Otthon

Felesleges szemétből lesz a lakás dísze: dekortippek a kerti hulladék felhasználására

A tavaszt idéző téli napokon már a türelmetlen kertbarátok kezében csattog a metszőolló. Gyűlik halomban az ág, a rőzse, a szőlővenyige, és ott a nagy dilemma, hogy mi is legyen velük? Ezek a földi javak közé tartoznak, kidobni, eltüzelni vétek lenne őket. Inkább használd fel dekorációnak!

Vesszőket elégetni nemcsak hogy vétek, már a rendelet is tiltja. De a patakba bedobálni, kivinni a rétre, vagy műanyag zsákba gyömöszölve várni vele a zöldhulladék-elszállítást sem a jó megoldás. A „zöldhulladék” szó amúgy is megérne egy külön misét… Annyi jóra lehet használni azt a „hulladékot”! Például akinek van fatüzelésű kályhája, kandallója, szépen ládákba rakva gyűjtögeti a begyújtáshoz, de a nyári bográcsolásnál is nagy hasznát vehetjük a venyigéknek. (Talán ez többeknek teljesen magától értetődő, de tapasztalatom szerint, akik nemrég cserélték fel a várost a vidéki életre, nem mindig gondolnak bele.)

Ám ezek a vesszők kitűnőek ahhoz is, hogy egyszerű és természetes díszek készüljenek belőlük, akár a lakásba, akár kültérre, de még ajándékba is.

A hosszú vesszők, indák, amelyeket a szőlőről, vadszőlőről, lila akácról, iszalagról vágunk le, ilyenkor könnyen alakíthatók. Legegyszerűbben koszorút, gömböt formálhatunk belőlük. Aki biztosra akar menni, a koszorúhoz az első ágakat alakítsa a megfelelő méretűre, dróttal erősítse össze őket, majd ebbe kell belefonni szorosabban vagy lazábban, kinek, hogy tetszik, a további vesszőket. Az első vessző köré szépen tekerjük a következőt, ameddig tart, majd fogjunk egy újabbat, a végét szorítsuk a két, már összefont közé, és tekerjük, fűzzük újra. Az indákból font koszorúk készítésére hamar rá lehet kapni, mert gyorsan, gyönyörű eredménnyel kecsegtet!

 
Szőlővessző-koszorú // Fotó: Rózsakunyhó

Érdemes kipróbálni hosszú nyírfavesszőkkel is, amelyek finom hajtásai játékos tömörséget kölcsönöznek az alkotásnak. A kész koszorúkat ajtó- vagy ablakdísznek, húsvéti „fészeknek”, később adventi- vagy kegyeleti koszorú alapjának használhatjuk fel. 

A különböző méretű gömbök is a koszorúhoz hasonlóan készülnek el, csak 3D-ben. Az első, vékonyabb indát kezdjük el összetekerni, gubancolni, mintha egy gombócba gyűrnénk, majd ahogy növekszik, úgy tekerjük, fűzzük össze a vesszőket, az újabbakat az előzőekbe fonva. A maroknyitól az egyméteres átmérőjűig, csak kedvünk és a vessző mennyisége határozza meg, mekkora gömb lesz a végeredmény. Ezeket magukban kerti dekorációként tehetjük egy-egy ágyásba, nagyobb füves területre, a kisebbek cserépre ültetve, zöld ágakkal, termésekkel dekorálva dobhatják fel a látványt.

 
Vadszőlő gömb a kertben // Fotó: Rózsakunyhó

A gyümölcsfákról vágott kisebb ágacskák felhasználásával készíthetünk kedves ajtó- vagy ablakdíszt. A kívánt méretűre vágott ágakat kötözzük össze erősen. Színes spárgával vagy rafiával már színt és stílust is tudunk adni a kompozíciónak! A felső részére kerülhet az függesztéshez alkalmas szalag, a kis „ablakot” pedig kedvünk szerint tovább dekorálhatjuk. A tavaszt idéző munkákhoz jól illenek a kis toll-madarak, pillangók.

Szintén kis gyümölcságak alkotják a természetes „vázát”. Válasszunk egy egyszerű poharat vagy üres konzervdobozt. Vágjuk az ágakat a megfelelő hosszúságúra, és ragasszuk őket egymás mellé olyan hosszú spárgára vagy szalagra, ami körbeéri. Ha elkészült, több szál összefogott spárgával kössük a pohár vagy doboz köré. Az elkészült edény vázaként, ceruzatartóként, virágtartóként pompásan illik a natúr miliőbe.

 
Vessző váza // Fotó: Rózsakunyhó
 

A cserjék közt több olyat találunk, amelyek színes vesszőikkel is díszítenek, ilyen például a som, amelynek vörös és sárga vesszejű fajtái kedveltek. Ez utóbbinak levágott vesszőiből készült az ajtónk mellett álló kis „virág”, amelyre az unokahúgom biggyesztett egy pici pillangót. A vesszők végeit erősen összedrótozva formálódnak a szirmok, amelyekből aztán összeáll egy pompás fantázia-virág. Lehet szabályos, vagy aszimmetrikus formát kialakítani – én jobban szeretek a természethez közeli, nem teljesen szabályos formákkal játszani.

 
Somágakból virágok // Fotó: Rózsakunyhó
 

Szárnyaló fantáziával és kreatív kezekkel a kincsesládában elrejtett kosarakat, tálakat is átváltoztathatjuk teljesen egyedivé, új szerepet adhatunk az ősszel gyűjtött terméseknek, kallódó kellékeknek.

 
Őszi kincsekkel // Fotó: Rózsakunyhó

Csak néhány ötletet szerettem volna adni ahhoz, hogy a kertben fellelhető „zöldhulladékból” mennyi mindent lehet készíteni – de a lehetőségek tárháza végtelen. A tavaszi szél érkezésével talán mindenkinél feléled az alkotó kedv is, és miközben a fákat termőre metszi, megregulázza a vadszőlőt, egyben csodás alkotásokkal is meglepi környezetét. Kíváncsian várom az eredményeket!

 

Már követem az oldalt

X