Tündér és boszorkány egy személyben – Habos süteményt Kiss Manyi születésnapjára!

Kult

Tündér és boszorkány egy személyben – Habos süteményt Kiss Manyi születésnapjára!

Tüneményes színpadi jelenség, aki egyszerre hordozta játékában a komédia könnyedségét és a drámai mélységeket, és akire mindig szívesen emlékezünk: 110 évvel ezelőtt ezen a napon született Kiss Manyi, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő. 

Hétévesen állt először színpadra, majd kalandos élete során nem akadt olyan áldozat, amit meg ne hozott volna Thália művészetéért. Szerelmek és nagy alakítások követték egymást az életben és a világot jelentő deszkákon is: volt „flitterszoknyás, kellékeket adogató akrobata, ágyúcsőből kilőtt élő ágyúgolyó” is, majd szakított a cirkuszi élettel és végleg a színháznak szentelte magát.

„Nekem három anyukám és három apukám volt” – mondta Kiss Manyi, aki négyéves volt, mikor elváltak a szülei és édesanyja testvéréhez, Ilus anyuhoz került, Zágonba. Bár Magyarlónán született, 1911. március 12-én, mindig is Zágont tekintette szülőhelyének, hiszen gyermekkora nagyobbik részét ott töltötte. Apró gyermekként a pajta melletti tyúkól bejáratához épített „színpadon” mutatta meg tehetségét, majd első fellépését a csíkszentmártoniak tapsolhatták meg, egy műkedvelői előadáson. A sepsiszentgyörgyi gimnázium befejezését követően, 1925-ben a kolozsvári zenekonzervatóriumba került, ahol másodévesként már tizenhárom szerepet játszott. 1928-ban Miskolcon állt színpadra operettekben, majd prózai szerepekben: itt fedezte fel tehetségét Móricz Zsigmond, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabban. Egy évvel később már Páger Antal partnereként mutatkozott be a nagyközönségnek, Szegeden – immár kiforrott dívaként.

 
Középen, szemüveggel Eisemann Mihály zeneszerző, balról Rökk Marika, szőkén Déry Sári, Kiss Manyi, Gombaszögi Ella színművésznők, 1939-ben – fotó: Fortepan
 

Szakmai és magánéleti „kitérője” egy szegedi előadás után kezdődött: betért a színházba az Ufferini bűvész klán, és Kiss Manyi beleszeretett Alfredo Ufferinibe, Frédibe, aki a cirkuszi világban hasonlóan tehetséges és ünnepelt artista volt, akárcsak Manyika a színpadon. A lánykérésre végül otthonában, Zágonban került sor, és 1932. július 23-án meg is tartották a lakodalmat. Az akkor 21 éves fiatal művésznő már ötven szerepet játszott egy évadban, mégis feladta gyerekkori álmát, és artistafeleség lett Olaszországban. A vándorélet azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és a színpad iránti szerelem is erősebbnek bizonyult, ezért 1934-ben végleg visszatért Magyarországra, Budapestre.

 

 
1939 – Istenhegyi út 13.: színházi garden-party Honthy Hanna primadonna bérelt villájában. Balra Delly Ferenc színművész, az asztalnál balról Fejes Teri, Somogyi Nusi, Titkos Ilona, Kiss Manyi, Erdélyi Mihályné, Kőszegi Teréz és Kováts Terus színművésznők. – fotó: Fortepan


Thália nem könnyítette meg számára az újrakezdést: alkalmi szerepek sorából végül 1940-re sikerült ismét saját tehetségének és egyéniségének méltó elismerést kivívnia a szakmában. Anyagi megbecsülése és életmódja között azonban nem volt szoros összefüggés, sosem nagyzolt, ahogy művészként sem alakított ki allűröket.

Egy Árnyas úti villát bérelt, ahol a kertben állatokat tartott, kertészkedett – egész életében fontos szerepet töltött be a természetközelség és az állatok szeretete. Ugyanebben az évben találta meg ismét a szerelem, a nála nyolc évvel fiatalabb Károlyi István gróf személyében: ezt a kapcsolatot azonban a fiú édesanyja, Dasy mama lehetetlenítette el. Egy színésznő ugyanis nem lehetett méltó partnere egy arisztokrata fiatalembernek, és bár évekig leveleztek még, a háború végül elvágta útjaikat.

Legendás operett-betétje is ekkortájt keletkezett: Eisemann Mihály Fiatalság bolondság  című operettjében Babszi szerepét játszotta, így nőtt a nevéhez Kellér Dezső dala, a Jaj, de jó a habos sütemény.

A darabban nyújtott alakítását így méltatta Egyed Zoltán színikritikus: „Babszi szerepét annyi bájjal és sugárzó kedvességgel viszi, hogy ennek a kedves, bolondos és vicces Kiss Manyinak aligha lehet a világ naiva-komika társadalmában párja. Igen nagy színésznő, tehetségének ereje gyújtó és meggyújtható, lángol és világol. Tündér és boszorkány egy személyben.”

A háború új fejezetett nyitott Kiss Manyi már bejáratott színészi pályáján. A keleti fronton harcoló katonákat sok művész próbálta szellemi-lelki támogatásával mosolyra bírni, így 1942 novemberében Kiss Manyi is felült arra a katonaszerelvényhez csatolt kupéba, amelyben a Tábori színház utazott, húsz fővel. A -40 fokos hidegben két hónapig Bakonyi János fiatal tiszt vigyázott a színészek biztonságára és Manyika szívét is felmelegítette. A színészek természetesen visszatértek Budapestre, a szerelem viszont csak szünetelt egészen a háború végéig.

 
A Fővárosi Víg Színház egyik előadása az Erzsébet (Lenin) körút 31. alatt (volt Royal Orfeum, később a Madách Színház épülete). Balról a harmadik Kiss Manyi, a jobb szélen Raffay Blanka, 1952-ben. – fotó: Fortepan
 

1944 decemberében, amikor a bombatámadások miatt sokan elhagyták otthonaikat, Kiss Manyi egy orvos ismerőse javaslatára elmegyógyintézetbe vonult, hogy ott vészelje át a háború borzalmait. Így vall erről a tökéletesre sikerült „alakításáról”:

„Összekócoltam a hajamat, bilit húztam a fejembe, kitátottam a számat, igyekeztem úgy viselkedni, mint a többi bolond. Pár hét múlva, mikor az oroszok bejöttek, a bolondok egybehangzóan mondták, nem vagyunk mi bolondok, mi csak ide menekültünk.

-Hát akkor ki a beteg? – kérdezte az orosz őrnagy. Erre mindenki rám mutatott:

-Hát ő!”

A háború után, 1945-ben megjelent nála Bakonyi János, Nyúl úr, akivel végül viharos, de tartós kapcsolata volt. A férfi kezdetben titkolta kilétét, sofőrnek, inasnak és kertésznek adta ki magát, és hamar kiderült, hogy igazi dzsentri karakterű egyéniség. A pár egyetlen bevétele Kiss Manyi jövedelme volt, amit Bakonyi János igen nagyvonalúan kezelt, így aztán folyamatosan nyomasztó anyagi gondokkal küzdöttek. A terhek nagyobbik részét természetesen Kiss Manyi cipelte, lelkileg bele is roppant végül, és inni kezdett. Annak ellenére, hogy ünnepelt, Kossuth-díjas színésznő volt, igen későn, a ’60-as évek elején telt neki saját lakásra, ekkor költözött Szépvölgyi úti új otthonába.

 
A Magyar Rádió stúdiója, Kiss Manyi színművésznő a Zenés est Kiss Manyival című műsorban, 1964-ben. – fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A kalandos élet fordulatai megviselték ugyan, de egyéniségében és emberi kapcsolataiban a legszeretetteljesebb emberként maradt meg a közeli hozzátartozók és barátok emlékezetében. Legjobb barátnője Komlósi Juci volt, legjobb barátja pedig Márkus László, de Tolnay Klári és Pallai Manci operett-szubrett is a társaságához tartozott. Törőcsik Mari fiatalon játszott vele, A 39-es dandár című filmben.

 
A Magyar Rádió 6-os stúdiója. Pécsi Sándor és Kiss Manyi színművészek, Sanyika és Manyika szerepében a Szülői értekezleten című kabaré TV-s premierjén, 1964-ben – fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
 

Talán semmit sem vett olyan zokon a sorstól, mint azt, hogy nyugdíjazták. Azt mondta, hogy „A nyugdíjas színész még a rokkant színésznél is rosszabb, mert a lelke bénul meg.” 1971. március 29-én, rövid kórházi tartózkodás után költözött a földi színpadról Thália égi csillagai közé. Csak ekkor derült ki sokak számára, hogy az örökké vidám, társasági ember milyen zárkózott volt, hiszen betegségéről még a közeli kollégái sem tudtak.

 
Kiss Manyi szobra Budapesten, a Bajor Gizi parkban – fotó: Wikimedia
 

Impozáns életművet hagyott hátra. Aki színpadi szerepeiben nem láthatta, legendás filmes alakításaiból bizonyára maradandó emlékeket őriz Kiss Manyiról. Közel 100 filmben szerepelt, ami a kor eseményeit és magánéletét ismerve rendkívüli teljesítménynek számít. Bár filmes pályája nagyobbrészt mellékszerepek zseniális alakításában teljesedett ki, amikor az érett korú színészlegenda főszerepeit nézzük, nem is tudnánk mást elképzelni az adott szereposztásban: összetéveszthetetlen alakításokat nyújtott. Emlékezetes filmszerepei közül sokunk kedvence Náncsi néni, a Tüskevárból vagy Mici néni, a Mici néni két élete című filmből.

 

Bohózatokban nyújtott alakításai közül a WC-s néni jelenet az egyik legkiválóbb:

Rendkívül sokoldalú művésznek ismerte el a szakma: eleinte főként komikai szerepeket alakított, de tánctudását is megmutatta például olyan produkciókban, mint a Pesti mese, a Borcsa Amerikában, a Varjú a toronyórán, a Pénz áll a házhoz, a Hazajáró lélek című filmekben. Amikor pedig cselédlányt alakított, mellékszerepben is éppen úgy brillírozott, mint dívaként: Hol alszunk vasárnap?, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, Sok hűhó Emmiért, Leányvásár, Behajtani tilos! Az 50-es évektől drámai képességeire is alapoztak, hiszen hitelesen formált meg egyszerű vagy tragikus sorsú szegény asszonyokat, például a Külvárosi legenda, Sziget a szárazföldönSok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt a szerepe szerint felvenni az adott figurát. 

Minden nagy egyéniség életműve és magánélete tanítandó bölcsességekkel is szolgál. Kiss Manyi szellemi hagyatékához legalább annyira hozzátartozik a kendőzetlen természetesség felvállalása, mint a játékosság és a drámai helyzetek mesteri kezelésében nyújtott bravúros művészi alakításai.

 Az életrajzi adatok forrása: Nagynéném Kiss Manyi. Kiss Albert visszaemlékezése

Ajánljuk még:

Egy elmaradt levél margójára – Személyes emlékezés Farkas Árpádra

Farkas Árpád Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, műfordító 2021. február 7-én, 76 évesen elhunyt. Művészete Erdélyben és az anyaországban egyaránt meghatározó jelentőséggel bír – ám az írónagyság szakmai méltatása helyett álljon most itt egy személyes emlékezés. Unokatestvérének, Farkas Dénes nyugalmazott esperesnek, unitárius lelkésznek írását közöljük.