Csókák, ürgék, sziklamászók és Aida a kőfejtőben

Szentmargitbányaalig negyed óra alatt elérhető Soprontól, ha pedig két keréken cserkésznénk be, úgy is csak egy ugrásra van a Fertő-tótól. Gyönyörű természeti környezetben, a Natura 2000 területen. A dús növényzet, a rendezettséget látva nem is gondolnánk, hogy működő kőfejtőhöz érkezünk. Nyoma sincs a munkagépeknek.

Vezetett túra során barangolhatjuk be a monumentális kőfejtőt. A Fertő-tó tájegységét felfedezni vágyó látogatót a Lajta-hegység és a sztyeppetó között elterülő Ruszti dombság lankáinak meglepő természeti szépsége fogadja. Nem véletlenül nyilvánította az UNESCO mind a tájegységet, mind pedig a Szentmargitbányai Kőfejtőt a világörökség részévé. A magyar nyelvű vezetés során számos érdekességet tudhatunk meg a mészkövek történetéről.

Az itt bányászott jó minőségű lajtamészkövet már a rómaiak is hasznosították, ebből épült a Duna mellett fekvő ókori Carnuntum, a Római Birodalom Felső-Pannónia provincia fővárosának egy része.

A kőbánya felé vezető út – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A bécsi Ringstrasse számos neves épülete ebből a kőből épült, az Opera, Városháza, az egyetem. A kőfejtő közepén magasodó, hatalmas kőtömb is arra vár, hogyha egyszer a híres Stephansdómot, a bécsi Szent István templomot javítani, restaurálni kell, legyen meg az a kő, amiből egykor felépítették.

A jó minőségű mészkő fejtése nyomán az évezredek során sziklafalak és -üregek jöttek létre, amelyeket mára már meghódított a természet.

A kőfejtő területén rendszeresen költenek vörös vércsék, sarlósfecskék és csókák, itt található Európa legnépesebb, védett csóka-közössége.

Egy szinttel feljebb, a cserjékkel és molyhos tölgyekkel tarkított sziklagyep felett költési időben darázsölyvet, vadgerlét, gyurgyalagot, fülemülét, énekes rigót, különféle poszátát, sárgarigót, tövisszúró gébicset és citromsármányt lehet látni. Ritkább vendég errefelé a búbosbanka, a karvalyposzáta és a hantmadár.

Bányászati nyomok a kőfejtő területén – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Példaértékű, hogy egy ilyen nagy látogatottságú helyszínen nem építettek lebetonozott parkolót. Az itteni ürgekolónia háborítatlanságáért számos intézkedést tettek, ezért az autók számára a füves területen szalagokkal jelöltek ki parkolót. A látogatókat kérik, hogy a természet védelmében a kijelölt ösvényekről ne térjenek le. Ha elindulunk az ösvényeken, a kerítés mellett több pontról is jó rálátás nyílik a kőfejtőre. A Kogelbergről páratlan panoráma tárul a szemünk elé, a Fertő-tó irányába, és ha szép az idő, egészen a Schneeberg hósipkás csúcsáig. Szerencsés esetben útközben találkozhatunk is az üregkolónia tagjaival, akik csintalanul elő- majd elbújnak szemünk elől. A száraz sztyepperét tavasszal és nyár elején virágokban pompázik, igazi botanikai kaland szemügyre venni a fajták sokszínűségét, gyönyörködni különös szépségükben.

A séta közben kőből faragott alkotásokra akadhatunk. 1959-ben egy szobrász-szimpoziumot tartottak nemzetközi résztvevőkkel. Az akkor készült szobrokat a kőfejtőben és körülötte a dombokon helyezték el. Olykor nehéz megmondani, mit is ábrázol egy-egy alkotás, hiszen azóta a természet is alakított rajtuk, nem is keveset.

Szobrok a kőfejtőnél – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A kőfejtő történetéből megtudhatjuk, hogy a barokk korban 150 kőfejtő munkás élt a kőbányában, apró kunyhókban. A második világháború idején gyűjtőtáborként is működött, most pedig néhanapján sziklamászók veszik birtokba a roppant félelmetesnek tűnő falakat: kitűnő gyakorlóhely számukra. Múltja igazán sokszínű, a kőfejtő azonban színházáról ismert leginkább.

Nem is egy, hanem két színház is található itt.

A kisebbik az a helyszín, ahol a messze földön híres Passiójátékot tartják, de ezt is 3000 néző láthatja egyszerre. 1926-ban került sor ez első ilyen előadásra, az Unger család birtokán. 1961-ben a római kőbánya egyedülálló természeti környezetébe költözött a Passiójáték, amelyre nem minden évben kerül sor. A darabot kizárólag környékbeli amatőrök elevenítik meg. A kőfejtőben a látogatók közvetlenül, szinte valósághűen élik át a Passiójátékot a lenyűgöző sziklafalakkal övezve. Legközelebb 2026-ban, a Passiójáték 100 éves jubileumán lesz lehetőség arra, hogy ezt a rendkívül különleges élményt átéljük!

A Passiójáték színpada – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A Szentmargitbányai Kőfejtő 1996 óta a nemzetközi operarajongók vezető találkozóhelye is,

az egyik legszebb és legimpozánsabb szabadtéri színpad Európában.

Az Oper in the Steinbruch a népszerű és magas színvonalú operaprodukciók minőségi színvonalával vonzó a lelkes közönség mellett a nemzetközi operasztárok és kiváló zenészek számára is. Az Esterházy család mindig is pártolta a kortárs művészeteket, és ez ma sincsen másként. Az Esterházy Magánalapítvány nagy gondot fordít arra, hogy a klasszikus zenét modern varázslattal hassa át. Így szeretné megnyerni ezeknek a csodálatos zenedaraboknak az élvezetéhez a ifjabb nemzedékeket is. Volt már itt fiataloknak interpretált modern Turandot, showelemekkel turbózott Carmen, és varázsoltak a kőfejtőbe ázsiai hangulatot. 2024-ben pedig egy időutazásra invitálnak a fáraók Egyiptomba, hogy elmerülhessünk Aida drámai szerelmi történetében.

Az Aida díszlete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A lélegzetelállító színpadképben már júniusban volt alkalmunk gyönyörködni, éppen az építési munkák idején jártuk be a kőfejtőt: Madarász Kalmár Mária, az Esterházy kastély sales managere nagy lelkesedéssel mutatta be a helyszínt. Tőle tudtuk meg, hogy idén nyáron Ivan López-Reynoso karmester gondoskodik a legmagasabb szintű zenei minőségről, ő irányítja a nemzetközi élvonalbeli énekesekből álló együttest.

Operarajongók számára igazán különleges nyári élmény lesz júliustól az Aida!

Mi most csak elképzelni tudtuk, milyen lehet, amikor a munkálatok elkészülnek, a kőfejtőben kinyílnak a törtfehér napernyők, az asztalokon megcsörrennek a villák, megcsendülnek a poharak, elegáns hölgyek és urak veszik birtokba az óriási katlant. Hogy aztán felgördüljön a függöny, és a sok millió éves lajtamészkő-falak a nagyopera áriáját zengjék vissza.

A kőfejtő impozáns méretei – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Aki pedig nem operaelőadásra készül, de nyáron arrafelé tervez kirándulást, mindenképpen vegye fel a „feltétlenül megnézendők” listájára a Szentmargitbányai kőfejtőt. Gyerekekkel is izgalmas, és utána a közelben a Familypark meglátogatása lehet vonzó úti cél – kalandvárral, meseerdővel, körhintával, tengeri sárkánnyal és sok más, az aprónépnek való, egész napra szóló élménykavalkáddal.

Jó tudni, hogy minden programra előre érdemes jegyet foglalni, legyen az vezetett túra a kőfejtőben vagy operaelődás. A színházi programokhoz sportosan elegáns lábbeli viselete ajánlott hölgyeknek is, lévén a parkolóban, a kőfejtőben és az oda vezető úton a talaj nagy részben köves, vagy olyan, amilyennek a természet azt megalkotta.