Rossz lesz nekünk a 18 fokos iroda? Megkérdeztük az orvost!

Megosztó

Rossz lesz nekünk a 18 fokos iroda? Megkérdeztük az orvost!

Néhány napja beszédtéma, hogy a megemelkedett energiaárak miatti egyes munkahelyek nem tekerik 18 Celsius-foknál magasabbra az irodai termosztátot. Vajon lehetnek ennek egészségügyi következményei? Erről kérdeztük dr. Nagy Marcell igazságügyi foglalkozás-orvostan és munkahigiéné szakértőt.

Dolgoztam egyszer olyan egylégterű irodában, ahol a főnök kívánságára 18 fokra volt állítva nyáron a légkondi. Cseppet sem volt kellemes, rajta kívül senkinek nem tetszett ez, de kibírtuk a dolgot. Ki kellett bírnunk. Nekem elég volt egy vékonyabb pulóver, viszont volt olyan kollégám is, aki sálat tekert a nyaka köré. Ellenben azon a nyáron jóval több papírzsepi fogyott, mert ha nem is állandóan, de rendszeresen meg volt fázva valaki.

Hogy télen milyen a 18 fokos irodában ülni, arról nincs tapasztalatom. De az idei tél után elképzelhető, hogy sokunknak lesz. Az energiaárak magasak, a háború miatt egyre több helyen energiaválságról beszélnek, és Európa-szerte kérdéses, hogyan alakul az előttünk álló fűtésszezon. Hazánkban egyre többen, egyre jobban aggódnak a téli hónapok miatt: spórolnunk kell, ha azt szeretnénk, hogy folyamatos legyen az ellátás mind a lakosság, mind az ipar tekintetében, és hogy minél kevesebbet kelljen költenünk a számlákra. Ebből a megfontolásból lehet a közintézményekben 18 Celsius-fok a fűtési időszakban. S hogy ez milyen hatással lehet a munkavállalók egészségére? Erről kérdeztük dr. Nagy Marcell igazságügyi foglalkozás-orvostan és munkahigiéné szakértőt.

„Eltérő munkahelyeken eltérő hőmérséklet az ideális. A jelenlegi magyar jogszabályok szerint szellemi munkánál, irodai/ülőmunkánál: 20–22 fokot, könnyű fizikai munkánál 18–22 fokot, közepesen nehéz fizikai munkánál 14–18 fokot, nehéz fizikai munkánál pedig 12–14 fokot kell biztosítania a munkáltatónak. A fizikai munka hatására ugyanis hő termelődik a szervezetünkben, ezért lehet alacsonyabb a külső hőmérséklet” – kezdi magyarázatát dr. Nagy Marcell. Hosszan taglalja, miért nem egyszerű arra a kérdésre válaszolni, hány fok lenne mindenki, vagy legalábbis a többség számára megfelelő egy munkahelyen. „Alapvetően 

egyénenként változó, hogy ki milyen hőmérsékletű irodában érzi jól magát és tudja hatékonyan végezni a munkáját, de nemenként is változik hőérzékelésünk.

Az öröklött tényezők és az aktuális egészségi állapot nagyban befolyásolhatja, hogy kinek, milyen hőmérsékletben komfortos dolgoznia, mert van, aki fázósabb, és van, aki jobban elviseli a kicsit hűvösebb környezetet. Vagyis a saját hőérzetünk szabja meg, hogy mennyire érezzük jól magunkat egy adott hőmérsékleten (ami lehet túl hideg vagy túl meleg is). Annak idején feltehetően azért a 20-22 fokos irodai hőmérséklet terjedt el, mert az emberek legnagyobb részének ez tűnik komfortosnak.”

A doktor elmondja: végeztek kísérletet arra vonatkozóan, hogy ha 20-22 foknál valamivel hidegebb vagy melegebb van, arra hogyan reagál az emberi test. Arra jutottak, valójában különösebben nem reagál a szervezetünk szervi szinten, tehát ugyanúgy működik például az anyagcserénk.

A hőmérsékletváltozás ugyanakkor befolyásolja a komfortérzetünket és a teljesítményünket.

Egyes vizsgálatok igazolták, hogy bizonyos munkaköröknél, főleg a szellemi, kreatív munkaköröknél a kicsit melegebb hőmérséklet valószínűleg emeli a komfortérzetet, így hatékonyabbak lehetünk munkánkban. Például melegben kevesebb hibával dolgoznak a gépírók, míg hidegebb környezetben elgémberedhetnek az ujjaik, és több hibát véthetnek.

„Az is igaz azonban, hogy a megszokottnál kicsit hűvösebb környezet sokkal inkább ébren tart, hiszen egy meleg tárgyalóban vagy az iskolában a nagyon meleg tanteremben végigülni egy-egy órát nehéz. Ha kicsit hűvösebb van, éberebbek vagyunk, jobban figyelünk, és ez hasznos lehet bizonyos munkakörökben, például ahol monoton munkát kell végezni” – részletezte dr. Nagy Marcell.

Szerinte a 18 foknál alacsonyabb hőmérséklet kockázatos lenne az irodai, ülőmunkát végzők számára, ez a határ viszont még éppen elfogadható. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a hűvösebb idő, az alacsonyabb hőmérséklet kedvez a különböző légúti megbetegedéseknek, vagyis ha mindenhol általánosan hűvösebb lesz, akkor valószínűleg gyakrabban lehetünk majd megfázva.

„Akármilyen hétköznapi nátháról beszélünk, hidegebb környezetben könnyebben terjedhet a betegség, és tovább tarthat felépülni belőle.

De az ennél komolyabb megbetegedésekben (például influenza) is nagyobb esetszámra lehet számítani. Védekezni persze lehet ezek ellen: még ha mindenkinek elege is van már a maszkokból, a téli megfázásos, vírusos időszakban kifejezetten nagy segítség lehetne viselésük a megelőzés, a továbbfertőzés elkerülése érdekében. Az is nagyon fontos lenne, hogy az esetleges betegség tüneteinek észlelése után maradjunk otthon, ha lehet, és állapotunk is megengedi, dolgozzunk home office-ban, aztán csak akkor menjünk újra a munkahelyünkre, ha megint egészségesek vagyunk” – tanácsolta Nagy Marcell.

Akik egyébként is ízületi problémákkal reagálnak a hőmérsékleti változásokra, illetve azok, akik érzékenyek a különböző időjárási frontokra, lehet, hogy gyakrabban tapasztalnak ízületi fájdalmat és mozgásszervi panaszt, ha valóban 18 fokban kell dolgozzanak hónapokon át. Ugyanígy, a felfázásra vagy húgyúti fertőzésekre hajlamos embereknek idén különösen oda kell majd figyelni a prevencióra.

„Lehet, hogy többen lesznek rövidebb ideig betegek, de összességében nézve várhatóan nem lesz komolyabb egészségügyi következménye a döntésnek. Tapasztalatunk még nincs róla, majd most kiderül, hogy hogyan és mennyire bírjuk” – összegezte a szakorvos.

Mire és mivel készüljünk?

Mivel a szervezetünk folyamatosan a számára ideális hőmérsékletet szeretné fenntartani, ebben kell segítenünk neki. Hidegben azzal tudunk segíteni, hogy

  • természetes anyagú ruhákban (pl. pamut), rétegesen felöltözünk: a megfelelő öltözék ha szükséges, megemeli a test hőmérsékletét, s ezáltal a szervezetünknek kevesebb energiába kerül az állandó hőmérsékletet biztosítania. 
  • rendszeresen mozgunk: munkavédelmi szempontból az ülőmunkát végzők számára ajánlott az óránkénti 10 perc mozgás, például egy rövid séta. Ez a mozgás a testhőmérsékletünket is emelheti.
  • meleg folyadékot iszunk: egy bögre tea vagy egy tál leves belülről melegítheti fel a szervezetünket.
  • (tápláló) ételekkel serkentjük az anyagcserénket: a tápanyagok lebontása közben hő termelődik, ami fűti a testünket.

Az előrejelzések szerint nem ez lesz a legkényelmesebb telünk, sőt. Valószínűleg gyakorolnunk kell a lemondást, és elfogadni a kényelmetlenségeket, amelyek egyre inkább úgy látszik, bennünket sem kerülnek majd el. Mert a szomszédunkban háború zajlik, s a politikai döntéseket hosszú idő után most újra egy az egyben a bőrünkön érezzük. Drágább az élet és nehezebb is: mi pedig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt egyszemélyben megváltoztassuk.

Olyan alapvető kényelmektől kell ezért elbúcsúzzunk, mint a komfortosan meleg lakás vagy iroda. És ez nehéz, mert a legtöbben nem vagyunk hozzászokva efféle kényelmetlenségekhez. Épp ezért talán természetesnek látszik kiborulni, megijedni, akár még háborogni is – de okosabb előbb tájékozódni, igyekezni kontextusában látni, mi történik körülöttünk. Mert talán arra jutunk, hogyha az egész háborúban a hőérzetünk az, ami a legjobban sérül a 18 fokra való átállás miatt, akkor szerencsésnek mondhatjuk magunkat.

Ajánljuk még:

Rákérdezett a fizetésére, kirúgták – a te munkahelyeden is tabu a pénz?

Azt olvasom, hogy elbocsátottak egy dolgozót, mert az első nap rákérdezett, mikor kapja majd az első fizetését. Nem itthon történt a dolog, de tapasztalataim szerint akár hazai példa is lehetne. Mert a mentalitás azért meglehetősen ismert a munkavállalók körében szerte a világon. Sok cég ugyanis határtalan lelkesedést, a munka iránti ezerszázalékos elköteleződést vár a leendő dolgozóktól úgy, hogy cserébe a bérezést (is) homály fedi. 

 
X
Már követem az oldalt