A TÁJ-kép címmel készült, 10 részes, a magyar várak, kastélyok, apátságok hihetetlenül sok történettel, leleménnyel és tudással átszőtt zöld felületeinek igaz meséje az eddigi legátfogóbb látlelet hazánk történeti kertjeiről: csaknem negyven helyszínen – vár- és kastélykertekben, arborétumokban, és apátságokban – forogtak az epizódok. Több mint 30 szakember – kertépítésztől, forráskutatón és vízjogászon át, zenetörténészig és pomológusig –, valamint sok-sok érintett és szemtanú osztja meg tudását, emlékeit a hajdani kertekről, növénygyűjteményekről, és azok jelentőségéről.
Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány
Az ismeretterjesztő filmsorozat rávilágít arra, hogy ezek a zöldfelületek azontúl, hogy általában látványként is emelték az általuk körbeölelt épület fényét, rendkívül változatos és sokrétű „szolgáltatást nyújtottak”. A gyönyörködtetés, pihenés, hűsölés, vagy éppen szórakozás mellett, a gyógyítás, gazdálkodás, művészet, tudásátadás helyszíne, eszköze volt és lehet ma is a kert.
A TÁJ-Kép című filmsorozat minden részben más-más tematika mentén halad.
Indul a kertek történetével, születésük évszázadokra, évezredekre nyúló kezdeteivel, feltárja fejlődésük, változásaik korszakait, a főbb stílusjegyeket és példákat hoz rájuk. Másrészt rávilágít összetett funkciójukra és nem kerüli el a fenntartásuk kérdését sem. Megmutatja, régen hogyan működött ez, és miként lehetséges méltó gondozásuk, fejlesztésük a mai viszonyok között. Ez pedig több szempontot is takar, köztük a gazdasági fenntarthatóságot, azaz: ki és miből fizeti a kertészt? Másrészt nem hagyja figyelmen kívül az éghajlati viszonyok változását sem, tehát választ keres a „Milyen kertünk lehet a klímaváltozás idején?” kérdésre is.
A filmsorozat a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) kezdeményezésére és szakmai irányításával készült.
A filmbemutatón Dr. Herczeg Ágnes, az MKA elnöke emlékeztetett: a 2021-ben életre hívott civil ernyőszervezet – sok más mellett – az ismeretterjesztést is feladatának tekinti. „A kert- és a filmművészet kéz a kézben jár, hiszen amikor egy kertben járunk, szemünk a kamera, az általa rögzített képeket a kerthez fűződő lelki viszonyulásunk hozza mozgásba” – fejtette ki a Mőcsényi-díjas tájépítész.
Dr. Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója a filmbemutatóra küldött köszöntőjében a többi között arról írt, hogy
napjainkban az egyik legfontosabb kulturális téma a kert.
Szülőföldjére utalva kifejtette, szerencsés az a nemzet vagy nemzetrész, amely Tündérkertként határozza meg hazáját. „Az egyik legfontosabb kulturális témánk a kert, merthogy – úgy érzem – az Édenkert után mintha a Tündérkertet is elveszítenénk. Meggyőződésem, hogy ez visszafordítható, de csakis akkor, ha nagyobb rangot, hangot és súlyt kapnak a kertemberek. Emiatt fontos az a film, amit ma este láthatnak” – fogalmazott Demeter Szilárd.
Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány
A filmbemutató az Európai Kulturális Utak 13. Éves Szakmai Fórumának kísérőrendezvénye is volt. Az eseményen felszólalt Stefano Dominioni, az Európai Tanács Kulturális Utak Intézetének igazgatója is, aki kifejtette: az Európa Tanács által 1987-ben létrehozott, a történeti kerteket is magába foglaló Kulturális Útvonalak Program a példája annak, hogy a különböző európai kultúrák miként járulhatnak hozzá kulturális örökségünk védelméhez és megosztásához.
A tíz részes, csaknem negyven kárpát-medencei kertörökségi helyszínt bemutató filmsorozat finanszírozását a Petőfi Irodalmi Ügynökségen keresztül a Magyar Kultúráért Alapítvány biztosította.
A filmsorozat megtekintésének lehetőségeiről hamarosan hírt adunk.
Ajánljuk még:
„Minden megpróbáltatástól csak erősebb lettem” – Szabival, a pékkel beszélgettünk
Magyarország András-naptól vízkeresztig is nagyon finom – Borbás Marcsival új könyvéről beszélgettünk
Kovász, ami sosem fog kiszáradni – Gáll Tímeával és Gáll Leventével beszélgetünk
