„Bajt kerülni balra tarts, bút feledni Bajra hajts!” – Élménygazdag túra a baji szőlőhegyen

Bortúrás bakancslistánkon még szerepelt a Neszmélyi borvidék: egy kicsit már belekóstoltunk tavaly, amikor a Gerecse északi részét és Dunaalmás környékét barangoltuk be gyalogosan és két keréken. Ezúttal a Bajt és környékét vettük célba, és mivel a borkóstolást sem akartuk kihagyni, ezért egy kedves présházban szállást is foglaltunk. Így máris két napra elegendő látnivalóval készülhettünk. 

A baji szőlőhegy a Neszmélyi borvidékhez tartozik, amely az egyik legkisebb borvidékünk. A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról már Széchenyi István is elismerően írt, de nem csak ő kedvelte az itteni kellemes borokat. A baji szőlők ugyan nem a Dunára kacsintanak, de jóféle nedűvel töltik meg a pincék hordóit. Amikor Gérard Depardieu az Asterix és Obelix forgatásakor Bajon járt, maga is megkóstolta a neszmélyi borokat.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A Baj településnév állítólag ótörök eredetű: gazdagot jelent. A környék valóban gazdag szőlőben, erdőben, így változatos túrákat tehetünk szinte minden irányban. Az épített látványosságok közé tartozik a Szent Ferencnek szentelt copf stílusú római katolikus templom, amely a régebbi templom helyén épült 1764 és 1795 között. Az Ágoston-rendi kolostor romjai a baji vadászház közelében találhatók, amelyet az 1993 óta folyó ásatások során tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma, vagyis Baj elődje.

Ha már Tata felől a sárga jelzésen érkeztünk, érdemes ezen továbbhaladni. Ez az út egyben a Szent Jakab zarándokút is, és végi vezet a Lábas-hegyi kálvárián. Miután kijutunk a szőlőskertek öleléséből, és felfelé tartunk, olykor a vízmosás peremén egyensúlyozva kell lépkednünk. A szokatlanul hosszú, közel 2 kilométeres kálvária igazán vadregényes. A több helyen köves, meredek szakaszokkal tarkított völgy egyre szélesedik, rétek és ligetes erdők váltják egymást. A stációk a fák között elbújva várják, hogy felfedezzük őket. A 2008-ban létesített kálvária minden stációját más és más család állította. A hegycsúcsot kereszt jelzi, megpihenhetünk, és ha szusszantunk egyet, tovább indulhatunk az Agostyáni arborétumhoz vagy Vértesszőlős felé, találkozni Samuval.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho   

Az Agostyáni arborétum majd’ 30 hektáros területén közel 300 fa- és cserjefajta él, a jelentős fenyőállományok mellett, cédrusok, ciprusok, mammutfenyők, liliomfák, égerek, juharok, diók sorakoznak. A kert legidősebb fái méltóságteljes vörösfenyők és szlavón tölgyek, amelyeket még gróf Esterházy Móric, a környék hajdani birtokosa telepített. A gróf a nagybirtokosok közül elsőként nyitotta meg az uradalmi területet a kirándulók előtt 1930-ban.

Vértesszőlős határában találkozhatunk Samuval, vagyis a 350 ezer évvel ezelőtt élt előember csontmaradványaival és történetével. A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye az egykori mésztufabánya területén különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat mutat be. 

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho    

Ha úgy döntünk, hogy az úton visszafordulunk, és a baji pincék közt töltjük az estét, akkor van miből választani. A Wéber családi pincének kellemes szőlőlugasa kínál jó időben kellemes perceket, itt olykor hobbiborász tanfolyamon is pallérozhatjuk tudásunkat. A Borboléta Pincekert Éva nénije feledhetetlen borkóstolóval marasztal. A Kisbaka pince teraszáról egészen Tatáig ellátni, és az ékes borsort ízlelgetve pásztázhatjuk a Kisalföld felé kinyíló tájat. Az Esterházy kispincében megcsodálhatjuk a hatalmas bálványos prést, ritkaság az ilyen hatalmas, ennyire gazdagon faragott prés.

A földalatti világ egyik különlegessége az Esterházy óriáspince, amely csak ritka alkalmakkor nyílik meg a nagyközönség számára. Rendszeresen különleges filmforgatási helyszín az egykori Esterházy uradalom nagy pincéje, amelyet Fellner Jakab és Gött Antal udvari tervező által öltött testet. Többek közt az Asterix és Obelix című film egyes jeleneteit is itt forgatták, ám a filmbéli hordók nem bort, hanem varázsitalt rejtettek.

Ez hazánk legnagyobb barokk kori, téglából épített pincéje, páratlan visszhanggal. A 14 ágra osztott, kupolás csillagrendszerű föld alatti birodalom egykor 40.000 akó bor befogadására volt képes, ami mai mértékkel több mint 2 millió liter.  

A gigantikus, dongaboltozatos pincerendszer méreteire jellemző, hogy a középső kupolaterem az esztergomi bazilika szentélye feletti kupola nagyságával egyezik meg.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho   

A pincében egykor a dézsmabort tartották, és itt volt Közép-Európa legnagyobb boroshordója is. Az 1250 akós hordónak csodájára jártak, benne 75.000 liternél is több bor aludta álmát egészen a második világháborúig, amikor is tankok tették tönkre a gigantikus bortárolót.

Az 1960-as években a pincét Rákóczi-pince névre nevezték át, mert ide került Sárospatakról a hatalmas, Rákóczi domborművel díszített hordó.

Állítólag van egy olyan mondás: „Bajt kerülni balra tarts, bút feledni Bajra hajts!”. Akár, igaz, akár nem, egyszer mindenképpen érdemes ellátogatni Bajra, Komárom-Esztergom vármegye eme pici szegletébe.