Otthon

A legmakacsabb lakótárs: a penész. Ismerd meg, hogy kiiktathasd!

Aligha van annál lehangolóbb, mint egy penészes otthonba belépni. Ennél már csak az lehet rosszabb, ha a saját lakásunkba fészkelte be magát a penész, és ontja magából a dohszagot, amit aztán viszünk magunkkal, bármerre járunk. Olyan rajtunk, mint valami bélyeg, pedig jó tudni, hogy a háztartások jelentős része küzd ideiglenesen a penésszel, vagy áll tartós hadviselésben azzal. A penész ugyanis bizonyos feltételek mellett mindenhol képes felütni a fejét...

Miért alakul ki penész a lakásban, és mit lehet tenni ellene?

Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, készítsünk magunknak egy penésztérképet: derítsük ki, mitől alakul ki penész a lakásban, és találjuk meg azokat a helyeket, ahol a leggyakrabban előfordul, ahol takarítás után is megjelenik. Ezek általában a sötét-nedves sarkok lehetnek: jellemzően a lakás északi fala és annak sarkai, esetleg az a fal, amely közvetlenül érintkezik a környezettel, vagyis a másik oldalról fűtetlen. De penészes lehet a konyha és a fürdőszoba is, hiszen mindkettő vizes, gőzös terület – vagyis olyan hely, ahol a meleg pára lecsapódhat a hideg falakon. 

A térkép azért lehet fontos, mert így képet kapunk arról, hogy melyek pontosan azok a felületek a lakásban, amelyek a gyenge szigetelés mellett penész-érzékenyek. Ha nagy felületekről van szó és visszatérő problémáról, akkor a lakáson belül megoldható praktikák mellett érdemes elgondolkodni a megfelelő szigeteléséről is, ez ugyanis alapjaiban szüntetheti meg a gondot, így végleges megoldást nyújthat. 

Ám nem csak a falak rossz szigetelése okozhat penésztelepet a sarkokban, a csempéken, a fúgák között, de az is, ha az otthon alapjának szigetelése hiányzik vagy gyenge, ilyenkor ugyanis alulról szivárog fel az a nedvesség, amelyre örömmel telepszik rá a penész.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél nedvesebb és sötétebb a helyiség, a penész annál életképesebb és virulóbb. 

Ahogy a rossz alap és szigetelés nélküli fal alulról és kívülről, úgy a szigetelés nélküli tető felülről tolhatja be a nedvességet a lakásba. A nagy beázások természetesen szembeötlőek, és a problémák megszüntetése a legtöbb esetben nem nagyon tűr halasztást, de a kevésbé látványos beszivárgó nedvesség is káros, csak éppen sunyi módon működik. Ilyenkor ugyanis az elfogadhatónál csak egy kicsivel több nedvesség kerül a belső térbe, és teszi pont annyival nyirkosabbá a levegőt és falakat, hogy a penész otthonra leljen. 

A penésztérkép elkészítése nagyon beszédes lehet, kiderülhet belőle akár az is, hogy a penész eredetét nem a mi lakásunkban kell keresni, hanem a szomszéd otthona (vagyis a közös fal) ázik.

Penészt csalogathat a rossz falfesték megválasztása is. Fontos a falak természetes szellőzésének biztosítása, és ha olyan festéket választunk, amely lemoshatóvá teszi a falat, kiemelten figyeljünk, mert

ha a fal szellőztetése sérül, gyakori vendég lesz a penész. 

A lakásunk szigetelés azonban lehet sok is. Például azokban az otthonokban, ahol az összes nyílászárót szinte tökéletesen záródó műanyag nyílászáróra cserélték legyenek óvatosak: az új nyílászárók fantasztikusak lehetnek a fűtésszámla szempontjából, mert valóban jól funkcionálnak, és nem engedik elszökni a hőt, ám ezzel a természetes szellőzést csorbítják! Az ilyen lakásokban is kialakulhat penész akkor, ha a lakók keveset szellőztetnek, viszont sokat főznek (gőzölnek), és nincs a lakásban páraelszívó. Vagyis bizonyos együttállások mellett a jó szigetelés is kedvezhet a penésznek. Ilyenkor érdemes ennek ismeretében változtatni szokásainkon, például beszerezni egy nagy teljesítményű páraelszívót, a mosógép mellé egy ruhaszárító gépet, esetleg ha módunk van rá, elkezdhetünk a lakás helyett szabad levegőn szárítani a ruhákat. És természetesen szellőztessünk olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehetséges, és igyekezzünk minél több természetes fényt engedni a lakásba, a napfény ugyanis természetes gombaölő hatással bír. 

Ha sikerült beazonosítani a penész kialakulásának okait és a penésztelepek helyét, akkor érdemes kalkulálni.

Mert talán a szigetelésre x ideig egyszerűen nem telik majd a családi költségvetésből, de akkor meg együtt kell élni a penésszel, ami nemcsak lehangoló, de hosszú távon egészségtelen, és jelentős anyagi kárral is járhat. Gondoljunk csak a ruhásszekrényekbe is bekúszó penészre, arra, amikor egy-egy szekrény szinte teljes tartalmát ki kell dobni, mert a penész okozta károkat, a gombafoltokat nagyon nehéz eltüntetni a szövetekről – az eredeti és sokszor méregdrága bőr holmikról nem is beszélve.

Rengeteg előrelátást és plusz munkát okoz a penész jelenléte, hiszen a ruhásszekrényeket sűrűn ki kell pakolni, gombaellenes szerekkel (akár teafaolajjal) átmosni, áttörölni, a ruhákat, cipőket napra kiakasztani, alaposan átszellőztetni – és még így is lehet, hogy dohos szagú ruhatárból kell öltözni és folyton résen lenni, hol, melyik féltett darabon ütötte fel a fejét a penész. Érdemes tehát olyan megoldást keresni, ami lehet, hogy nagyszabású, de végleg megoldja a problémát.

Ha erre nincs lehetőség, akkor marad a mindennapi küzdelem, amelynek alapja a gomba elpusztítása. Például ecettel. 

Az ecet ugyanis csodafegyver a penész ellen (is),

legyen szó akár a hűtőszekrényben elszaporodó penészről vagy a fürdőben tobzódó telepekről. Még a falak lemosásában is az egyik legfontosabb házi szer!

Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az ecetes penészirtás is csak tűzoltás – ideig-óráig hat, újra és újra meg kell ismételni, ha a lakás alapvető paraméterei nem nekünk, hanem a penésznek kedveznek.