Anyukák a ringben: őszintén a hozzátáplálásról és a mögötte húzódó küzdelmekről

Megosztó

Anyukák a ringben: őszintén a hozzátáplálásról és a mögötte húzódó küzdelmekről

Bio zöldségpüré? Tejmentes tápszer? Gluténmentes babakeksz? – nagyanyám ingatná a fejét, ha ezeket a sorokat olvasná. „Az én időmben nem vót’ még ilyen…” – mondaná. Most van. De biztosan kell is?   

Az ’50-es évek derekán kisded anyámat a házinéni egyszer megtömte levesben főtt galambhússal. Nagyanyám nem mert ellenszegülni a szúrós szemű öregasszonynak, így aztán órákig feszülten leste az alvó lányt, felébred-e, vagy csipkerózsa-álomba szenderül. Nem volt még tápszer, helyette anyatej híján pirított liszttel felfőzött, frissen fejt tehéntejet adott a mama anyánknak. Huszonpár évvel később jóanyám hígra főzött tejbegrízzel töltötte meg a nagylyukú cumisüveget, s ma is állítja, az sokkal jobb volt – mindenféle szempontból –, mint az akkor már divatosnak számító tejpótló tápszerek. Ugyanígy esküszik a gyenge csirkelevesben főtt krumpli-répa-borsó hármasra is, ami nem kis üvegekben érkezett a tanyára, hanem egyenesen a kertből és a tyúkudvarból. Egyszerűen, nagyszerűen.  

Ma se vége se hossza a polcoknak, amelyeken a babáknak szánt – szükséges vagy nem feltétlenül szükséges, de nagyon kényelmes – élelmiszerek és tápszerek sorakoznak az üzletekben. Melyiket válasszuk, ha az anyatej már nem elég? És ha választjuk, akkor milyen életkorban adjuk a babáknak?

Más szerepel a csomagoláson, mást mond gyerekorvos, a védőnő, a mama, a barátnők, az internet… Az egyik oldalon ott áll egy nagy táblázat, benne tudományos alapon, hónapokhoz kötötten kőbe vésve minden, amit ehet és amit nem a gyerek. A másik oldalon meg ott áll a tapasztat, a lehetőség, és nem utolsósorban a baba és a mama igénye. A kettő között pedig olykor nagy űr tátong, nem is beszélve arról, hogy a táplálkozástudományi nézetek évről évre változnak.   

Na de lássuk sorban azokat a kérdésköröket, amelyek éles vitát generálhatnak a hozzátáplálás témájában:  

  1. Kizárólag anyatej. De meddig?

A babák számára nincs egészségesebb az anyatejnél: ez a tézis megdönthetetlen. Mindig kéznél van, mindig megfelelő a hőmérséklete és mindig optimális arányban tartalmazza a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. Ma már a szigorúan háromóránkénti szoptatás hívei is elfogadják azt a nézetet, hogy az anyatej mennyiségére és a baba-mama kapcsolatra is pozitívan hat az igényszerinti szoptatás. Mert tény, sokan küzdenek azzal a problémával, hogy nincs belőle elég, vagy éppen egyáltalán nincs.

Az anyaság megélésével kapcsolatban nekem ez kardinális problémát jelentett, így hiába is akartam hat hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálni az elsőszülöttemet, nem sikerült. Előbb jött a tápszer, majd négy hónapos korban fokozatosan áttértem a házi gyümölcs- és zöldségpürékre a gyermekorvos tanácsára, aki a bukások – és a tápszerellenességem – miatt javasolta a szilárd táplálék korai bevezetését. A kisebbik fiamnál más volt a helyzet. Vele is viszonylag korán elkezdtem megismertetni az új ízeket, de mivel volt tej, ő visszautasítóbb volt e téren. Az eredmény az lett, hogy ma, jónéhány évvel később a nagyfiam megeszi a legtöbb zöldségfélét és imádja a gyümölcsöt, míg a kicsi húzza a száját és mindenben az édes ízt keresi. Persze, ez lehet családi vonás is,

de hiszek abban, hogy jó döntés volt korábban kezdeni a hozzátáplálást, mint később.
  1. Vizet adni a babának bűn?

Egy nagyon bölcs anyuka mondta ki ebben a kérdésben számomra a megoldást, amikor megkérdezte tőlem: te hogyan éreznéd magad, ha a nyári hőségben egész nap csak meleg tejet kapnál inni? Ha belegondolunk, teljesen igaza volt. Tudományosan nem bizonyított, hogy a babáknak szükségük van a tiszta vízre, én viszont vallom, jó alapokat teremtünk akkor, amikor csecsemőkorban megismertetjük őket a víz ízével, a vízivás szükségességével.

  1. Üveges bio vagy otthon főtt főzelék?

Nem ördögtől való egy bébiétel sem. Ismerek anyukát, aki csak ilyet adott a gyerekének, és ellenpéldaként olyat is, aki semmi pénzért sem tette volna ugyanezt. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mindkétszer belefért az időmbe a főzőcskézés. Nem éltem meg maceraként, hiszen magunknak is főztem, és szépen lassan beletanultam abba, hogyan lehet egyszerre több étkezésre való püré alapot elkészíteni úgy, hogy az színes, változatos és az igényeknek megfelelő legyen. Apró dobozokban fagyasztottam a párolt húsokat, szűrőn préseltem a kertben szedett borsót… Kezdetben nem sóztam, de anyatejjel sem hígítottam, majd fokozatosan áttértem arra, hogy a mi készülő ételünkből vegyek ki a fiúknak akkor, amikor még nem fűszereztem teljesen az ételt. Így igazodtak a család ízléséhez és nem volt gond elfogadtatni azt az ételt, ami később mindennapossá vált.

  1. Tehéntej vagy nem-tej?

Előbb a savanyú tejkészítmények, utána a nyers tej… ez az alapszabály. De mikor? És milyet? Mivel a legtöbb tézis amellett szól, hogy óvjuk a kicsiket a cukortól és az adalékoktól, ezért nálunk a natúr joghurtféleségek, majd sajtok jelentek meg először nyolc hónapos kor táján a hozzátáplálásban. Aztán pedig a házi tehéntej. Tudom, most sokan felkapják a fejüket, én viszont hittem nagyanyáink bölcsességében és nem bántam meg:

egyéves koruktól a fiúk rendszeren kaptak tejet, mindenféle formában.

Ma is megisszák, sőt a kecskesajtot és a joghurtot is szeretik, de ismerik a növényi tejeket is. Fő a változatosság, én vallom.

  1. Felvágott, csoki, pizza és egyéb nyalánkságok?

Ameddig a kicsi otthon van, egyszerű ezektől távol tartani. Amint azonban bekerül egy közösségbe, anya búcsút mondhat az élelmezésvezetői státuszának, ugyanis hiába kardoskodik amellett, hogy ne egyen a gyerek csokis kekszet és csak semmi virsli, könnyen érheti meglepetés. De mi a jobb? Mindent tiltani vagy mindent megengedni? Hiszem, hogy egyik sem. Nálunk volt és van csoki és kakaós csiga is. Néhanapján eszünk csipszet, és virslit is láttak már a gyerekeim. De mindent mértékkel fogyasztunk, és olyat, amiről tudjuk, honnan és miből származik – ez a jelszó. Mert fontosabbnak tartom, hogy megtanulják, főzni is, enni is jó. Rendszeresen, időt szánva rá. Ha ez sikerül, már célt értem.

Ajánljuk még: