A plogging kifejezés a svéd plocka upp és jogging szavak összevonásából született, amely annyit tesz, mint „felvenni és kocogni”. A 2016-ban indult mozgalom nemcsak a sportolókat vonzza, de azokat is, akik aktív környezetvédőként próbálnak tenni a bolygónkért.
A plogging atyja a svéd Erik Ahlström. Elmondása szerint úgy kezdődött minden, hogy sok távol töltött év után visszaköltözött Stockholmba, és megdöbbent, mennyi szemét található az utak mentén. Hetek teltek el, de a hulladék továbbra is ott hevert az útvonalon, amelyet munkába járva használt. Egy nap betelt a pohár, fogta magát, és elindult, hogy összegyűjtse a szemetet. A hulladékgyűjtésből szokás lett, és beépítette azt futóedzéseibe: zsákokat vitt magával, és kocogás közben összeszedte az útjába kerülő szemetet is.
A környezetében élők is elkezdtek csatlakozni a szemétszedő futásokhoz, és a közösségi megmozdulások nagyon gyorsan hivatalos rendezvényekké nőtték ki magukat Svédország területén. A közösségi médiának és a hashtageknek köszönhetően a mozgalom futótűzként kezdett terjedni a világban, ma már Ecuadortól Thaiföldig számtalan országnak van helyi plogging közössége.
A plogging hatása a szervezetünkre
A plogging sokkal komplexebben megmozgatja a testet, mint a futás, hiszen menet közben meg kell állni, lehajolni, majd továbbindulni. Ahlström szerint – félóra plogging alatt akár 288 kalóriát is el lehet égetni, míg sima kocogással csak 235-öt. Az alacsony intenzitásúnak mondható plogging tevékenységet általában egy órásra tervezik, és nemcsak a környezetnek, valamint a fizikai állóképességnek teszünk jót vele, de szellemileg is felfrissülhetünk.
Ma már tanulmányok hada foglalkozik azzal, hogy a természetben eltöltött idő jótékonyan hat a mentális egészségünkre, ráadásul úgy tűnik, hogy a közösséggel együtt végzett testmozgás még jobban feltölti az embert lelkileg.
Irány ploggingolni!
Svédországban a ploggingolás általában közösségi esemény, és baráti társaságok, futóközösségek együtt indulnak, hogy megtisztítsanak egy adott területet az eldobált hulladéktól. Magyarországon a Hulladékvadász.hu Facebook-csoportját vagy a Plogging Hungary-t érdemes követni, ha szeretnénk közösségi akciókhoz csatlakozni.
Ahogyan a futáshoz, ehhez sem kell sok minden: egy pár jó futócipő, egy pár vastagabb anyagból készült kesztyű és egy vagy kettő, közepes méretű zsák lesz csak társunk az úton. Utóbbi kétzacskós módszer azért jobb, mert segítségükkel rögtön szelektálhatjuk is a felszedett szemetet: külön gyűjtjük az újrahasznosítható műanyagot, és külön a kommunális hulladékot.
Néhány megszívlelendő tanács:
- Ha szemétszedéssel egybekötött kocogást tervezünk, érdemes akkorra időzíteni, amikor kevés ember látogatja az érintett területet.
- A szemétszedéshez a vastag anyagból készült kesztyű kötelező, hogy elkerüljük a sérüléseket és ne tegyük ki magunkat semmilyen fertőzésveszélynek!
- Az injekcióstűket és egyéb éles felületű tárgyakat nem szabad felvenni, mert sérülésveszélyesek futás közben.
- Amennyiben nagy mennyiségű vagy veszélyes hulladékot találunk, értesítsük róla a helyi hatóságot.
Menjünk bár ploggingolni csapattal vagy egyedül, garantáltan jó érzésekkel fogunk hazatérni. Nemcsak azért, mert kipipáltuk az adott napi testmozgást, hanem mert azért is tettünk valamit, hogy egy tisztább, élhetőbb környezetben tudjunk másnap felébredni.
Nyitókép: 123RF
