Kult

A Louvre titkai – 230 éve nyitott a világ legforgalmasabb múzeuma

A Louvre-ban az évszázadok során számos mestermű megfordult, és több képrablás is történt itt. Falai sötét titkokat őriznek, számos érdekes információ azonban napvilágot látott már – ezekből szemezgettünk!

1793. augusztus 10-én nyitotta meg kapuit a világ egyik legismertebb múzeuma, a Louvre, amiben ekkor 537 festmény és 184 kiállított tárgy várta a látogatókat. Az épület valójában egy palota, aminek alapjait a 13. században tették le, több újjáépítés és átalakítás után nyerte el mai formáját. A 18. században még minisztériumok voltak az épületben, és az udvartartás lakott ott. A 16. és 18. század között a palota kivégzések helyszíne is volt: 1591-ben négy embert lógattak fel a ma Salle des Caryatides-ként ismert, oszlopokkal határolt termében, a forradalom alatt pedig itt állították fel az egyik guillotine-t.

Az elmúlt kétszáz év legnagyobb változását a múzeum megjelenésében az 1989-ben emelt piramis hozta, ami nem aratott osztatlan sikert, a franciák körében sokan a mai napig sebhelynek tartják a város arcán. Mindennek ellenére az üvegépítmény videóklipekben és filmekben is visszaköszön: igencsak nagy szerepe van a Da Vinci-kódban például, amit a falak között és a piramisnál forgattak.

A Louvre nem mindig ezen a néven volt ismert, ugyanis 1803-tól tizenegy éven át III. Napóleon francia császár nevét viselte, aki nagy erőkkel szorgalmazta a múzeum létrejöttét, és mivel hódításai során több műkincsre is szert tett, a múzeumnak hamar bűvülnie kellett. Lemondása után aztán ötezernél több műkincset kellett visszaküldeni jogos tulajdonosainak, így újabb tárgyakra volt szükség...

Az összegyűlt művek nem élvezhették túl sokáig a Louvre adta biztonságot, ugyanis

a második világháború alatti műkincsfosztogatásoknak a múzeum is kiemelt célpontja volt.

Az akkori igazgató, Jacques Jaujard megelőzve a bajt, 3690 festményt és további műkincseket csomagoltatott be, és szállíttatott biztonságos helyre. Erre mindössze tíz napja volt a személyzetnek, de a küldetést teljesítették. 1939 augusztusa és decembere között kétszáz teherautó vett részt abban, hogy kicsempésszék a Louvre kincseit. Mire az ellenséges csapatok az épülethez értek, már csak üres termeket találtak. A műtárgyakat különböző múzeumokba szállították, és amikor elkészültek, az igazgató kódolt üzenetet küldött a briteknek, mely ez volt: „A Mona Lisa mosolyog”. Ebből tudták, hogy a kincsek biztonságos helyen vannak. 

1947-re az összes műtárgy visszakerült az eredeti helyére. A múzeum azonban a háború alatt is több műkinccsel gazdagodott, ugyanis a német csapatok számos, különböző területekről elrabolt képet és szobrot tároltak itt, amik többsége továbbra is a múzeumban van. A mai napig dolgoznak azon, hogy visszajuttassák őket jogos tulajdonosaiknak, ám az 1800 műalkotásból csupán ötvennek sikerült beazonosítani az eredetét. Többek közt ez az oka annak, hogy a tárlat 34 százaléka nem francia művészek munkája.

Napi 15 ezer látogatójával ma a Louvre a világ legforgalmasabb múzeuma, a sorban a Kínában található Nemzeti Múzeum, a londoni Tate és a Vatikán múzeum követik. 7500 festményt őriznek itt, de a szobrok és egyéb műkincsek száma is igencsak magas.

Ha mindent látni akarnánk, száz napot kellene rászánnunk a látogatásra, és akkor is megállás nélkül kell haladnunk minden nap, és az összes alkotással csupán harminc másodpercet tölthetünk.

Az épületben több mint 350 ezer műkincset őriznek, aminek csupán a töredékét láthatjuk kiállítva. Legrégebbi darabja Krisztus előtt 7000-ből származik, az úgynevezett Ain Ghazal szobrok egyike.

 

A Louvre azonban nemcsak régi idők és alkotások őre, ugyanis egy iskola is működik benne! Az École du Louvre, azaz a Louvre iskolája alap- és mesterképzést nyújt a diákok számára, de akár a doktori fokozatot is megszerezhetjük itt régészetből, művészettörténetből, antropológiából és epigráfiából. 

Ahogy több régi épületben, itt is láttak már szellemeket. Úgy tartják, hogy számos olyan harcos lelke maradt itt, akik az épületben hunytak el, de még egy Belphegor nevű „visszajáró” múmiáról is meséltek egyesek. A Louvre-hoz tartozó Tuileriák kertjében a Vörös Embert látták már többen, akit Medici Katalin végeztetett ki, ugyanis túl sok titkot tudott róluk. A titkok tudójának testét a kertben hagyták, ám mire visszamentek, már nem volt ott. A legenda szerint addig kísért, amíg a kert létezik. Beszámolók szerint akkor tűnik fel, amikor valami szörnyűség fog történni. 

Az utóbbi évtizedekben azonban erre nem került sor, ugyanis a Louvre büszkén áll, és védelmezi a benne rejtőzködő műkincseket. 

Ajánljuk még:

Építészek a hajléktalanokért – a Lakni kell program alapítójával beszélgettünk

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron örökbecsű mondatát mindig átérzem, amikor átlépem a lakás küszöbét, becsukom az ajtót, és úgy érzem, hirtelen minden gond, probléma, baj elillan. Ez a hely csak az enyém. Azok azonban, akik valamilyen okból hajléktalanná váltak, nem érezhetik többé ezt a nyugalmat. Építészek egy csoportja már 2016 óta igyekszik értük tenni: Dányi Tibor Zoltán építésszel, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának adjunktusával, a Lakni kell munkacsoport alapítójával beszélgettünk.

 

Már követem az oldalt

X