„A sokk helyét lassan a düh és a gyász veszi át” – Törökországban élő szerzőnk a földrengésről

Amikor ezeket a sorokat írom, ötvenhat óra telt el a február 6-i, első törökországi földrengés óta. Az ország mély letargiában gyászol, megrendülten figyeljük a híradásokat az egyre növekvő áldozatok számáról. Még mindig vannak túlélők, még mindig jönnek a jó hírek, amikor egy-egy gyermeket húznak ki a romok alól. A világ minden pontjáról érkeztek mentőcsapatok, Magyarország is segíti a helyiek munkáját.

A mama „forrása” hozzájárul ahhoz, hogy a feleség „zamatossá” váljon, avagy teakultúra Törökországban

Itt, Törökországban nem múlik el úgy nap egy átlagos helyi életében, hogy ne inna meg egy-két pohárka teát. Még nyáron is, a legnagyobb melegben. A tea szerves része a kultúrának, a vendéglátásnak, fontos társadalmi összetartó erő, hisz a tea mindig jó apropó, hogy el lehessen valakivel tölteni egy kis időt. Nem véletlen, hogy Törökország teafogyasztó nagyhatalomnak számít.

Sírásmeghallgatás és páros meghallgatás, ezek a szülők csodafegyverei – interjú Fülöp Hajnalka digitális andragógussal

Élénken él az emlékezetemben egy beszélgetés a pandémia előtti időszakból, amikor az volt a téma, vajon mennyi időt szabadna a gyerekeknek engedni a kütyüzésre. A beszélgetőtársak gyerekei akkor voltak tíz év körüliek, és a magam hét év körüli gyerekével elképedtem, milyen sok időt engednek nekik. A témát ők végül azzal zárták: várjuk ki a végét, ha nagyobb lesz a gyerek, nem lehet ezt a folyamatot megállítani. Igazuk volt, ráadásul a lezárások tovább növelték a naponta képernyő előtt töltött időt. Hogyan kellene kezelnünk ezt a helyzetet? Fülöp Hajnalka digitális andragógussal, a Tudatos Digitális Szülő program alapítójával beszélgettünk, aki öt gyermek édesanyjaként maga is aktív résztvevője a jelenségnek.

Hány órát mozogjon a gyerek, hogy ne hízzon el? – Egy finn kutatás megmondja

A Helsinki Egyetem azt vizsgálta, van-e kapcsolat a kisiskolás korú gyermekek digitális médiahasználata és a későbbi, kamaszkori elhízás megnövekedett kockázata között. A választ mindannyian sejthetjük, de most az is kiderült, hogy mennyi aktivitás tudja (némiképp) ellensúlyozni a képernyő előtt töltött időt.

Akár 50 éve minden áldott nap kimennek futni: ők a streak futók

Őrületes futóteljesítményeket gyűjt egy oldal, ahol a teljesítmény nem abban rejlik, hogy az emberek mennyit futnak le egyszerre vagy mennyire gyorsak. Inkább abban, hogy minden áldott nap kimennek, és futnak minimum egy mérföldet. A listavezetők több mint 50 éve, megszakítás nélkül kocognak esőben, hóban, szélben, még betegség alatt is.

Piros bugyi, összetört gránátalma – újévi szerencsehozó praktikák Törökországban

Bár Törökországban hivatalosan nem ünneplik a karácsonyt, a nagyobb városok egy része mégis ünnepi díszbe borul az év vége közeledtével. Fényfüzérek villognak az üzletekben, és sok helyen feldíszített fenyőfával, hóemberrel, Mikulással is lehet találkozni. Ráadásul ilyenkor minden butikban előtérbe kerülnek a piros fehérneműk, ugyanis egyre jobban terjed a szokás, miszerint Szilveszter éjjelén ezt kell viselni: akkor szerencsés lesz az új év.

Tényleg naponta kell fürdenünk?

A többség biztosan azt válaszolja, hogy igen, és én sem tudok elvonatkoztatni attól, amihez hozzászoktam. Számunkra a mindennapi tusolás a természetes, és úgy neveljük a gyerekeinket, hogy nem illik a tiszta ágyba mosdatlanul befeküdni. Az embernek egy idő után annyira részévé válik ez, hogy koszosnak érzi magát nélküle akkor is, ha egyébként semmi oka rá. A világ egy részén egyáltalán nem ez a jellemző, még akkor sem, ha elegendő víz áll a rendelkezésükre. De mit mond a tudomány?

Macera, ami megtérül: ilyen egy hagyományos török olajbogyószüret

Ahogy közeledünk a novemberhez, egyre több törökországi piacon jelenik meg a nyers olajbogyó, amit  megvásárolva saját magunk is tartósíthatunk. Azt tudtad, hogy mind a fekete, mind a zöld olajbogyót ugyanarról a fáról szüretelik le? A különbség a szüretelés időpontja és a tartósítás módja között van. 

Már követem az oldalt

X