Komáromot alaposan bejárni: arra biztosan kevés egy nap. Még kettő is. Annyi élmény és látnivaló ölel körbe, hogy térdig járod a lábad, a fejed zsong a sok történettől és költeménytől, és még mindig akad olyan, amit nem láttál, nem kóstoltál. Amiért vissza kell térni majd újra.
A városnézést természetesen délen, azaz a Duna jobb partján kell kezdenünk. Az ókor óta lakott terület egykor a Római Birodalom jelentős határvárosa volt Brigetio néven.
Ezt a nevet őrzi a gyógy- és termálfürdő és a turisztikai látogatóközpont is, ahonnan szervezett városnéző gyalogos- és kerékpáros túrák indulnak. A később királyi végvárrá vált Komárom kiemelkedő stratégiai szerepet töltött be, ennek nyomait ma már mint látványosságokat fedezhetjük fel: összesen öt hatalmas erőd biztosította a határvédelmet.
A komáromi Monostori erőd – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Legjobb, ha a városi sétát a Brigetio Öröksége Látogatóközpontban kezdjük, ahol részletes információkat és térképeket kaphatunk, és megtekinthetjük kezdésként a Város születik – Komárom újjáépítése Trianon után című kiállítást is. A Jókai Mór tér központjában a szökőkút és a nagy írónk mellszobra érdemel figyelmet. Egy jómódú és felvilágosult Komáromban látta meg a napvilágot 1825-ben Jókai Mór, és bár ifjan, alig húsz évesen hagyta el Komáromot, mégis egy életen át táplálkozott a szülőföld adta ihletből és emlékekből. A nevét viselő téren áll a neoromán református templom és a város legrégebbi háza is.
Az öreg-vár bejárata – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A város ad otthont a gazdag Magyar Tengerésztörténeti Gyűjteménynek. A múzeum bejáratánál látható horgonyok az első magyar tengerjáró hajóknak állítanak emléket. A több száz dokumentumból, fényképből, hajózási eszközből, tengerész-emléktárgyból, egyenruhából álló kiállításon láthatunk stilizált hajófedélzetet, kapitányi kabint is. Teljes és hiteles képet kaphatunk a tengerészéletről itt, a Duna partján.
Az erődök egyike, a Csillagerőd monumentális méreteivel hívja fel magára a figyelmet. Ma a Budapesti Szépművészeti Múzeum gipszöntvény-gyűjteményének ad helyet.
Az archaikus görög művészettől a XVI. századig bezárólag a leghíresebb szobrok másolatait láthatjuk itt: a híres Laokoon szoborcsoportot, Venus de Milo-t, a Borjúvivőt – hogy csak néhányat említsek az elképesztően gazdag gyűjteményből.
A monostori erőd belseje – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A város másik végén a Monostori erőd 25 hektáron elterülő műemlék. Hatalmas falaival, precízen rakott kőhomlokzataival impozáns látványt nyújt. Vannak, akik a közelmúlt felejthetetlen fesztiválhelyszíneként emlékeznek rá. Az erődben az egykori funkciók szerint láthatunk istállókat, van lőoktató terem, ágyúterem, hadtörténeti kiállítás. Megismerhetjük, hogyan éltek a katonák a monarchia idején és a szovjet használat alatt. A Kikötői fogadótérben Duna, hajók mesterségek című kiállítás ad ízelítőt a folyam melletti életből.
Itt láthatjuk Jókainak Az aranyember című regényéből ismert bőgőshajó modelljét is.
Az egykori gabonaraktár helyén ma a pékmúzeum, vagyis a Sütőipari emléktár mutatja be a kronológiailag és tájegységek szerint a kenyér történetét. Ha van időnk és még nem fogytunk ki a szuszból, az Igmándi erődöt se hagyjuk ki a túrából!
Tank a monostori erőd udvarán – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A Duna felett átívelő Erzsébet hídon juthatunk át Észak-Komáromba. Az államközi megállapodás szerint a híd hazánk és Szlovákia osztatlan közös tulajdonát képezi. A híd nem csupán a két partot, hanem a köztük megbúvó szigetet is összeköti. Az Erzsébet-sziget valójában félsziget, nevét annak köszönheti, hogy Erzsébet királyné 1857-be itt tette lábát először magyar földre. A sziget sok szép emléket őriz: járt itt Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán is.
A platánok alatt andalgott egykor Csokonai Vitéz Mihály Lillával, és Jókai hosszan időzött a családi birtokon. Az ő emlékét őrzi a Jókai-filagória.
Komárom térképe – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Észak-Komáromban is folytathatjuk az erődök felfedezését. A Vág torkolatát vigyázó Öregvárra a hídról vethetünk pillantást, ám ahogy közelítünk felé, a zord épület úgy tűnik el az erőd fűvel borított sánca mögött. Mire a Ferdinánd kapuhoz érünk, a háztetőkből legfeljebb a kémények tetejét pillanthatjuk meg! Az Öregvárba naponta háromszor indul vezetett túra, amely során a sötét folyosókat is bebarangolhatjuk. Az Öregvár és a mögötte álló Újvár az utóbbi évtizedekben elsősorban katonai raktárként szolgált, olykor filmforgatásra vették igénybe. Lenyűgözők a méretek, a hatalmas falak, és a történetek, amelyeket a sokat látott kövek sóhajtanak.
A belvárosban a Duna menti Múzeum a szlovákiai magyar kultúra legfontosabb központja.
Itt található Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteménye. Állandó kiállításai Komáromot és vidékét mutatják be, és itt van Harmos Károly festőművész állandó tárlata is. A múzeum előtt Jókai Mór szobra tekint ránk. A Lehár-park a nagy zeneszerző egykori szülőhelyén létesült, séta közben a szobrát is megtaláljuk.
Víztorony – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Komárom legendás várvédője, a kompromisszumok tábornoka Klapka György volt. „Az 1848-49-es szabadságharc dicső, a magyar nemzet köztudatában örökre népszerű alakja volt és marad Klapka György. Neve úgy él a magyarság lelkében, mint a legendás végvári hősök – Dobó István, Zrínyi Miklós – méltó utódja. Világosnál már rég lebukott a zászló, amikor még hetek múltán is, magyar trikolórt lengetett a szél a komáromi vár fokán.”- olvashatjuk dr. Szénássy Zoltán író, helytörténész tollából a városhoz szorosan köthető Klapkáról. Az ő nevét viselő téren áll egész alakos szobra, a tér sarkán a Klapka étterem invitál finom falatokra, ha megéheztünk volna.
A Selye János Egyetem épülete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Ki ne hagyjuk az Európa udvart, az egyedülálló épületegyüttest, amely az egységes Európát és annak kultúráját szimbolizálja. Negyvenöt épület fogja közre a teret, ahol kiemelkedő magyar uralkodók szobrai vigyázzák a szökőkutat. A kontinens népeinek építészeti stílusát felvonultató jellegzetes épületek közt találgathatjuk melyik az észt, a holland, a német vagy az ír ház, de találunk san-marinoi és fríz épületet is. Kellemes kávéházak, borbárok és sörözők kínálnak felüdülést, miközben egészen izgalmas multikulturális látványt élvezhetünk.
A komáromi Európa-udvar – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Számos jelentős épület, templom vár még felfedezésre, amiért érdemes újra ellátogatni, mert ennyi élménnyel is csordultig telik a lélek, és még nem is biztos, hogy egy napba belefér.
A visszaúton érdemes az új Monostori hidat választani, hogy más perspektívából is meglessük Komáromot. A Monostori híd majd’ 100 méter magas pilonjáról évente néhány alkalommal lehetőség van körbetekinteni a vidéken.
Szecessziós épület az Európa-udvarban – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Ott, a híd mellett jusson eszünkbe Petőfi Sándor, akinek itt, Komáromban született 1842. augusztusának végén A Dunán című verse, midőn Jókait meglátogatta. Így lesz kerek egész a határtalanul jó komáromi kaland, történetekben, csatákban és költészetben elbeszélve.
Hajó futása s dúló fergeteg!
Minőt a szíven nem vág szenvedély.
A seb begyógyul, s minden újra jó.
Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.
Ajánljuk még:
„Minden megpróbáltatástól csak erősebb lettem” – Szabival, a pékkel beszélgettünk
Magyarország András-naptól vízkeresztig is nagyon finom – Borbás Marcsival új könyvéről beszélgettünk
„A tárgyak élnek, könnyük van, emberkéz formálta őket, visszanéznek ránk” – az abroszok története
