Természet és kultúra a Fertő táján – képes kedvcsinálónk
Olvasási idő: 5 perc

Természet és kultúra a Fertő táján – képes kedvcsinálónk

A látszat csal: ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy a hazánk és Ausztria közötti határ nem követi a különböző természeti térségek határát – a Fertő-tó maga határ. A tó környéke 8000 év óta különféle kultúrák találkozópontja, a természeti értékek mellett népi építészete is jelentős, kastélyai érdekes látnivalók, ősszel pedig válogathatunk a borfesztiválok között. A réteken, legelőkön, a nádas- és vízi világban több száz madárfaj talál költő- és áttelelő helyet, lepke-, szöcske- és bogárfajok, valamint a tengerpartot idéző, sótűrő növények és csodaszép orchideafajták édenkertje is egyben.

Errefelé úgy tartják: A Fertő-tónál pihenni mindig öröm. Kerékpározás, úszás, kulturális látványosságok vagy csak lustálkodás a napon – itt mindenki megtalálhatja a tökéletes programot. Kicsiknek és nagyoknak, egyedülállóknak és nagycsaládosoknak egyaránt van miből választani! Ha pedig az évi 300 napsütéses napra gondolunk, akkor tényleg pompás környék! Tavasszal a virágzás ünnepe, ősszel borfesztiválok, télen pedig hangulatos szilveszteri rendezvények kínálnak felhőtlen szórakozást, ha befagy a tó, korcsolyázni is lehet.

Persze, mindezt akkor, ha nem elegendőek a Fertő-tó és környékének páratlanul gazdag természeti-kincsei. Érdemes túrázni, vízi élőhelyeket meglesni, gyönyörködni a nádasok élővilágában, hajóval átszelni a tavat, két keréken barangolni be a dimbes-dombos vidéket. Ehhez a közel 1000 km hosszúságú, családbarát kerékpárút-hálózat kínál számtalan lehetőséget.

„Otthagyta fenekét szárazon… egyszer aztán más jutott eszébe a Fertőnek: kinevezte magát tónak, visszafoglalva elébbeni méltóságát, s vetések, tanyák megint eltűntek a zöld hullámtükör alatt… Ilyen tündéri játékot gyakran űzött a Fertő a halandókkal…” ( Jókai Mór) 

A gólyák és a bor városa: Ruszt

A Fertő nyugati partján ékeskedik Ruszt, a Magyar Királyság legkisebb szabad királyi városa. Ennek emlékeiről a városi múzeumban bőven lehet tájékozódni, Fertőrákosról nyári idényben akár át is hajózhatunk, és rövid séta után már a mesés kisvárosba jutunk. 

Ruszt parányi belvárosában – amely a Világörökség része – szinte minden épület műemléki védelem alatt áll.

A XVI-XVIII században reneszánsz és barokk stílusban vagy historizáló homlokzattal épült házak igazi ékszerdobozzá teszik a várost a szép ablakkeretekkel és kapuzatokkal, erkélyekkel, címeres és stukkódíszítésekkel.

Tavasztól őszig gyönyörködhetünk a tengernyi gólyafészekben, szinte minden kéményen pihen egy-egy gólyacsalád. Ha felmerészkedünk a Szentháromság templom tornyába, felülről szemlélhetjük meg őket, a várost és a nádasra néző szőlősorok garmadáját.

Ha valaki azt gondolná, hogy a „sógoréknál” valami savanyú lőrét fog kóstolni, nagyot fog tévedni. A Fertő nyugati partján a Lajta-hegység és a Soproni-hegység szalad le Európa legnyugatibb szikes sztyepptavának sós vizéhez: az egész egy szinte végeláthatatlan borvidék.

Nem volt mindig így, mert a környéket sem kímélték a történelem viharai. Az egykori Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidék ma négy ország területén fekszik. Egy borvidék volt  Muraszombat és környéke, egész Burgenland a Fertő-tóval, Kőszeggel és Sopronnal együtt, Pozsony felett a mai Malokarpatska (Kis-Kárpátok) borvidéke és a mai nyitrai borrégió.

Az éghajlat, a Fertő-tó párája és fényvisszaverő képessége kiváló szőlőket eredményez: jól érzi magát itt a zweigelt, a kékfrankos, a zapfner, vagyis furmint, és a nálunk kevéssé ismert St. Laurent. A Ruster Ausbruch, vagyis a ruszti aszú ma a nemzetközi borpiacon Tokaj ellenfele és méltó vetélytársa. Bizony, már meg is előzi azt, köszönhetően az évente megrendezett édesbor-kóstolónak Ruston, illetve a tematikus kóstolóknak a nagy amerikai- és brit bormagazinok számára. A szőlő minősége kiváló: csak botrytises, későn szüretelt, kézzel szedett és kézzel külön válogatott szőlőből készülhet a rusti aszú, szigorú minőségbiztosítás mellett.

A városban lépten-nyomon kis borozókba botlani. Fenyőág vagy fenyőkoszorú jelzi az ajtó felett, ha nyitva vannak és várják a vendégeket.

A pincékben sorakoznak a hordók, rajtuk nagy koronás R jelzéssel. 1524-ben Mária királyné engedélyezte e mai napig élő jelzés használatát. A városka történelmének érdekessége, hogy szabad városi jogát is borral vásárolta meg, mégpedig kétszer is. 1991-ben pedig Ruston nyílt meg Ausztria borakadémiája is.

Kirándulások a környéken

Ha már erre járunk, nem szabad kihagyni Kismartont (Eisenstadt). Burgenland tartomány székhelye Eszterházy-kastéllyal büszkélkedhet és egy bámulatosan gazdag gyűjteménnyel a múzeumban. Ha szerencsénk van, egy remek koncertet is elcsíphetünk.

Advent idején messze földön híres a kastély ünnepi vására.

Mindenképpen megér egy kis időt egy séta a kastély körüli parkban, egy főhajtás Burgenland nagy szülöttje, Liszt Ferenc márványszobra előtt. Remek kis kávézókat is találni, ahol mennyei kávéillat lebeg: a helyben pörkölt kávé össze nem téveszthető aromája.

Gyerekekkel a tó és környéke tenger látnivalót kínál. Ne hagyjuk ki St. Margarethenben a Family Parkot, ami egész napos szórakozást nyújt, Mönchhofban falumúzeum vár. Szinte megelevenedik a múlt, amelynek tevékeny részesei lehetünk! Miután átéltük a falusi lét mindennapjait, a vasútmúzeum hívogat, és ez csak egy kis ízelítő mindabból, amit a Fertő-tó nyugati oldala kínál az élményekre szomjazóknak.

Kapcsolódó tartalom
A világ legnagyobb templomában fa nő, az emberek szívében szeretet
Szabó Cecília | 2026. február 02

A világ legnagyobb templomában fa nő, az emberek szívében szeretet

Biztos megfordult már mindenki fejében, milyen lenne az élet, ha máshova születünk, ha valahol messze élük, ahol minden más. Például egy olyan helyen, ahol az értékeket nem számokban mérik, és a boldogság nem a vagyont, a szép házat és drága autót jelenti. Mondjuk Kambodzsában.