Fények, memók és a többi: egy demenciabarát lakás 8 ismérve

1. MEMÓK

Nagyon fontos, hogy a különféle memória-problémákra felkészülve (amelyek sajnos gyakran inkább a rövid távú, mint a hosszú távú memóriát érintik), a lakásban ún. memó táblákat szereljünk, amelyek tartalmazzák a legfontosabb napi és heti feladatainkat. Így, ha az ember véletlenül elfeledkezik valamely apróbb vagy nagyobb tennivalójáról, van esély arra, hogy mégsem mulassza el: a táblára tekintve eszébe jut majd az adott dolog. Ezek a táblák lehetnek egyszerű faliújságok is, amelyekre papírokat helyezünk rajzszöggel, de akár mágnestáblákat is lehet használnunk. Súlyosabb demencia esetén nem szégyen a legfontosabb tárgyakra, például az ajtókra is papírokat helyezni, azok nevével, esetleg funkciójával.

2. FÉNY- ÉS HANGBEÁLLÍTÁSOK

Nagyon fontos a lakás megfelelő fény- és zajszintje. A demenciában nem egyszer jelentkező látásproblémák miatt rendkívül fontos, hogy a lakás tárgyai megfelelő fényerőben látszódjanak és jól elkülönüljenek az ott mozgó ember számára. Ezzel együtt a demencia kezdeti stádiumában gyakran megfigyelhető a zajokra való fokozott érzékenység, így mindenképpen érdemes csökkenteni a hangforrások számát. A demenciában szenvedő embernek rendkívül fontos a megfelelően mély és rendszeres alvás és pihenés is, így ebből a szempontból is nagyon fontos az, hogy kiküszöböljük a zavaró hanghatásokat.

3. MEGFELELŐ ESZKÖZÖK

Léteznek kifejezetten demenciabarát digitális eszközök. Ilyenek azok a telefonok, amelyeken emlékeztetők állíthatók be, de ilyen egy nagyképernyős digitális óra is, amely a lakás minden pontjáról látható. Szintén érdemes egy olyan telefont beszerezni, amelyen úgynevezett vészgomb van (ez leggyakrabban a telefon hátoldalán egy kifejezetten nagy piros gomb). Ezt megnyomván azt a hozzátartozót vagy egészségügyi szakembert hívhatjuk, akit előre beállítottunk.

4. CÍMKÉS VILÁG

Az első diagnózis után a szakemberek – nagyon helyesen – intenek minket a megfelelő táplálkozásra. Azonban előfordulhat, hogy a demens nem emlékszik arra, hogy aznap vagy az előző napokban mit fogyasztott el, illetve az is előfordulhat, hogy nem ismeri fel az ételek szavatossági állapotát. Sőt: súlyos esetekben magukat az ételeket sem mindig ismeri fel. Mindezért célszerű különféle színű ételtartókat alkalmazni, s nem szégyen ezeket cédulákkal ellátni, amelyekre ráírjuk, mikor készült, s milyen étel van a dobozban. Így mindig pontosan tudható, hogy mit fogyaszthatunk még el, s mi az, amit már ki kell dobnunk.

5. SEMMI SZÉTSZÓRTSÁG

Meg kell oldani a lakás állandó takarítását, nemcsak azért, mert a belélegzett por roncsolja a szervezetünket, hanem elsősorban azért, mert a földön maradt tárgyak az esések veszélyét hordozzák magukban, az amúgy is gyakran koordinációs zavarokkal küzdő embereknél. Egy-egy elszórt tárgy egyéb zavart is okozhat: váratlanul előkerülve előfordulhat, hogy a demens nem ismeri fel őket vagy hirtelen nem ugrik be azok funkciója, s ez különféle zavarokat, félreértéseket okozhat.

6. SZÍNEZD ÚJRA

Bármilyen furcsának is hangzik elsőre, de a lakás bútorai, ajtajai, ablakai, padlója nem árt, ha a közvetlen környezettől eltérő színekkel vagy legalább színárnyalatokkal rendelkeznek. Így ezek azonosítása, például az ajtókon való könnyebb kilépés sokkal könnyebbé válhat.

7. JELZŐSZERKEZETEK

Nagyon fontosak a különféle digitális érzékelőeszközök. Érdemes a lakásban füstjelzőt és szénmonoxid-mérőt felszerelni, hiszen nem egyszer előfordul a nem demensekkel is, hogy valamilyen eszközt „nyitva hagyunk”, mondjuk egy gázt, miután levettük róla az ételt, s ebből adódhatnak súlyosabb problémák. Egyre több településen alakítanak ki ezzel együtt az önkormányzatok jelzőrendszereket, amely törekvéseket nem lehet eléggé elismernünk. Az lenne a helyes, ha Magyarországon minden településen, minden ötven év feletti lakásában lenne ilyen jelzőgomb, amelyet megnyomva azonnal érkezhet a segítség.

8. OKOS DÍSZÍTÉS

A falakon szereplő díszítő elemeket – képeket, festményeket fotókat – is lehet a demencia lassításának szolgálatába állítani. Nemcsak azzal, hogy a falakon a képek harmóniát és nyugalmat árasztanak, de akár azzal is, hogy a hozzá legközelebb álló családtagok képeit elhelyezzük a falakon, ezzel is erősítve a beteg biztonságtudatát. A tárgyakra és felületekre helyezett képek enyhébben utalhatnak azok funkciójára is, így a demenciában szenvedő sem érzi túl direktnek az utalást a tárgy funkciójára.

Amennyiben ezeket az alappontokat betartjuk, lakásunk demenciabaráttá válik, s azt vesszük észre, hogy a súlyos betegségben szenvedőnek könnyebb és nyugodtabb lesz az élete. Ez pedig a legfontosabb cél!