Retusálatlan életképekben mutatja be a hagyományos magyar konyhát Borbás Marcsi új sorozata, a Nyári konyha

Kult

Retusálatlan életképekben mutatja be a hagyományos magyar konyhát Borbás Marcsi új sorozata, a Nyári konyha

Első adásával jelentkezik ma Borbás Marcsi új sorozata, a Nyári konyha, melyben receptek, történetek, emlékek, emberek és találkozások együtteséből bomlik ki magyar gasztronómiai örökségünk legjava. Ez a mozi a jelenben játszódik, élő anyagot mutat be – néprajzi terepmunka keretében. Az egyes részekben egy-egy receptet láthatunk autentikus környezetben, az adatközlők saját konyhájában elkészítve. Nem látványkonyha, hanem a valódi élet szövete jelenik meg a képsorokon, gyermekkorunk élményeit idézve. Nagymamáink nyári konyhájának hangulatát eleveníti fel, isteni receptekkel, hiteles emberekkel. Fogadjátok szeretettel!

„Az igazat mondd, ne csak a valódit” – mondja József Attila a Thomas Mann üdvözlése című költeményében, ami annyit jelent, hogy ne csak a felszínre figyelj, hanem lásd meg a dolgok igazi lényegét is! Légy jelen, légy te is igazi! A magyar líra egyik legfontosabb mondatában minden benne van, amit a hiteles, dokumentarista igényű műsorkészítéstől elvárhatunk – ennek szellemében született meg Borbás Marcsi Nyári konyha című új, az egy.hu online magazinban debütáló sorozata is.

A klasszikus televíziós műsorkészítés gyakorlatától eltérően a Nyári konyha egy folyamatos gyűjtőmunkába enged betekintést: Marcsi és stábja a magyar nyelvterület különböző vidékeit járva keresik fel a hagyományos receptek tudóit, őrzőit, hogy dokumentálják még élő gasztronómiai örökségünk legjavát.

Az első adás tartalmából: Margitka néninél, az Őrségben  

A magyar népi konyha adatszerű feltérképezésének utolsó pillanatában vagyunk – a néprajz már a múlt század második felében a hagyományos kultúra 24. óráját félve kongatta a vészharangot –, éppen ezért felbecsülhetetlen érték Borbás Marcsi kezdeményezése, hogy a saját konyhájában elkészített ételekről szóló műsorai mellett terepmunkára is vállalkozik.

Az egyes epizódok így egy-egy tájegység jellegzetes, ma is élő hagyományához tartozó receptjeit dolgozzák fel, eredeti helyszíneken.

A nyári konyha intézmény: itt történik minden fontos esemény a hétköznapok során, innen kerülnek a legjobb falatok a család asztalára, ez a színtere sok előkészítő- és feldolgozó munkának, és itt zajlanak a fontos beszélgetések is. Kovász és kenyér egyszerre: eredője és érlelője minden folyamatnak, mely értelmet ad a mindennapoknak.

Készül az őrségi rétes

A nagymama nyári konyhája éppúgy kedves színtere gyermekkorunk vakációinak, ahogy főztje is utánozhatatlan élményként él emlékezetünkben. Receptjei, gömbölyű mozdulatai, a dagasztásban gyöngyöző homloka, a sparhelten gőzölgő fazekak, a serpenyőben sistergő zsír hangja és a lerben vagy a kemencében sülő rétes illata ugyanúgy identitásunk része, mint a saját nevünk.

A Nyári konyha identitásunk egy szeletét jelképezi: a nagymama nyári konyhája egyetlen és nélkülözhetetlen, nemcsak valós, hanem igaz is, hiszen kendőzetlen tükre a család életének és a közösség élő hagyományainak.

A műsor forgatókönyvét tehát az élet írta, nem íróasztal mellett született koreográfiára főznek a magyar falvak asszonyai. Receptjeik emlékekkel, történetekkel fűszerezve készülnek, és – ahogy az lenni szokott – a sütés-főzés lényege a találkozás, a közös étkezés, a beszélgetés, a közösség.

A java még hátravan...

Az étel ízét nemcsak az összetevők, hanem a közös étkezés és a kapcsolatok minősége határozza meg, és ez fordítva is igaz: a közösségi élmény képes felértékelni az ízeket – ez a főzés tudományának egyik alapja, melyet nagyanyáink kimondatlanul is ismertek, ösztönösen tudtak. Ezért is olyan fontos megélni és továbbadni hagyományainkat, szokásainkat és gasztronómiai örökségünket.

Retusálatlan életképekben elevenednek meg a hagyományos magyar gasztronómia táji jellegzetességei – dokumentumértékű felvételeken.

Az első epizódban az Őrségben, a szalafői Csörgőszeren élő Margitka néni konyhájában sül a jellegzetes őrségi rétes. Miközben készül, nemcsak a rétes titkai derülnek ki, de új szálak is kibomlanak az élet titokzatos fonalaiból, és még Marcsi őrségi házának története is kikerekedik.

Az ízek végül összeérnek, a sorsok örökre egybeforrnak 

Fogadjátok olyan szeretettel a Nyári konyhát, amilyen szeretettel az itt készülő finomságokat főzik és sütik a magyar vidék asszonyai, és amilyen örömmel és kíváncsisággal kutatja és járja a magyar nyelvterület különböző tájait Borbás Marcsi és stábja, hogy élő gasztronómiai örökségünk legjavát felgyűjtse, dokumentálja és bemutassa!

Ajánljuk még:

„Szigorú vagyok, az biztos, de mindenki boldog, aki velem dolgozott” – nagyinterjú a 90 éves Novák Tatával

Ma saját csillagot kapott az égen a magyar tánc egyik legendás koreográfusa, akiről méltán mondhatjuk, hogy kultúránk koreográfusaként formálta a magyar szellemi örökséget. Korábbi interjúnkkal rá emlékezünk – emlékét kincsként őrizzük.
90 év minden érdemi témája aligha fér bele egy beszélgetésbe, különösen, ha egy élő legendát kérdezhetünk a pálya és az élet nagy dolgairól. Novák Ferenc koreográfus – vagy ahogy több mint ötven éve szólítják, emlegetik: Tata – korát meghazudtoló frissességgel és lelkesedéssel beszél örök szerelméről, a táncról és az élet minden szépségéről, amit a levegőbe írt figuráknak köszönhet.