is, ami a WHO szerint már világméretű probléma”.

A TVE szerint a túlzott fertőtlenítés miatt lecsökken azoknak a mikrobáknak a száma, amelyek eredetileg az immunrendszert hivatottak támogatni, és ilyenkor előfordulhat az is, hogy olyan allergénekre adunk allergiás reakciót, amire egyébként nem lennénk érzékenyek.

Az átfogó vizsgálaton alapuló tanulmányban megállapítást nyert, hogy

a húsz százalékos étkezési ecet gyakorlatilag tökéletesen fertőtlenít,

így nincs szükség más, környezetre és emberi egészségre veszélyes anyagokat tartalmazó vegyszerek használatára a sikeres fertőtlenítéshez.

Ráadásul egy későbbi TVE-s teszten – amikor a behatási időt vizsgálták – szintén jól teljesített a húsz százalékos étkezési ecet: az adott vizsgálati körülmények között öt perc behatási idő után rendelkezett baktériumölő hatással, és egy perc behatási idő után rendelkezett gombaölő hatással. 

A vizsgálatok tehát azt mutatják, hogy nem feltétlenül kell a modern nehéztüzérség a sikeres fertőtlenítéshez, az ecettel önmagában is sokat tehetünk az ügy érdekében. Persze közel sem mindegy, hogy milyen felületről beszélünk, és milyen más kritériumoknak kell megfelelnünk.

Egy azonban biztos: ha tisztában vagyunk a fertőtlenítés folyamatának apró titkaival, és azzal a pár alapszabállyal, amit mindenképpen be kell tartanunk, akkor nagy eséllyel nyert ügyünk lesz.