Bodzavirágzáskor a zsámbéki Zárdakertben

Történeti kertbe látogatni önmagában is lélekmelengető érzés, és minden okunk megvan a zsámbéki Zárdakertet is fölvenni a kötelező megnézendők listájára. A Nyakas-hegy gerincének tövében, Budapesttől mindössze 30 km-re elterülő Zsámbék a Zsámbéki-medence észak-nyugati szélén fekszik. A 2009-ben városi rangra emelt település központjában áll a hajdani Zichy-várkastély, melyben jelenleg a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik. A kastélyhoz történetileg kapcsolódik az a Zárdakert is, amely 1904-ben került a Szent Keresztről elnevezett irgalmas nővérek birtokába, hogy pihenőhelyül, tanulási és elmélkedési oázisul szolgálhasson számukra. A park és a kastély története a középkori időkig visszanyúlva fonódik eggyé.

A honfoglalás után, egészen a tatárjárásig Székesfehérvárt – az ország világi fővárosát – Esztergommal – az ország vallási központjával – a Zsámbékon átvezető út kötötte össze.

A helytörténeti értelmezések egyike szerint a két legfontosabb település között félúton lévő Zsámbék és környéke oly becses kincs volt, hogy III. Béla király a felesége – Capet Margit, VII. Lajos francia király lánya – kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta. A források azonban nem pontosak, és több, egymásnak ellentmondó adat is létezik. Az egyik szerint már korábban is léteztek Aynardok Zsámbék környékén, és a lovag a keresztes hadjáratok idején kerülhetett Magyarországra. A források szerint azonban úgy tűnik, udvarház épült először a vár helyén, amit 1200 körül alakítottak át kővárrá.

A várkastély mai látképe – Fotó: Wikipedia

Az 1166-ból ismert Smaragd ispán fiai, Egyed és II. Smaragd – egyike a 16 méltóságnak, akik elkísérték II. Andrást szentföldi hadjáratára – alapították meg a zsámbéki premontrei apátságot. A család többi leszármazottai közül Atyai Szár János Luxemburgi Zsigmonddal szembeni hűtlensége miatt birtokait elkobozták, és a várkastély később Maróti János macsói bán tulajdonába került. A várkastély és a birtok sorsa nem kevésbé kalandos szálakon bonyolódott tovább. Adatunk van arra is, hogy 1445. december 17-én a várban tanácskozó országos főurak között ott ült Hunyadi János is. A Maróti ág kihalásával a birtok a várkastéllyal együtt 1476-ban visszaszállt a koronára, majd Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, aki – az oklevelek szerint – sokszor szívesen elidőzött a zsámbéki castellumban.

A zsámbéki várkastély 1496-ban újfent rendkívüli események színterévé vált: a budai pestisjárvány idején II. Ulászló király ide menekült, magával hozva a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket is.

1500 körül mezővárosi rangot adományoz a településnek, amely több gazdát is cserélt a későbbi századok során. Történetének egyik állomása a Buda elfoglalása utáni török uralom idejére tehető: a castellumot az apátságot végvárrá erősítik a törökök, akiket 1557-ben megtámadtak a győri és a komáromi végváriak – elindítva ezzel egy sorozatos támadást. Zsámbék ugyanis elzárta a végvárakat összekötő kereskedelmi útvonalakat, ezért folyamatosan próbálták visszaszerezni, szórványos sikerekkel. Mígnem 1659-ben idősebb Zichy István birtokába került, adományozás útján – a történet pikantériája, hogy a papírforma szerinti birtokvétel nem jelentette a törökök távozását.

A Zárdakert északi fala és a templomrom – Fotó: Wikipedia

Ifjabb Zichy István győri vicegenerális 1686 nyarán kiűzte a törököket a várból és környékéről, és azon huszárok és hajdúk családjait telepítette be, akik részt vettek a várkastély visszafoglalásában. Nem mindenki örült egyformán ennek a hatalomszerzésnek, és többször is próbálták elvitatni jogait világi és egyházi méltóságok egyaránt, sikertelenül. 1690-ben hozzáfogott a romos várkastély barokk stílusban való átépítéséhez: 1710-re épült meg az L-alakú kastély, mely Zichy István fia, Zichy Péter halála után a királyi kamara tulajdonába került. A sokáig rendezetlen sorsú épületet és a kastélykertet 1887-ben Zsámbék község vásárolta meg, majd 1904-ben ingyen átengedte a Szent Kereszt irgalmas nővérek rendjének, akik iskolát és zárdát működtettek benne. Itt működött a rendtartomány központja és a Keresztes nővérek magyarországi anyaháza az 1949-es államosításig.

A kert történetét kutató Kiss József táj- és kertépítész szerint

a zsámbéki Zárdakert története a török korban kezdődött.

A 2009 óta műemlékként védett természeti és épített örökség eredetét az északi falazat bővizű forrására épített Török-kútnál érdemes keresnünk. A XVI. században megépített ivó- és fürdőkút ugyan nem maradt fenn, de a kutat 1892-ben és 1936-ban helyreállították. A Zárdakert dél-keleti sarkán már az 1782-es térképeken látszik az L-alakú várkastély, az 1930-as térképeken pedig egyértelműen kirajzolódik az irgalmas nővérek kertje a kúttal és a kastély épületével. Szentimentális stílusban berendezett kertet szemlélhetünk ma is, ha a Zárdakertben elidőzünk: a kanyargós sétányok, a fák elhelyezkedése, a tó és a körülötte lévő növényzet és a kertből nyíló kilátás is hosszú sétára invitál.

A Zárdakert alsó tavacskája – Fotó: Wikipedia

A zsámbéki Zárdakert különlegessége, hogy – a kolostor- és kastélykertekhez képest – nem kapcsolódik közvetlenül ahhoz az épületegyütteshez, amellyel egy birtokot alkotott hajdanán, hanem önálló egységek képez, és kialakulásakor is önálló funkciókat szolgálhatott. Másik érdekessége, hogy a mai Zárdakertként ismert területbe valószínű beleolvadt egy hajdani török kert is, melynek létezését már a 17. században nevesítenek a források. Leginkább a forrás vizének használata utal erre: a több oldalról is kifolyó víz egy alsó tálban gyűlt össze, ami az iszlám előírások szerinti tisztálkodásra is alkalmas lehetett. Joggal feltételezhetjük, hogy ilyen környezetben a török kertkultúra egyik hazai színfoltja létesült itt a hódoltság idején. Ilyen kalandos előélettel rendelkezik Zsámbék egyik legértékesebb épített és természeti öröksége, a Zárdakert és a mellette álló várkastély.

A múltidézésre is kiválóan alkalmas tér ad otthont bodzavirágzáskor a 7. Sambucus Zsámbéki Bodzafesztiválnak.

Válogatott zenei programmal, nagykoncertekkel, családi eseményekkel telik meg az ősfás kert június 7-8-án (pénteken és szombaton), amelyekre ingyenes a belépés. Fellép a legendás Csík zenekar és a zsámbékiak kedvence, a helyből indult Aurevoir. Itt lesz a Gypo Circus, a Duckshell, a Liana és a Magyar banda is. A gyerekeket várja Fabók Mancsi Bábszínháza és Paár Julcsi dalai. A Zsámbékon már hagyománnyá vált zenei fesztiválon természetesen meg lehet kóstolni a helyi termelők kínálta bodzás és egyéb gasztrokülönlegességeket is.

A Kossuth-díjas Csík Zenekar dalai mindannyiunk közös élményei lettek. Az ország minden pontján ismert együttes ikonikus dalai, népzenéje és feldolgozásai összekötnek generációkat, áthidalnak földrajzi távolságokat, közösséget teremtenek a zene által. Bízunk benne, hogy így lesz ez a zsámbéki Bodzafesztiválon is.

A részben zsámbéki fiatalokból álló Aurevoir. tagjai megalakulásuk, 2015 óta arra törekedtek, hogy magukat, illetve zenéjüket ne szorítsák szigorúan meghatározott műfaji keretek közé. Koncepciózusan jelen van náluk a sokszínűség;

ahogy a magyar, cigány, ír és délszláv népzene motívumai és az 1960-as évek beatzenéje, úgy a francia kávéházi sanzonok világa és a régi reneszánsz és barokk zene egyaránt alapul szolgál dalaikhoz.

Az idei fesztiválprogram egyik legkülönlegesebb színfoltja a Duckshell. Egy igazi zenei kavalkád, amire tréninggatyával és tornacipővel kell készülni, mert ülve maradni nem lehet! A rojongók szerint a Duckshell az a zenekar, amit élőben kell hallani, mert ezt az életérzést nem lehet felvenni!

Egyszer volt, hol nem volt, öt, gyökeresen eltérő zenei háttérrel rendelkező muzsikus létrehozta a Gypo Circus-t. A tagok régi álma volt egy olyan zenekar, ahol a balkáni ethno, a gipsy, valamint a punk műfajok találkoznak, ezzel bár stílust nem teremtve, Magyarországon eddig nem hallott hangzást felépítve, ami magával ragadja a közönséget.

Koncerthangulaz a Zárdakertben – Fotó: Sambucus Zsámbéki Bodzafesztivál / Fejér János

Nemrég bukkant fel a Liana Zenekar a Zsámbéki-medencében, máris ismertté vált a zenéjük országszerte. Nemcsak folkos dallamokat és álomszerű hangulatokat, de egy magával ragadó énekesnőt is takar az együttes neve!

„Nem a régmúlt pillanatképeinek megidézése a célunk, hanem önmagunk korlátokon felülemelkedő kifejezése azon zenei anyanyelven, melyet idős mestereinktől örököltünk” – vallja a Magyar Banda.

Mariann Fabók vándorszínháza 2009 óta járja keresztül-kasul az országot, s az egész Kárpát- medence magyarlakta településeit. Bábtechnikájuk gyakorlatilag egyedinek számít hazánkban, ahol a bábos a maga által életre keltett bábjával lép kapcsolatba, egyszerre akár négy-öt szereplőt személyesítve meg. A páratlan előadás a Zsámbéki Zsöllyekertben tekinthető meg.