Kult

„Átjárja a cigány lélek gazdagsága” – érdemes megnézni a Cigánymeséket!

A Magyar népmesék sorozatot mind ismerjük, elkészítése óta már három generáció alapvető élménye a mesevilágban. Néhány éve a Kecskemétfilm Kft. hasonló munkába fogott. Cigánymesék címen készítettek egy tizenhárom részes sorozatot, amelynek epizódjai több versenyen, például 2019-ben a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon is díjat nyertek. A rövidke mesék mostantól a YouTube-on is elérhetőek lesznek, érdemes megnézni őket! 

Mióta világ a világ, az emberek meséltek egymásnak, a népek meséit pedig sok-sok évszázad, évezred csiszolta. A kutatók előtt is sok a kérdés a műfaj eredetéről, de az biztos, hogy volt egy közös mesekincs, valahol Indiában, amiből azóta is táplálkozik, fejlődik tovább a világ összes tündérmeséje.

 

Fotók: Kecskemétfilm

A cigány mesék pedig végképp különös helyen állnak a népmesék színes palettáján, hiszen a régi vándorló életmód következtében itt is, ott is tanultak a letelepedett népek történeteiből, tovább szőtték, a saját ízlésükre formálták azokat, és tovább is adták őket. Bár régen minden ember életében sokkal nagyobb szerepe volt a mesemondásnak és -hallgatásnak, a cigányok számára különösen fontos volt a mesélés, olyannyira, hogy sok cigány közösségben a halott melletti virrasztás fontos eleme volt. Meséltek persze vidámabb alkalmakkor is, és mivel ezeket a történeteket jóval később gyűjtötték fel, mint a magyar mesekincs nagy részét, egy olyan érdekes világot tárnak elénk, amiben előfordul, hogy az öreg király táviratot küld, netalántán telefonál, de akár rádiót is hallgathat egy királykisasszony. 

A Cigánymesék rajzfilmsorozat részei ugyan már évekkel ezelőtt elkészültek, valószínűleg a nagy többség még nem találkozott velük. „A Magyar népmesék és a Vízipók-csodapók szériákat jegyző Kecskemétfilm úgy döntött, hogy a 2020-ban elkészült Cigánymesék című 13 részes, egyedi, 3D-technikával készített sorozatát ingyenesen hozzáférhetővé teszi YouTube-csatornáján. Az első epizód március 4-étől lesz látható, majd minden szombaton egy újabb résszel gazdagodik a kínálat. Horváth Mária rendező számára a képi inspirációt Orsós Teréz naiv festményei adták.

Fotók: Kecskemétfilm

A többszörösen díjnyertes széria történeteit Bari Károly és Daróczy Ágnes gyűjtéseiből, Szécsi Magda és Jónás Tamás meséiből Czipott Géza és Böszörményi Gyula írták filmre. A mesélő Nyakó Júlia, zeneszerzője Oláh József, a Parno Graszt együttes vezetője” – áll a filmstúdió közleményében. Az alkotók között mindenki sokszor bizonyította már tehetségét és elhivatottságát. Horváth Mária rendezőként egyebek mellett a Mézga család különös kalandjait, a Magyar népmeséket és a Négyszögletű kerek erdőt jegyzi. A nemrég elhunyt Orsós Teréz művészete igazi különlegesség a magyar festészetben. Nem volt képzett festő, nem olyan körülmények között élt, amiben könnyű lett volna tanulni.

Tizenöt testvér legfiatalabbja volt, aztán hat gyermekét egyedül nevelő édesanya lett.

Festményei néprajzi szempontból is érdekesek, nagy részük hagyományos cigány életképeket fest, de olyan különlegesen színes, élénk ecsetvonásokkal, hogy a képek jelentős magyar és külföldi kiállításokat járhattak meg. Bari Károly szintén sokgyermekes szegény falusi családból jutott el a Kossuth-díjig, Daróczi Ágnes pedig az első cigány anyanyelvű egyetemista lány volt Budapesten. Mindketten sok mesét gyűjtöttek, és a média, a művészet vagy éppen a jog eszközeivel tesznek a cigányságért. A sorozat írói és filmre írói sokoldalú alkotók, a narrációt és a zenét pedig szintén olyanoknak köszönhetjük, akikben nem csalódtunk eddig sem: a debreceni színésznő, Nyakó Júlia hangja jól illik a mesékhez, a Parno Graszt együttes pedig már több mint harminc éve játszik autentikus cigányzenét. Ahogy jó választás volt a Kaláka együttes a Magyar népmesékhez, ezúttal is jól döntött a rendező, a zenészek igazán jól meg tudták ragadni a mesék hangulatát.

Adja magát az összehasonlítás az ikonikus Magyar népmesék sorozattal, de a Cigánymesék nagyon más jellegű alkotás. Egyrészt a cigány mesemondási hagyomány miatt, ami sokszor kicsit más logikát követ, mint amiket a legismertebb mesékben megszoktunk, másrészt azért, mert az alkotók

szemmel láthatóan nem szerették volna utánozni a klasszikus sorozatot.

Éltek a technika adta új lehetőségekkel, az Orsós Teréz képein látható formák és arcok szinte megelevenednek a 3D-technika használatának hála.

„A mesék az élet teljességéről, hűségről, szerelemről, vándorlásról, a cigányok eredettörténetéről, a humorukról, a család és az anya fontos szerepéről szólnak. Átjárja őket a cigány lélek gazdagsága, miközben bemutatnak egy-egy elfeledett szakmát: a kosárfonást, a teknővájást, a jóslást, a vályogvetést vagy akár a kovácsmesterséget. A sorozatban láthatóak tündérmesék, eredetmesék, szerelmes, csodás, tanulságos és hétköznapi történetek egyaránt” – áll a készítők közleményében.

Az első mese, amelyet az elmúlt szombaton tettek közzé, az ember teremtését meséli el – némi csavarral. S bár a tizenhárom rész hétről hétre lesz látható, három további epizód már a készítésekor felkerült az internetre, ezért aki a cigány népmesékkel ismerkedne, rögtön négy részt nézhet meg!

Fotók: Kecskemétfilm

Ajánljuk még: