Erődváros a Duna két partján – nem csak a komáromi kisleánynak kellene átugornia a Dunán...

Kult

Erődváros a Duna két partján – nem csak a komáromi kisleánynak kellene átugornia a Dunán...

Komárom határtalanul jó – hirdeti a város szlogenje. Aki ide készül, feltétlenül úgy számoljon, hogy a város megértése csak úgy lehetséges, ha átlépjük a határokat, vagyis egyszerre ismerjük meg Dél- és Észak-Komárom valóságát. Mert valahol ez a két város mégiscsak egyetlen egység maradt.

Komáromot alaposan bejárni: arra biztosan kevés egy nap. Még kettő is. Annyi élmény és látnivaló ölel körbe, hogy térdig járod a lábad, a fejed zsong a sok történettől és költeménytől, és még mindig akad olyan, amit nem láttál, nem kóstoltál. Amiért vissza kell térni majd újra.

A városnézést természetesen délen, azaz a Duna jobb partján kell kezdenünk. Az ókor óta lakott terület egykor a Római Birodalom jelentős határvárosa volt Brigetio néven.

Ezt a nevet őrzi a gyógy- és termálfürdő és a turisztikai látogatóközpont is, ahonnan szervezett városnéző gyalogos- és kerékpáros túrák indulnak. A később királyi végvárrá vált Komárom kiemelkedő stratégiai szerepet töltött be, ennek nyomait ma már mint látványosságokat fedezhetjük fel: összesen öt hatalmas erőd biztosította a határvédelmet.

A komáromi Monostori erőd – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Legjobb, ha a városi sétát a Brigetio Öröksége Látogatóközpontban kezdjük, ahol részletes információkat és térképeket kaphatunk, és megtekinthetjük kezdésként a Város születik – Komárom újjáépítése Trianon után című kiállítást is. A Jókai Mór tér központjában a szökőkút és a nagy írónk mellszobra érdemel figyelmet. Egy jómódú és felvilágosult Komáromban látta meg a napvilágot 1825-ben Jókai Mór, és bár ifjan, alig húsz évesen hagyta el Komáromot, mégis egy életen át táplálkozott a szülőföld adta ihletből és emlékekből. A nevét viselő téren áll a neoromán református templom és a város legrégebbi háza is.

Az öreg-vár bejárata – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A város ad otthont a gazdag Magyar Tengerésztörténeti Gyűjteménynek. A múzeum bejáratánál látható horgonyok az első magyar tengerjáró hajóknak állítanak emléket. A több száz dokumentumból, fényképből, hajózási eszközből, tengerész-emléktárgyból, egyenruhából álló kiállításon láthatunk stilizált hajófedélzetet, kapitányi kabint is. Teljes és hiteles képet kaphatunk a tengerészéletről itt, a Duna partján.

Az erődök egyike, a Csillagerőd monumentális méreteivel hívja fel magára a figyelmet. Ma a Budapesti Szépművészeti Múzeum gipszöntvény-gyűjteményének ad helyet.

Az archaikus görög művészettől a XVI. századig bezárólag a leghíresebb szobrok másolatait láthatjuk itt: a híres Laokoon szoborcsoportot, Venus de Milo-t, a Borjúvivőt – hogy csak néhányat említsek az elképesztően gazdag gyűjteményből.

A monostori erőd belseje – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A város másik végén a Monostori erőd 25 hektáron elterülő műemlék. Hatalmas falaival, precízen rakott kőhomlokzataival impozáns látványt nyújt. Vannak, akik a közelmúlt felejthetetlen fesztiválhelyszíneként emlékeznek rá. Az erődben az egykori funkciók szerint láthatunk istállókat, van lőoktató terem, ágyúterem, hadtörténeti kiállítás. Megismerhetjük, hogyan éltek a katonák a monarchia idején és a szovjet használat alatt. A Kikötői fogadótérben Duna, hajók mesterségek című kiállítás ad ízelítőt a folyam melletti életből.

Itt láthatjuk Jókainak Az aranyember című regényéből ismert bőgőshajó modelljét is.

Az egykori gabonaraktár helyén ma a pékmúzeum, vagyis a Sütőipari emléktár mutatja be a kronológiailag és tájegységek szerint a kenyér történetét. Ha van időnk és még nem fogytunk ki a szuszból, az Igmándi erődöt se hagyjuk ki a túrából!

Tank a monostori erőd udvarán – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A Duna felett átívelő Erzsébet hídon juthatunk át Észak-Komáromba. Az államközi megállapodás szerint a híd hazánk és Szlovákia osztatlan közös tulajdonát képezi. A híd nem csupán a két partot, hanem a köztük megbúvó szigetet is összeköti. Az Erzsébet-sziget valójában félsziget, nevét annak köszönheti, hogy Erzsébet királyné 1857-be itt tette lábát először magyar földre. A sziget sok szép emléket őriz: járt itt Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán is.

A platánok alatt andalgott egykor Csokonai Vitéz Mihály Lillával, és Jókai hosszan időzött a családi birtokon. Az ő emlékét őrzi a Jókai-filagória.
„Ha az utasember gyöngyvirág havának az elején  – hajón vagy vasúton  – Komárom közelébe ér, csodás kép tárul a szeme elé. A szőke Duna közepéből óriási fehér folt emelkedik ki. Mi ez? Honnét e csodás fehérség? A mint az ember közelebb éri, hamarosan rájön, hogy nem a délibáb játéka csalogatja a szemét, nem a tündérek játékával áll szemben. Az a nagy folt ugyanis virágos dunai sziget, s a fehérség rajta a gyümölcsfák százezreinek tavaszi ruhája. A mint némi szellő száll a Duna fölé, a dolog még bizonyosabbra válik. Egy-egy áramlat ugyanis bódító illatárt csap a hajó felé, sőt ha a szél erőre kap, még virágszirmokat is hullat oda. Sok ember elmélázva nézi a bájos jelenséget, sokban föltámad a kíváncsiság: látni e szigeten a tavasz fenséges munkáját.” Vasárnapi Újság, 1910.
 

Komárom térképe – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Észak-Komáromban is folytathatjuk az erődök felfedezését. A Vág torkolatát vigyázó Öregvárra a hídról vethetünk pillantást, ám ahogy közelítünk felé, a zord épület úgy tűnik el az erőd fűvel borított sánca mögött. Mire a Ferdinánd kapuhoz érünk, a háztetőkből legfeljebb a kémények tetejét pillanthatjuk meg! Az Öregvárba naponta háromszor indul vezetett túra, amely során a sötét folyosókat is bebarangolhatjuk. Az Öregvár és a mögötte álló Újvár az utóbbi évtizedekben elsősorban katonai raktárként szolgált, olykor filmforgatásra vették igénybe. Lenyűgözők a méretek, a hatalmas falak, és a történetek, amelyeket a sokat látott kövek sóhajtanak.

A belvárosban a Duna menti Múzeum a szlovákiai magyar kultúra legfontosabb központja.

Itt található Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteménye. Állandó kiállításai Komáromot és vidékét mutatják be, és itt van Harmos Károly festőművész állandó tárlata is. A múzeum előtt Jókai Mór szobra tekint ránk. A Lehár-park a nagy zeneszerző egykori szülőhelyén létesült, séta közben a szobrát is megtaláljuk.

Víztorony – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Komárom legendás várvédője, a kompromisszumok tábornoka Klapka György volt. „Az 1848-49-es szabadságharc dicső, a magyar nemzet köztudatában örökre népszerű alakja volt és marad Klapka György. Neve úgy él a magyarság lelkében, mint a legendás végvári hősök – Dobó István, Zrínyi Miklós – méltó utódja. Világosnál már rég lebukott a zászló, amikor még hetek múltán is, magyar trikolórt lengetett a szél a komáromi vár fokán.”- olvashatjuk dr. Szénássy Zoltán író, helytörténész tollából a városhoz szorosan köthető Klapkáról. Az ő nevét viselő téren áll egész alakos szobra, a tér sarkán a Klapka étterem invitál finom falatokra, ha megéheztünk volna.

A Selye János Egyetem épülete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Ki ne hagyjuk az Európa udvart, az egyedülálló épületegyüttest, amely az egységes Európát és annak kultúráját szimbolizálja. Negyvenöt épület fogja közre a teret, ahol kiemelkedő magyar uralkodók szobrai vigyázzák a szökőkutat. A kontinens népeinek építészeti stílusát felvonultató jellegzetes épületek közt találgathatjuk melyik az észt, a holland, a német vagy az ír ház, de találunk san-marinoi és fríz épületet is. Kellemes kávéházak, borbárok és sörözők kínálnak felüdülést, miközben egészen izgalmas multikulturális látványt élvezhetünk.

A komáromi Európa-udvar – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Számos jelentős épület, templom vár még felfedezésre, amiért érdemes újra ellátogatni, mert ennyi élménnyel is csordultig telik a lélek, és még nem is biztos, hogy egy napba belefér.

A visszaúton érdemes az új Monostori hidat választani, hogy más perspektívából is meglessük Komáromot. A Monostori híd majd’ 100 méter magas pilonjáról évente néhány alkalommal lehetőség van körbetekinteni a vidéken.

Szecessziós épület az Európa-udvarban – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Ott, a híd mellett jusson eszünkbe Petőfi Sándor, akinek itt, Komáromban született 1842. augusztusának végén A Dunán című verse, midőn Jókait meglátogatta. Így lesz kerek egész a határtalanul jó komáromi kaland, történetekben, csatákban és költészetben elbeszélve.

A Dunán
 
Folyam, kebled hányszor repeszti meg
Hajó futása s dúló fergeteg!
S a seb mi hosszu és a seb mi mély!
Minőt a szíven nem vág szenvedély.
Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó:
A seb begyógyul, s minden újra jó.
S az emberszív ha egyszer megreped:
Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.
(Petőfi Sándor – Komárom, 1842)

Ajánljuk még:

Bársonyos-krémes finomságok rózsából

A virágok királynője, a rózsa nem csak színével, illatával bűvöl el. Mennyei finomságokat készíthetünk belőle, amivel megkoronázhatjuk az ünnepi étkezéseket. Most a legfinomabb krémes, habos, bársonyosan simogató finomságokból nyújtok át egy csokorra valót. Fontos, hogy csak tiszta, vegyszermentes, permetezetlen rózsákat szabad felhasználni étkezési célra!