Kult

Miért segít a háttérzene a munkában? – Miért? Segít?

Legyen szó otthoni teendőkről, tanulásról, fizikai vagy éppen irodai munkáról, sok esetben könnyebbnek érezzük a terheket, ha a háttérben szól a zene. De valóban könnyebb így a munka?

Van, akit kifejezetten idegesít, ha zene szól munka közben, ám sokakat határozottan megnyugtat, és munkára ösztönöz ugyanez. Még egyazon ember esetében is változik, hogy éppen örül a zenének vagy szenved tőle – többnyire az elvégzendő feladattól függ ez, hiszen egy bizonyos fokú koncentráció esetében hátráltathat a zene, ám általánosságban inkább segítségünkre van. Nem véletlen, hogy az aratás során is dalolással múlatták a mezőn töltött időt az emberek.

A zenehallgatás vagy éneklés ugyanis csökkenti a stresszt, és leköti a figyelmet, így általa kevésbé gondolunk túl egy-egy feladatot.

Mivel sokak számára a munkahelyi teendők többsége nem kifejezetten megerőltető, és nem igényel hosszabb távú komoly koncentrációt, segítségükre van a háttérzene. Az ugyanis növeli azt az időt, amiben koncentráltan tudunk dolgozni, csökkenti annak az esélyét, hogy elkalandozzon a figyelmünk, így összességében növeli a teljesítményt. (A teljesítmény e tekintetben az egész szervezetre vonatkozik, ugyanis a sportolás során nyújtott eredmény is növelhető zene által, valamit a fizikai és mentális egészség is profitálhat a rendszeres zenehallgatásból.)

A zene azonban – legyen bármilyen jó – olykor hátráltat bennünket. Egy 2011-es analízis arra a következtetésre jutott, hogy az olvasás és a szövegértés nehezebb, ha zene van a háttérben, ugyanis amellett, hogy nehezíti a koncentrációt, a memóriára is károsan hathat. A zene hát alapvetően jó hatással van a munkára, de vannak olyan feladatok, amelyek elvégzéséhez érdemes a csendet választani.

Mit hallgassunk munka mellett?

A zenehallgatás jótékony hatásait több tanulmány is alátámasztotta. Egy kutatás során például a dolgozók választhatták meg a hallgatott zenét, és azt akkor hallgathatták, amikor szükségét érezték. Az eredményekből kiderült, hogy a kreatív munkát végzők sokkal hamarabb és kreatívabban megoldanak egy-egy feladatot zene mellett. Igaz volt ez a szoftverfejlesztőkre és a sebészekre is, akik sokkal pontosabban tudták végezni a műtéteket az általuk választott zene mellett. Fontos kitétel azonban, hogy a zene ne legyen ismétlődő, ugyanis ha sokszor hallották ugyanazt a dolgozók, munkavégzésük pontossága csökkent. Ennek oka az lehet, hogy az újszerűség stimulálja az érzékszerveket, ezáltal segíti a koncentrációt.

Az már bizonyos, hogy megfelelő munkák mellett a zenehallgatásból előnyünk származik, kérdés azonban, hogy milyen az ideális zene? A kutatók úgy látták, hogy a rock és a klasszikus zene megfelelő hátteret biztosít a munkához, ám a tanulás közben hallgatott rap és a hip-hop tanulók esetében rontott a tanulmányi átlagon. Ennek oka az lehet, hogy ha a dalszövegre odafigyelünk – különösen akkor, ha egy számunkra érthető nyelven halljuk –, ez eltereli a figyelmünket arról a feladatról, amire koncentrálnunk kell(ene). A számunkra nem értett nyelv inkább egyfajta hangszerként működik, így nem funkcionál zavaró tényezőként.

A komolyzene munkára gyakorolt hatását külön vizsgálták, és kiderült, hogy bár ez a zenei műfaj igencsak hatékony segítőtárs a munka során, nem mindegyik szerzemény ugyanolyan jó. A Mozart-effektust egy 1993-as tanulmány írta le, amely szerint az emberek jobban teljesítenek, ha tíz percig Mozartot hallgatnak. Ezt bizonyítandó 2015-ben végeztek egy kutatást, melynek során összehasonlították Mozart K. 448 című két zongorára írt művére és Beethoven Für Elise-ére adott reakciókat. Míg Beethoven szerzeménye nem, addig Mozart szonátája megnövelte az alfa-sávos agyhullámokat, amiknek a memóriában, a megismerésben és a problémamegoldásban is fontos szerepe van. Ezt egy egereken végzett kísérlet is alátámasztotta: tíz héten keresztül napi tíz órán keresztül játszották egereknek Mozart K. 448-as szonátáját, melynek eredményeképp lényegesen jobban navigáltak egy bonyolult labirintusban, mint azok az egyedek, amik a Für Elise-t hallgatták.

Egy másik alkalommal – immáron általános iskolás gyerekeken – azt vizsgálták, hogy Mozart műve vagy Albinoni Adagiója hoz létre pozitív változást. Ez utóbbi meglehetősen szomorkás, lassabb mű, és nem is működött olyan jól, mint Mozart zenéje: míg Mozart szonátája megváltoztatta a résztvevők hangulatát, és könnyedebb munkavégzésre ösztönözte őket, addig az Adagio éppen ellenkező hatást váltotta ki. Vélhetően a Für Elise is hasonló okokból nem a legjobb választás munka mellé...

Vagyis ha nem túl nagy koncentrációt igénylő feladatot végzünk, jól jöhet egy kellemes hangulatot teremtő klasszikus, de ha minden idegszálunkkal odafigyelnénk a munkára, inkább ezt is hanyagoljuk.

 

Ajánljuk még:

Merj hibázni! – Akkor fogod tudni kezelni a változásokat

A ma kisgyerekeket nevelő generáció tagjaként bennem is gyakran felmerül a kérdés, milyen lesz a jövő 30-40 év múlva? Milyen körülmények között kell majd élniük a gyerekeimnek felnőttként? Valóban teljesen más lesz addigra a világ? És ha igen, hogyan tudom felkészíteni rá őket? Ilyen kérdéseken töprengve viszonylag hamar az ember elé kerül egy kézenfekvő válasz: a reziliencia, vagyis a változásokkal szembeni rugalmas ellenállóképesség, De mit jelent ez, és hogyan lehet fejleszteni?