Boldoggá tehet a tökéletlenség is: mesterünk, a japán wabi sabi

Mit látnak a japán emberek egy egyenetlenül megmunkált agyagedényben vagy egy régi, patinás bútordarabban? Talán ugyanazt, amit mi is érezhetünk, ha egy megsárgult, törött gerincű antikvár könyvet veszünk a kezünkbe, vagy ha egy múzeum több száz éves kiállítási tárgyát simítjuk végig gondolatban:

a tárgynak története van, suttog, beszél hozzánk.

Egyenetlen az agyagedény? Wabi sabi – mondja a japán, ám mégsem szabad leragadni a felszínt érintő tulajdonságoknál, mert a wabi sabi sokkal több egy esztétikai koncepciónál. Olyan értékrendről van szó, amely mélyen gyökerezik a japán emberek kultúrájában.

A szavakba nehezen önthető filozófia

A wabi sabi a kínai Szung-dinasztia (960-1279) idején a taoizmusból indult ki, majd a zen buddhizmus elterjedésével fejlődött tovább. Eredetileg a megbecsülés szigorú, de visszafogott formájának tekintették.

A híres japán teaszertartások változása fontos szerepet játszott a formálódásában a 16. században: Szen no Rikjú japán teamester kezdte el az egyszerű, helyben készült teás edényeket előnyben részesíteni a drága, díszes kínai edényekkel szemben. 

A wabi sabi filozófiájáról olvasva az az érzésünk, hogy a japánok sem igazán tudják szavakba önteni, mi is pontosan a wabi sabi. Marcel Theroux brit író, amikor 2009-ben, egy BBC dokumentumfilm keretében a nyomába indult Japánt bejárva, a film elején járókelőket kért meg arra, hogy magyarázzák el, mi ez pontosan – a legtöbben képtelenek voltak rá. Hát az a wabi sabi – sokszor a válasz ez volt a válasz.

Beth Kempton Wabi sabi – Útmutató a belső békéhez című könyvében azt írja, hogy a wabi sabi a gyökere a japánok esztétikai érzékének és szelíd természetének. Olyan világnézetről van szó, amely irányítja a hétköznapi életet, mégis ritkán beszélnek róla. Hatása mindenütt jelen van, és mégsem jelenik meg sehol: a wabi sabit nem lehet látni. Lenyűgöző rejtélyként beszél róla, amely hatalmas bölcsességet ígér azoknak, akik eléggé befogadóak és nyitottak.

Wabi és sabi

Ha a kifejezés szavait boncolgatjuk, akkor a wabi (侘) az egyszerűségre, az alázatra, illetve a dolgok természetességében rejlő rusztikus szépségre utal. A sabi  (寂) az idő múlásával és a tárgyakon kialakuló patinával kapcsolatos. Azt a felfogást tükrözi, hogy a dolgok érdekesebbé és szebbé válnak, ahogy történetük lesz, és a használat jelei mutatkoznak rajtuk.

A wabi sabi szavak együtt az élet egyszerű és mulandó aspektusainak megbecsülésére utalnak. Olyan értékrendet képvisel a kifejezés, amely

elismeri a tárgyak és tapasztalatok egyediségét.

Arra ösztönzi az embereket, hogy találják meg a szépséget a tökéletlen, a szabálytalan és a múló pillanatokban. A wabi sabi a japán művészet, építészet, design, sőt a mindennapi élet különböző területein, például a teaszertartásokban, a képzőművészetben és a kerttervezésben is megjelenik.

Wabi sabi a kézművességben és a kertészkedésben

A japán kortárs kézműves mester, Kazunori Hamana többek között agyagedényeket készít, amelyeket a wabi sabi gondolatisága ihlet. Ő azt mondja, hogy az agyagedény maga az ember és a természet közötti szoros kapcsolat produktuma, egy természetes anyag, amelyet az ember megformál. A wabi sabi filozófiája szerint el kell fogadni, hogy a természet állandóan változik, ettől fogva semmi sem befejezett. Hagyni kell, hogy a természet szabadon lépjen kölcsönhatásba az ember által készített tárgyakkal. Az eredmény: egy csömpe bögre, egy egyenetlen és rusztikus mintázatú edény, amely azonban a wabi sabi szerint a maga tökéletlenségében csodálatos.

Ha a kerttervezésen keresztül szeretnénk a gondolatiságot megérteni, akkor a wabi sabi kertészkedés például azt teszi lehetővé, hogy felfedezzük, milyen különleges módon változtatja meg a természet az ember alkotta tárgyakat és tájakat. A wabi sabi szellemiségében épülő kert a természetes és az ember alkotta elemeket úgy foglalja magába, hogy a látogatók értékelni tudják szerény és tökéletlen formáikat. Ez jellemzően nemcsak növények ültetését jelenti, hanem kövek és az időjárás által megmunkált, mesterséges tárgyak elhelyezését is.

FOTÓ: Dennis Bratland/Wikimedia

A wabi sabi szellemisége

Mivel a wabi sabi arra ösztönöz, hogy fogadjuk el a tárgyak és az élet eredendő hibáit és különlegességét, a szemléletmód Japánon kívül is visszhangra talált azok körében, akik a tudatosságra törekednek. Ám amíg Japánban a wabi sabi egy mindenre kiható filozófia, addig nyugaton stílusként terjedt el. A wabi sabi stílusú tárgyakra jellemző az egyszerűség, a rusztikus jegyek, a természetesség és az aszimmetrikus tökéletlenség.

Mert mit is értünk tökéletes alatt a nyugati kultúrákban? Hibátlanságot és a tévedhetetlenséget. Tökéletes nyaralást szeretnénk tervezni a párunkkal, tökéletes dolgozatot szeretnénk írni, tökéletes vacsorát akarunk készíteni a vendégeinknek. Ez az eszmény nemcsak elérhetetlen, de iszonyú erőfeszítésekkel jár, és a wabi sabi filozófia szerint téves normákat is teremt. Hisz bármi is emelkedjen a tökéletesség magasságába, onnan már csak lefelé vezet út, és ennek a ténye folyamatos nyomást helyez arra, aki a terhet viseli.

A wabi sabi koncepciója egy olyan perspektívát kínál, amely segít megküzdeni ezzel a problémával. Felismeri, hogy minden állandó változásban van. A tökéletesség elérése és fenntartása mesterséges, és a törekvés elkerülhetetlenül elégedetlenséghez vezet.

Ehelyett a tökéletlenség elfogadása, sőt ünneplése megszabadíthat ettől a belső feszültségtől.

A wabi sabi szellemiségében készült tárgyakat, tereket nem úgy kell elképzelni, hogy vacak minőségűek vagy rendezetlen kinézetűek, és az is nagyon fontos: nem lehet valamit wabi sabivá tenni. Csak természetes módon válhat azzá, az élet változása során járja be a maga rendeltetésszerű útját.

Hisz „minden nap jó nap” – tartja a zen buddhista mondás.