Érezzük, nyilván érezzük, hogy az életünk felgyorsult, és a digitális technológia eszközei révén sokfelől bombáznak az ingerek, illetve az app-értesítések. Olyan ez, mint a vízben fővő béka esete, lassan alakult ki ez a helyzet, és nem vesszük észre, mekkora a kontraszt a mostani hétköznapok, illetve a régebbi idők között. Csak akkor derül ez ki, ha valami nem mindennapi történik. Az én esetemben ez egy könyv volt: méghozzá a Tüskevár.
Az olívaolaj fenséges ízt ad a salátáknak, és azt is tudjuk már, hogy egészségesebb, mint sok más zsiradék. Valójában még ennél is több lehetőséget rejt: univerzális csodaszerként tekintenek rá azokban az országokban, ahol az olajfa megterem. A kutatások szerint csökkenti a különböző krónikus betegséggel kapcsolatos korai halálozást.
Soha nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a reggeliknek egészen addig, amíg Törökországba nem költöztem. Itt ugyanis a közösségi eseménynek számító hétvégi reggelizés nemcsak arra tanított meg, hogyan lehet ráérősen gyűjteni a kulináris élményeket, de arra is, hogyan legyek jelen a pillanatban.
Mikrobiom-bél-agy-tengely, bél-mikrobióta, bél-mikrobiom – bármilyen összefüggésben is hallottunk már róla, a bélrendszerben lakozó ökoszisztémát egyre több helyen említik úgy, hogy ez lehet az ember második agya. Azt már régóta tudjuk, hogy a bélrendszerünk egészséges működése nagyon sok mindent befolyásol a szervezetünkben. Ám a jelenleg is zajló kutatások újabb és újabb eredményei arra engednek következtetni, hogy sokkal gondosabban kellene bánni a bélflóránkkal, mint ahogy eddig tettük.
Nem mindig jön ki úgy a lépés, hogy legyen időnk az edzésre. Az is lehet, hogy egészségügyi oka van, amiért nem végezhetünk megterhelő fizikai aktivitást. A University of Sydney új kutatása szerint napi három-négy, egyperces, intenzív aktivitás is nagymértékben csökkentheti az idő előtti halálozás kockázatát, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében.
A világ egyre melegebb, és a túléléshez hűtésre van szükségünk. A különböző hűtési eszközök azonban rengeteg energiát fogyasztanak, és olyan üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, amelyek súlyosbítják az éghajlatváltozást. Miképpen biztosíthatunk fenntartható hűtést mindenki számára anélkül, hogy károsítanánk a bolygót?
Lupui Iza nevével már biztosan találkozott az, akit inzulinrezisztenciával, esetleg policisztás ovárium szindrómával (PCOS) diagnosztizáltak, és a világhálón próbált az állapotáról információkat keresni. 2014-ben indította el 160 gramm című blogját, ahol érintettként osztotta meg nehézségeit és eredményeit, azóta pedig már életmódmentorként is segíti a hozzá fordulókat. Tapasztalataiból az derül ki, hogy sokan máris betegek lehetnek, csak nem törődnek a tüneteikkel, az életmódunkból pedig szinte biztosan következik számos krónikus betegség kialakulása. Mégis kockáztatunk, nap mint nap.
Cseke Lilla neve ismerősen csenghet azoknak, akik egy kicsit is belelátnak a magyar futóvilágba. Lilla fantasztikus sporteredményeket tudhat magáénak: többek között hatszoros magyar bajnok, két évben is az év ultrafutójának választották, és 2022-ben új pályacsúcsot felállítva nyerte meg az Ultrabalatont. Emellett rendszeresen önkénteskedik, szervez jótékonysági megmozdulásokat és a közösségi felületein is igyekszik motiválni az embereket, hogy adakozzanak. Idővel pedig életében a jótékonyság és a futás teljesen összefonódott – erről beszélgettünk vele.
Egyre erősebb az a kulturális trend, amely megkérdőjelezi az alkoholfogyasztással kapcsolatos társadalmi normákat, ugyanis ezek gyakran ivásra ösztönzik, netán arra kényszerítik az egyént. A Sober Curious néven elterjedt mozgalom arra igyekszik rámutatni, hogy az alkoholfogyasztás nem szükséges velejárója a szociális életnek, anélkül is lehet szórakozni, teljes életet élni.
Dr. Szabados Kingával mintegy két évvel ezelőtt találkoztam először, amikor az ÉtelMentő – Ne etesd a szemetest közösségi platform életre hívójaként gőzerővel dolgozott a mozgalom elterjesztésén. Immár huszonkét településen van csoportjuk a közösségi médiában, ahol fel lehet ajánlani, illetve el lehet fogadni a felesleges vagy megmaradt élelmiszert. Próbáljátok ki ti is!
Mindannyian keressük a belső békét, ki tudatosan, ki kevésbé. Számtalan filozófiát, módszert segítségül lehet már hívni, hogy megleljük, dolgozhatunk önmagunkon és alakíthatjuk a környezetünket is. A japán kultúrába mélyen beleágyazva is létezik egy gondolatiság, amelyet wabi sabi néven ismerünk. Bár sokan a szabálytalan japán teáscsészékkel vagy egy minimalista kertdizájnnal azonosítják, végső soron éppen a belső béke elérése a célja.
Gede Emese és Hartmann András évek óta a digitális nomádok hétköznapjait élik – éppen Olaszországban értük őket utol. Fejenként egyetlen hátizsákba sűrített ingóságaikkal járják a világot, és elmondásuk szerint soha ilyen szabadok nem voltak. Mindketten online dolgoznak a saját vállalkozásukban, emellett Emese grafikusként, András pedig pályázatíróként és kutatóként is tevékenykedik. Mindehhez csak egy-egy laptop és internetelérés szükséges, de vajon hogyan lehet a folyamatos mozgásban megtalálni az állandóságot?
