A csodát őrizné egy maroknyi nő, és jól is megy nekik! – ellátogattunk a Nők Szentendréért Egyesülethez

Kult

A csodát őrizné egy maroknyi nő, és jól is megy nekik! – ellátogattunk a Nők Szentendréért Egyesülethez

Mi kell a nőnek? A klasszikus kérdésre, amelyre Mel Gibsonnak is csak komoly áldozatok árán sikerült – korántsem teljes – választ találnia az azonos című filmben, kétségtelenül csakis a nők adhatnak pontos feleletet. Éppen ezért született meg Szentendrén a Nők Szentendréért Egyesület, és ezért működik immár második éve. A nő ugyanis, aki egyszerre feleség, anya, háziasszony, munkavállaló és olykor a hétköznapok forgatagából ki sem látszó logisztikus, a mindennapi elfoglaltságoknál olykor sokkal többre vágyik: értelmes együttlétre, lélekemelő kulturális programokon való feltöltődésre és – ami a szentendrei nők példájából tanítható – a női erőforrások közösségi kamatoztatására is. Mutatjuk, hogy működik ez a gyakorlatban!

Szentendre valóban a művészetek otthonaként számontartott, sokak által idealizált sziget a Pilis lábánál, ahová turistaként mindig szívesen látogatunk, azt remélve, hogy egyszerre találjuk itt meg a történelem egy-egy szeletét és kapunk ízelítőt a jelen művészeti és kulturális „leg”-jeiből. Turistaként ritkán csalódunk.

Aki viszont otthonaként lakja be ezt az ékszerdobozt, saját maga érzi a város minden szívdobbanását, a pezsgő kulturális élet ritmusváltásait, változását. Az utóbbi években ez a ritmus lassulni kezdett, megcsappant a korábbi sűrű programkínálat, aminek legnagyobb vesztesei az itt élő családok.

Egy csapat lelkes nő két évvel ezelőtt frappáns megoldással húzta ki a probléma méregfogát: közösséget alapítottak, egyesületbe tömörültek és maguk teremtenek olyan érdekes programokat, amelyek egyszerre nyújtanak feltöltődést, közösségi élményt és, amelyek keretében tökéletesen megvalósulhat a lokálpatriotizmus eszménye.

Tari Annamária előadása a Nők Szentendréért Egyesület szervezésében – Forrás: Nők Szentendréért Egyesület

„Korábban rengeteg program volt Szentendrén, szinte ki sem kellett itthonról mozdulni ahhoz, hogy feltöltődjünk. Egy ideje azonban nagyon hiányoztak azok minőségi kulturális, közösségi rendezvények, amelyek bennünket, nőket is megszólítanak, ezért olyan csatornát szerettünk volna megnyitni, amellyel jó társaságba, színvonalas programokra be lehet vonzani a közösséget. Klubesteket szervezünk, ahová neves előadókat hívunk meg, máskor pedig szentendrei művészek műhelyeibe látogatunk el, hogy minél jobban megismerjük az itt élő alkotók munkásságát. A jövőben pályázni is szeretnénk, szélesebb közönséget megmozgató, családias műhelyfoglalkozásokat is tervezünk” – a Nők Szentendréért Egyesület elnöke, Nagy-Bándli Zsófia így foglalja össze az egyesület céljait. Hozzáteszi, hogy közösségük valójában minden alapító és tevékeny tag számára igazi szerelemgyerek, hiszen mindannyian saját szakmájuk és mindennapi teendőik mellett végzik ezt a munkát.

A felületesség a kultúra és a kulturális identitás halála, épp ezért a közösségépítésnek is egyik elengedhetetlen feltétele a helyi sajátosságok pontos ismerete, a helytörténetben és a lokális kultúra feltárásban való elmélyülés. Jó érzékkel ismerte fel ezt az igényt az a kezdetben tíz szentendrei nőből álló közösség, akik az egyesület létrehozásánál bábáskodtak és, akik azóta is magját alkotják ennek a civil szervezetnek.

„Itt élnek a szüleim, magam is itt nőttem fel. Szeretném, ha minél több értékét megmutathatnánk ennek a helynek, hogy ne csak felületesen ismerjék, akik itt élnek. Szeretnénk megőrizni ezt a csodát” – mondja az egyesület elnöke.

Látogatás Jermakov Katalinnál, a Mana Ékszerstúdióban – Forrás: Nők Szentendréért Egyesület

Hogy működik a közösségépítés? A Nők Szentendréért Egyesület ebben is hiteles „módszertani” példát mutat: az örömtevékenység mágnesként vonzza a hasonló érdeklődésűeket. Amikor azt kérdezem, hogyan választják ki, kihez, melyik művészhez látogatnak el vagy milyen témával foglalkoznak egy-egy klubesten, a lehető legpraktikusabb választ kapom: „A rendszeres szerdai megbeszéléseinken elsősorban saját ismeretségi körünkben vizsgálódunk, ami hatalmas erőforrás. Bízunk benne, hogy akinek mi örülünk, annak mások is örülhetnek” – mondja Zsófia, akivel a Mana Ékszerstúdióban, Jermakov Katalin ötvösművész műhelyében beszélgetünk az egyesület egyik programján.

  • Tessék eljönni az üveg nemzetközi évében szervezett Átlátszó életek üvegművészeti kiállításra!;
  • szívesen látjuk magyar borásznők nedűiből összeállított boros vacsorára a Rosinante Fogadóban!;
  • 122 éve itt született Barcsay Jenő;
  • íme a soron következő Anyáról lányára szálló recept!;
  • Szentendre környéki séták;
  • látogatás Bicskei Brigi Szakrális Szövőműhelyében

– kevéske ízelítő abból a sokrétű és sokszínű merítésből, amelyet a Nők Szentendréért Egyesület programajánlója kínál. Az ajánlott programok egy részét maguk szervezik, de külön figyelnek arra, hogy Szentendre kulturális érdekességeiről, egyéb programjairól is hírt adjanak. 

A Szentendre Barátai Egyesület és a Nők Szentendréért Egyesület közös karácsonyi adománya a szent Erzsébet Karitász Csoport számára – Forrás: Nők Szentendréért Egyesület

Klasszikus értékek női szemmel, mindenki számára: akár ez is lehetne a mottója a szentendrei civil kezdeményezésnek, hiszen programjaikra természetesen nem csak nőket várnak, ahogy az általuk felvetett témák sem kizárólag nőket érintenek. A kulturális programok mellett ugyanis olyan állásfoglalásokat is megosztanak, amellyel tágabb társadalmi, nemzeti és egyetemes emberi értékek megőrzésére és tiszteletére hívják fel a figyelmet: a hagyományos nemi és családi szerepek oltalmára, keresztény kultúránk és rítusaink megőrzésére, természeti és épített örökségünk ismeretére és megőrzésére. Odaállni egy ügy mellé – ez a valódi elmélyülés kulcsa, hiszen ezáltal tudunk igazán felelősséget vállalni saját közösségünkért, kultúránkért: többek között erre int a Nők Szentendréért Egyesület példája.

Mi a sikeres közösségi kezdeményezés titka?

Ha valaki végigpörgeti az egyesület közösségi oldalát, nyomban ráérez a helyes válaszra, hiszen garantáltan megkívánja azt a hangulatot, közösségi létet, ami programjaikból sugárzik. Az örömteli együttléten túl a folyamatos feltöltődés élménye teszi vonzóvá ezt az egyre gyarapodó közösséget, melynek célja jobb hellyé tenni otthonukat, Szentendrét, és megmutatni az oda látogatóknak az itt élő gazdag kulturális örökséget.

Azt hiszem, így néz ki egy sikeres kulturális ökológiai kezdeményezés: önszerveződő, közösségi, értékcentrikus és fenntartható örömforrás. Másolni ér!

Ajánljuk még:

Színházban a 80 nap alatt a Föld körül – A régi idők Harry Pottere ma is népszerű

Szeretem az olyan színházi gyerekelőadásokat, amelyek ismert történeteket dolgoznak fel, ugyanis a gyerek utána mindjárt kedvet kap belemerülni az adott mű univerzumába – és ennek a folyamatnak a végén vagy a közepén általában könyv is van. Ilyen többek között a 80 nap alatt a Föld körül, amit a Városmajori Szabadtéri Színházban mutattak be. Az előadás a Klebelsberg Kultúrkúria szabadtéri színpadán is látható lesz augusztus 24-én, majd ősztől a Pesti Színházban köt ki egy egész évadra.

 

Már követem az oldalt

X