Csókák, ürgék, sziklamászók és Aida a kőfejtőben

Kult

Csókák, ürgék, sziklamászók és Aida a kőfejtőben

Mindig is izgattak a kibelezett kőbányák. Budafokon barlanglakásokat, Tárnokon rendezvényhelyszínt, Diósdon tanösvényt, van, ahol bort, Kőbányán meg sört rejtenek. Fertőrákoson barlangszínházzá változott az egykori kőfejtő, Szentmargitbányán pedig szabadtéri színpaddá. Ez utóbbi különlegessége, hogy egyben még működő kőfejtő, és szépen csengő neve ellenére ma nem Magyarország területén található.

Szentmargitbányaalig negyed óra alatt elérhető Soprontól, ha pedig két keréken cserkésznénk be, úgy is csak egy ugrásra van a Fertő-tótól. Gyönyörű természeti környezetben, a Natura 2000 területen. A dús növényzet, a rendezettséget látva nem is gondolnánk, hogy működő kőfejtőhöz érkezünk. Nyoma sincs a munkagépeknek.

Vezetett túra során barangolhatjuk be a monumentális kőfejtőt. A Fertő-tó tájegységét felfedezni vágyó látogatót a Lajta-hegység és a sztyeppetó között elterülő Ruszti dombság lankáinak meglepő természeti szépsége fogadja. Nem véletlenül nyilvánította az UNESCO mind a tájegységet, mind pedig a Szentmargitbányai Kőfejtőt a világörökség részévé. A magyar nyelvű vezetés során számos érdekességet tudhatunk meg a mészkövek történetéről.

Az itt bányászott jó minőségű lajtamészkövet már a rómaiak is hasznosították, ebből épült a Duna mellett fekvő ókori Carnuntum, a Római Birodalom Felső-Pannónia provincia fővárosának egy része.

A kőbánya felé vezető út – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A bécsi Ringstrasse számos neves épülete ebből a kőből épült, az Opera, Városháza, az egyetem. A kőfejtő közepén magasodó, hatalmas kőtömb is arra vár, hogyha egyszer a híres Stephansdómot, a bécsi Szent István templomot javítani, restaurálni kell, legyen meg az a kő, amiből egykor felépítették.

A jó minőségű mészkő fejtése nyomán az évezredek során sziklafalak és -üregek jöttek létre, amelyeket mára már meghódított a természet.

A kőfejtő területén rendszeresen költenek vörös vércsék, sarlósfecskék és csókák, itt található Európa legnépesebb, védett csóka-közössége.

Egy szinttel feljebb, a cserjékkel és molyhos tölgyekkel tarkított sziklagyep felett költési időben darázsölyvet, vadgerlét, gyurgyalagot, fülemülét, énekes rigót, különféle poszátát, sárgarigót, tövisszúró gébicset és citromsármányt lehet látni. Ritkább vendég errefelé a búbosbanka, a karvalyposzáta és a hantmadár.

Bányászati nyomok a kőfejtő területén – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Példaértékű, hogy egy ilyen nagy látogatottságú helyszínen nem építettek lebetonozott parkolót. Az itteni ürgekolónia háborítatlanságáért számos intézkedést tettek, ezért az autók számára a füves területen szalagokkal jelöltek ki parkolót. A látogatókat kérik, hogy a természet védelmében a kijelölt ösvényekről ne térjenek le. Ha elindulunk az ösvényeken, a kerítés mellett több pontról is jó rálátás nyílik a kőfejtőre. A Kogelbergről páratlan panoráma tárul a szemünk elé, a Fertő-tó irányába, és ha szép az idő, egészen a Schneeberg hósipkás csúcsáig. Szerencsés esetben útközben találkozhatunk is az üregkolónia tagjaival, akik csintalanul elő- majd elbújnak szemünk elől. A száraz sztyepperét tavasszal és nyár elején virágokban pompázik, igazi botanikai kaland szemügyre venni a fajták sokszínűségét, gyönyörködni különös szépségükben.

A séta közben kőből faragott alkotásokra akadhatunk. 1959-ben egy szobrász-szimpoziumot tartottak nemzetközi résztvevőkkel. Az akkor készült szobrokat a kőfejtőben és körülötte a dombokon helyezték el. Olykor nehéz megmondani, mit is ábrázol egy-egy alkotás, hiszen azóta a természet is alakított rajtuk, nem is keveset.

Szobrok a kőfejtőnél – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A kőfejtő történetéből megtudhatjuk, hogy a barokk korban 150 kőfejtő munkás élt a kőbányában, apró kunyhókban. A második világháború idején gyűjtőtáborként is működött, most pedig néhanapján sziklamászók veszik birtokba a roppant félelmetesnek tűnő falakat: kitűnő gyakorlóhely számukra. Múltja igazán sokszínű, a kőfejtő azonban színházáról ismert leginkább.

Nem is egy, hanem két színház is található itt.

A kisebbik az a helyszín, ahol a messze földön híres Passiójátékot tartják, de ezt is 3000 néző láthatja egyszerre. 1926-ban került sor ez első ilyen előadásra, az Unger család birtokán. 1961-ben a római kőbánya egyedülálló természeti környezetébe költözött a Passiójáték, amelyre nem minden évben kerül sor. A darabot kizárólag környékbeli amatőrök elevenítik meg. A kőfejtőben a látogatók közvetlenül, szinte valósághűen élik át a Passiójátékot a lenyűgöző sziklafalakkal övezve. Legközelebb 2026-ban, a Passiójáték 100 éves jubileumán lesz lehetőség arra, hogy ezt a rendkívül különleges élményt átéljük!

A Passiójáték színpada – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A Szentmargitbányai Kőfejtő 1996 óta a nemzetközi operarajongók vezető találkozóhelye is,

az egyik legszebb és legimpozánsabb szabadtéri színpad Európában.

Az Oper in the Steinbruch a népszerű és magas színvonalú operaprodukciók minőségi színvonalával vonzó a lelkes közönség mellett a nemzetközi operasztárok és kiváló zenészek számára is. Az Esterházy család mindig is pártolta a kortárs művészeteket, és ez ma sincsen másként. Az Esterházy Magánalapítvány nagy gondot fordít arra, hogy a klasszikus zenét modern varázslattal hassa át. Így szeretné megnyerni ezeknek a csodálatos zenedaraboknak az élvezetéhez a ifjabb nemzedékeket is. Volt már itt fiataloknak interpretált modern Turandot, showelemekkel turbózott Carmen, és varázsoltak a kőfejtőbe ázsiai hangulatot. 2024-ben pedig egy időutazásra invitálnak a fáraók Egyiptomba, hogy elmerülhessünk Aida drámai szerelmi történetében.

Az Aida díszlete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A lélegzetelállító színpadképben már júniusban volt alkalmunk gyönyörködni, éppen az építési munkák idején jártuk be a kőfejtőt: Madarász Kalmár Mária, az Esterházy kastély sales managere nagy lelkesedéssel mutatta be a helyszínt. Tőle tudtuk meg, hogy idén nyáron Ivan López-Reynoso karmester gondoskodik a legmagasabb szintű zenei minőségről, ő irányítja a nemzetközi élvonalbeli énekesekből álló együttest.

Operarajongók számára igazán különleges nyári élmény lesz júliustól az Aida!

Mi most csak elképzelni tudtuk, milyen lehet, amikor a munkálatok elkészülnek, a kőfejtőben kinyílnak a törtfehér napernyők, az asztalokon megcsörrennek a villák, megcsendülnek a poharak, elegáns hölgyek és urak veszik birtokba az óriási katlant. Hogy aztán felgördüljön a függöny, és a sok millió éves lajtamészkő-falak a nagyopera áriáját zengjék vissza.

A kőfejtő impozáns méretei – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Aki pedig nem operaelőadásra készül, de nyáron arrafelé tervez kirándulást, mindenképpen vegye fel a „feltétlenül megnézendők” listájára a Szentmargitbányai kőfejtőt. Gyerekekkel is izgalmas, és utána a közelben a Familypark meglátogatása lehet vonzó úti cél – kalandvárral, meseerdővel, körhintával, tengeri sárkánnyal és sok más, az aprónépnek való, egész napra szóló élménykavalkáddal.

Jó tudni, hogy minden programra előre érdemes jegyet foglalni, legyen az vezetett túra a kőfejtőben vagy operaelődás. A színházi programokhoz sportosan elegáns lábbeli viselete ajánlott hölgyeknek is, lévén a parkolóban, a kőfejtőben és az oda vezető úton a talaj nagy részben köves, vagy olyan, amilyennek a természet azt megalkotta.

Ajánljuk még:

Akik a legtöbbet tették a rendszerváltás után a népi kultúra népszerűsítéséért

A hagyományos falu képéről már a '70-es évek táncházmozgalmának virágkorában is tudtuk, hogy letűnőben van, kincseit az utolsó órában mentették a szakemberek és a lelkes amatőrök. A rendszerváltás után pedig már intézményes formában is lehetőségünk nyílt ezt programszerűen felvállalni. A 30. születésnapjához közelítő Fonó Budai Zeneház az egyik olyan anyaországi intézmény, amely a legtöbbet tett a hagyományos kultúra értékeinek őrzésééért, bemutatásáért és azért, hogy a nem ebből a közegből jövők számára is inspiráló erőforrásként hasson ez a kulturális hagyaték. Több okunk is van az ünneplésre, hiszen a 30 éves Fonó a 2001-ben indult Hagyományok Háza Utolsó Óra programjával együtt fújhatja el a születésnapi torta gyertyáit: a 25 éves gyűjtőmunka és a Fonó jubileuma alkalmából a két intézmény közös sorozatot indít Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel. Ilyen finomságok érkeznek! Olvassátok!