Minden bajban van egy ének, ami gyógyít – Anorexiás kamaszok kezelésében hozott sikert Lovász Irén zenéje

Lovász Irén szerint az archaikus kultúrák a kimondott szóval és a szavakat felhangosító énekszóval kapcsolódtak Istenhez, egymáshoz, önmagukhoz. Évtizedek óta párhuzamosan futó tudományos és előadói pályáját többek között e gondolat igazolásának szenteli. Életéről, a kulturális antropológiai pálya és a hagyományok gyakorlati éltetésének összefügéseiről, saját megéléseiről ebben az interjúban mesélt, épp akkor, amikor az idén májusban megjelenő új lemezén dolgozott. 

A Gyógyító hang egy csaknem két évtizeden átívelő sorozat befejező része: 2006-ban jelent meg az Égi hang, amelyen a szakrális népköltészet és a középkori egyházzene találkozik. Egy évvel később a Belső hang a négy elem megidézésével hív utazásra saját lelkünkbe. 2017-ben látott napvilágot a Női hang című lemez, amelyen női sorsokat, közös tudásunk népzenébe szűrődő megfogalmazását hallhatjuk: az énekesnő és alkotótársai arról tesznek bizonyságot, hogy történeteink egymás hangján is átszűrődnek, vagy talán éppen a hang szűrődik át anyák, lányok, unokák történetén. A sorozat zárásaként megjelenő lemezen pedig egyszerre halljuk a megállapodást és közben a folytonosságot is. 

Esszencia a Gyógyító hang. Végighallgathatjuk rajta a magyar folklór legszebb áldásait, köszöntőit, részt vehetünk általuk a szavak és a meditatív zene varázsában, mindezt az énekesnőtől megszokott, kevert stílusban:

az autentikus népzenei hangzás találkozik a keleti kultúrák mantráinak világával, sőt olykor a jazz és az elektronikus zene elemeivel is.

Annak ellenére, hogy a sorozat e lemezzel lezárul, az áramlás, ami Lovász Irén minden alkotását jellemzi, nem áll meg, ezt fejezi ki egy-egy korábbi szám újrafeldolgozása és az együttműködés egy fiatal énekesnővel: Дeva szintén az archaikus kultúrák zenei kifejezésmódját alkotja újra, azonban többnyire elektronikus eszközökkel, zenéje ezáltal egészen más hangzásvilágú. Ennek ellenére a két énekesnő úgy gondolja, hogy az, amit keresnek, és amit a zene által kifejezhetőnek látnak, lényegét tekintve közös. Ezért gyümölcsöző a kapcsolatuk is, amelyet a lemezen kívül koncerteken is a közönség elé tárnak. A Дevával való együtt játszásnak köszönhető a körkörösség érzése is a lemezen: míg a Női hangon Lovász Irén édesanyja énekelt, ezúttal zenei értelemben a lánya hangját hallhatjuk. 

Így gyógyít a zene a tudomány szerint

A zene gyógyít – sokszor, szinte közhelyszerűen hangzik el ez az állítás, és mindannyian alá tudjuk támasztani egy-egy saját példával. Talán nincs ember, akinek ne lennének meg a nehéz élethelyzeteken átsegítő zenéi. Jó is, hogy ezt a kollektív tapasztalatot ösztönösen alkalmazzuk, azonban van valami, ami még nagyobb segítség lehet önmagunk megismerésében, lelki sebeink gyógyításában: maga az éneklés.

Minderre tudományos magyarázat is van. S mivel a lemez kimondottan terápiás célzattal (is) született, Lovász Irén egy tanulmányt is írt mellé, amely segít az érdeklődő hallgatóknak megérteni, hogyan is működik a zene gyógyító ereje. Évtizedek óta a nyugati orvostudomány is bizonyítottnak tekinti, hogy a zeneterápia hatékonyan működő módszer, amelyet többek között szorongásoldásban, beszédzavarok esetén, autizmussal élők, de akár skizofrén betegek terápiájában is alkalmaznak az erre képzett szakemberek.

Azonban a legtöbb kutatás a zene befogadására irányul, míg a természeti népek gyakorlatában látjuk, az élet legfontosabb eseményeit éneklés övezte: énekelve élték meg a születést, a felnövést, a gyászt is, az ünnepek mellett

a fájdalmas eseményeken is énekszó kísérte át az archaikus embert.

Annak ellenére, hogy a modern életben a közös rítusok nem segítenek abban, hogy mindezt spontán közösségekben gyakoroljuk, az életeseményeket ma ugyanúgy átéljük, az éneklés pedig éppúgy segíthet ma is. 

 

Ennek egyik kézzelfogható oka a tanulmány szerint, hogy az éneklés a sporthoz hasonlóan fizikai tréning, mely a szívműködést és a légzést is pozitívan érinti, általa csökkenthető a szívbetegségek kialakulásának esélye, illetve jobb fiziológiai állapotot mutatnak azok az idősek, akiknek az élete folyamán az éneklésnek jelentős szerepe volt. 

Mindemellett a tanulmány hangsúlyozza, hogy az éneklés egyfajta tudatállapot-változással jár, és megnyitja a kollektív tudattalan erőforrásait, ugyanis a hallás a többi érzékelést megelőzve már a várandósság hatodik hónapjában kifejlődik. A gyermek hallja édesanyja hangját, sőt, térbeli pozícióját is a hangok segítségével alakítja ki – ezt olyan konkrét megfigyelések is alátámasztják, miszerint könnyebben fordulnak be azok a magzatok, akiknek édesanyja a várandósság ideje alatt énekelt.

A magzati megélések visszaköszönnek később, amikor mi magunk éneklünk. Erre személyes történetem is bizonyítékul szolgálhat: amikor tizenévesen megszerettem a népzenét, rengeteg éneket tanultam, és különböző érzelmeimet, megéléseimet más-más dalokhoz társítottam. Az évek alatt kialakult, hogy egy bizonyos ének a többi fölé emelkedett, azt minden bánatomban elő tudtam venni, azóta is újra és újraformálódik számomra a jelentése az életem eseményei által.

Nem olyan régen tudtam meg, hogy azt az éneket szerette leginkább énekelni az édesanyám a várandóssága alatt.

Azonban nem szükséges ilyen speciális kapcsolat egy dallal ahhoz, hogy az éneklés tudatalatti csatornákat nyisson meg. „Éneklés közben az idő különböző dimenzióit egyszerre éljük meg: egyszerre emlékezünk életünk kronologikus történéseire, veszünk részt az örök, időtlen dimenzióban, és éljük meg saját időbe vetett életünket is egy archetipikus, állandóan jelenlevő létezésként. E három pszichés dimenzió (ösztönvilág, interperszonalitás, transzcendencia) együttes hatása pedig olyan lélektani rendező folyamatot tart mozgásban, amely pszichés egészségünkre nézve megelőző (preventív), illetve amely betegség vagy pszichés zavarok esetén gyógyító hatású” – idézi Fekete Anna „Mindenik embernek a lelkében dal van…” című tanulmányát Lovász Irén.

Mindez terápiás eredményként is igazolt. A tanulmányban felsorolt példák közül talán a legjelentősebb Dr. Pászthy Bea osztályvezető pszichiáter megfigyelése, aki

a Belső hang négy elemre épülő dalait használta anorexia nervosában szenvedő kamaszok kezelésében,

bizonyítottan európai átlag feletti eredménnyel. 

Zene, terápia és hagyomány

Ugyanakkor a kutató és énekes célkitűzésének még egy fontos eleme van. Az archaikus élmény megélése és alkalmazása saját hagyományunkon keresztül érhető el legkönnyebben. Éppen ezért Lovász Irén

nagy gondot fordít az ősi magyar szómágia használatára, művészetébe való beépítésére is.

Teszi ezt úgy, hogy kutatóként pontosan látja, milyen módon használták eleink az analógiás mágiát, a szavak teremtő erejét, amely gyakori jellemzője a jókívánságmondó, varázserejű rítusszövegeknek. Legtisztább módon a köszöntésekben figyelhető ez meg, amelyek egykor többek voltak egyszerű gesztusnál: az Adjon Isten jó napot kifejezés mögött a kimondott szó erejébe vetett hit húzódott meg egykor.

„A Gyógyító Hang című lemezre azért kerültek ezekből a régi magyar jókívánság-mondó énekekből, áldásokból, köszöntőkből, hogy itt és most is segíthesse szebbé, emberibbé varázsolni ünnepeinket, kapcsolatainkat, fenttartani lelki békénket és egészségünket” – fogalmazza meg a szerző-előadó. És az előző három mellett ez is egy olyan album, amire azt hiszem, joggal mondható, hogy ne csak hallgassuk, hanem énekeljük is örömmel, egészséggel. 

Nyitókép: Lovász Irén, fotó: Cseke Csilla/lovasziren.hu